A választási eredményekkel párhuzamosan a közvélemény-kutatók teljesítménye is értékelhetővé vált: az adatok alapján jelentős eltérések mutatkoznak az egyes intézetek előrejelzései és a tényleges eredmények között.

Pontosabbnak bizonyultak a független mérések

A választást megelőző utolsó felmérések alapján több kutatóintézet is viszonylag pontosan jelezte előre az erőviszonyokat. A Medián például 55,5 százalékos Tisza-eredményt és 37,9 százalékos Fidesz-támogatottságot mért, ami mindössze néhány százalékpontos eltérést jelent a tényleges adatokhoz képest.

Hasonló pontossággal dolgozott a 21 Kutatóközpont is, amely szintén kis hibahatáron belül jelezte előre az eredményeket. A Závecz Research, az Iránytű Intézet, a Publicus Intézet, az IDEA Intézet és a Republikon Intézet mérései szintén néhány százalékpontos eltéréssel követték a végeredményt.

A Medián mandátumbecslése is közel állt a valósághoz: 131–139 Tisza-mandátumot és 59–67 fideszes helyet prognosztizált, miközben az aktuális állás szerint 138 Tisza- és 55 Fidesz-mandátum körvonalazódik.

Jelentős eltérések más intézeteknél

Ezzel szemben több más kutatóintézet mérései jelentősen eltértek a tényleges eredményektől. A Nézőpont Intézet például 40 százalékos Tisza- és 46 százalékos Fidesz-eredményt jelzett előre, ami két számjegyű eltérést jelent a végső adatokhoz képest.

Hasonlóan nagy különbségek mutatkoztak az Alapjogokért Központ és a XXI. Század Intézet becslései esetében is, amelyek szintén a Fidesz erősebb szereplését prognosztizálták.

Vita a módszertanról és a hitelességről

A jelentős eltérések ismét ráirányították a figyelmet a közvélemény-kutatások módszertanára és hitelességére. Elemzők szerint a különbségek hátterében több tényező is állhat, például mintavételi problémák, a válaszadási hajlandóság torzulása, vagy a bizonytalan szavazók arányának eltérő kezelése.

Korábban Török Gábor is arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes intézetek kommunikációja és publikált adatai között következetes mintázatok figyelhetők meg, ami befolyásolhatja a nyilvánosság percepcióját.

Tanulságok a választás után

A mostani eredmények alapján a közvélemény-kutatók teljesítménye között jelentős különbségek rajzolódnak ki. A választás utáni időszakban várhatóan szakmai és nyilvános viták is indulnak arról, hogy milyen módszertani és kommunikációs tanulságok vonhatók le a kampány során publikált mérésekből.

Az adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy egyes intézetek képesek voltak viszonylag pontos képet adni a választói preferenciákról, míg mások becslései jelentősen eltértek a végső eredményektől.

Hann Endre a Medián vezetője a Magyar Hangnak nyilatkozva azt mondta Orbán Viktorról: nem kíván „belerúgni a bukott emberbe”, hiszen pályája során ennél jóval durvább támadásokat és rágalmakat is el kellett viselnie. Inkább annak örül, hogy több évtizedes szakmai munkája most visszaigazolást nyert.

Úgy véli, a Fidesz támogatói nem egyszerű szavazók, hanem erősen kötődő hívek, ezért számukra komoly megrázkódtatást jelenthetett, hogy a kormánypárt a korábbi ígéretek és felmérések ellenére kisebbségbe került. Szerinte a kampány utolsó napjaiban is olyan üzeneteket kaptak, amelyek a Fidesz fölényét sugallták, ezzel próbálva egyben tartani a tábort.

Hann Endre hangsúlyozta: nem neheztel a miniszterelnökre, ugyanakkor gesztusértékűnek tartaná, ha Orbán Viktor legalább magánlevélben elnézést kérne tőle, ahogyan azt korábban Márki-Zay Péter is megtette egy korábbi vita után.

A Medián vezetője a Klubrádióban arról beszélt: a kormányzati kommunikáció nem csupán félrevezető volt, hanem tudatosan igyekezett hitelteleníteni a kutatásaikat. Állítása szerint a döntéshozók tisztában voltak a valós helyzettel, hiszen folyamatosan kaptak adatokat, mégis más képet közvetítettek a nyilvánosság felé.

Kritikusan szólt azokról a kormánypárti véleményformálókról is – köztük Deák Dániel és Kohán Mátyás –, akik utólag azzal magyarázták tévedésüket, hogy maguk is hittek a győzelemben. Hann szerint ezek a magyarázatok nem meggyőzőek.

Mint fogalmazott: elégtétel számára, hogy előrejelzésük ismét pontosnak bizonyult. Hozzátette, egyszerre örül a szakmai sikernek és a politikai változásnak, miközben korábban tudatosan kerülte az egyértelmű politikai állásfoglalásokat.