A legutóbbi egri Közgyűlésen kioktatást tartott Vágner Ákos polgármester. A téma az új parkolási koncepció volt, amit ugyan már áprilisra ígértek, azonban csak mostanra sikerült összeállítani. Nem kérdés, a feladat igazi kihívás: Egerben mindenkinek problémás a parkolás és évek óta nem képes senki megoldást találni.

A munka elvileg zajlott, volt kérdőív (amit kb. 300-an küldtek be) és volt pár fórum egy-két érintett utcában néhány résztvevővel, de a munkáról továbbiakat nem lehetett tudni, azt az EVAT Zrt. folytatta le.

Így aztán mindenki nagyon várta az eredményt, vagyis Eger új parkolási koncepcióját, amit végül a bizottságok elé tettek június közepén, vagyis az mindenki számára elérhető lett. Mindenki gondolhatta, hogy egy darázsfészekbe fog nyúlni a városvezetés, de ekkorára senki nem számított: a koncepcióról mi is beszámoltunk, a legfontosabb benne a zónák kiterjesztése, az egrieknek 2x1 óra ingyen parkolás, a parkolás díjának országos csúcsra emelése valamint a díjfizetési idő meghosszabbítása. Összefoglalva a reakciókat egyértelmű volt a felháborodás és az értetlenség, gyakorlatilag senkinek nem tetszett a tervezet. Képviselőktől kezdve a civil szervezeteken át az egyszerű egri autósokig mindenkiben csak kérdések merültek fel. Eben a hangulatban érkezett el a Közgyűlés és itt tört el valami csúnyán.

A koncepciót bírálókkal szemben a városvezetés nem tehette meg, hogy nem áll ki a tervezet mellett, mert az súlyos arcvesztés lett volna, illetve lenne (a Fidesztől meg amúgy is távol áll a hátraarc). Azonban ezt a pozícióját a városvezetés igen magas lovon ülve, sokszor azon is fordítva, olyan agresszióval képviselte, ami már minőségi mélység.

ZSAROLÁS főnév -t, -ok, -a Általában a zsarol igével kifejezett cselekvés.

1. Vmely értéknek, főként pénznek kényszerítő helyzetben, erőszakkal való kicsikarása vkitől.

2. (bizalmas, néha túlzó) Erőszakos, tolakodó kérés. 

3. Az a tény, hogy vki, (vmi) zsarol. Az a cselekvés, hogy vmit (ki)zsarolnak vkitől.

Szóval a koncepció tárgyalása során eljutottak arra a pillanatra, hogy az Egri Civil Kerekasztal képviselője is szót kapott és felolvashatta az állásfoglalását az ügyben. Azt már korábban lehetett tudni, hogy mindenféle levelek, nyilatkozatok keringenek a városban (a civilektől, de pl. a fertálymesterek is forrongtak maguk között a koncepció miatt) és ezek el is jutottak a városvezetéshez, azok tartalmával tisztában voltak. Ezért aztán Vágner Ákos simán megzsarolta az ECK felszólalóját, hogy amennyiben felszólal azonnal politikai szereplő lesz, és oldalt kell választania! Mivel az ECK levelében megfogalmazottak nem a városvezetés szájíze szerintiek voltak, azonnal támadásnak vették a puszta létét is, holott csak egy állásfoglalást olvastak fel nem pedig emberölésért kirótt 20 év fegyházról szóló épp jogerőre emelkedő ítéletet.

Az önmagában nem kérdés, hogy egy város életében szerepet játszók megszólalása politikai tett. Az más kérdés, hogy a politikából élők ezen mindig megilletődnek aztán megsértődnek, hogy más is mer megszólalni, nemcsak ők. Azonban az, hogy egy szakmai állásfoglalást készítő civil közösséget (az ECK már 30 éve létezik Egerben) egy felszólalás miatt ellenségnek állítja be a város polgármestere az példátlan eset, főleg annak tekintetében, hogy az ECK rengeteg szakmai egyeztetésben volt szereplő és partnere az egri önkormányzatnak abban a 30 évben.

SZÉGYEN [ë v. e] főnév -t, (-ek), -e [ë, e]

1. Lelki zavarodottság, megalázottság érzése, abban a tudatban, hogy tetteinket, magatartásunkat az emberek joggal v. jogtalanul, okkal v. ok nélkül lebecsülik, elítélik, kárhoztatják, v. hogy érzületünkben megsértettek bennünket. 

2. Vkinek olyan cselekedete, magatartása, tulajdonsága, amely miatt szégyenkeznie kell; szégyellni való dolog. 

3. Olyan körülmény, helyzet, amelyben vkinek szégyenkeznie kell.

Hogy ki és menyire érezheti szégyenteljesnek az esetet a fideszes politikusoknál nem kérdés, a külső szemlélőnek azonban biztosan szekunder szégyenérzete támad, főleg Majorosné Juhász Eszter és Hadnagy József megszólalásai után. Előbbi értetlenkedésének adott hangot, hogy ő, mint civil tanácsnok nem érti, hogy miért kellett felolvasni a levelet az utóbbi pedig a civil szót facsarta ki nyilvánvalóan.

Egy civil tanácsnoknak egy másik – ideális körülményekkel megáldott – városban pl. meg kellene kérdeznie hivatalból, (hisz azért is kapja a hatalmas fizetését) a 30 éve a várossal együttműködő civileket, hogy „van itt egy ilyen tervezet, mit szóltok hozzá”. Esetleg jóval korábban bevonná őket a tervezési folyamatba. Mintegy összekötő lehetett volna…

A Korábban levezényelt belvárosi rekonstrukció tervezése alatt rengeteg egyeztetést, workshopot tartottak, nem utólag, hanem közben, civilekkel, képviselőkkel, szakemberekkel, városházi dolgozókkal együtt – a Habis-érában! De gondolhatunk az elkerülő út „mögötti” eljárásra is nem olyan régről. Most meg az ingyenélőnek tekinthető tanácsnok nem érti, hogy ő miért nem dolgozik, a másik pedig szintén kioktatja a civileket, hogy szerinte a pártokat elfogadva szervezik a közösségeket.

Nyilvánvaló, hogy a koncepció nyilvánosságra hozatala  – tehát a bizottságok elé terjesztése – valamint a Közgyűlés ideje alatti kb. 10 nap nagyjából arra volt elegendő, hogy egy szakmai levelet összeállítsanak az egri civilek, ami önmagában is megsüvegelendő. Még úgy is, hogy nem hívták meg a polgármestert a saját szakmai ülésükre (hisz a koncepciót a polgármester terjesztette elő, a véleménye eléggé ismert volt).

Az pedig, hogy a városvezetés – amit lassan szintén el lehet nevezni úgynevezettnek – attól a kognitív disszonanciától és szégyenérzettől vezényelve, hogy pont azokkal nem egyeztettek, akik már korábban is adtak be szakmai anyagot egy korábbi egri parkolási koncepcióhoz egyszerűen minősíthetetlen.

Lehet, hogy nem is tudtak az Egri Civil Kerekasztalról?

Itt megtekinthető a vita (1:35:17-től kezdődik, az ECK felszólaláshoz illetve a polgármesteri kioktatáshoz tekerjenek 2:28:30-hoz):