Súlyos visszaélésekre hívja fel a figyelmet A szavazat ára című dokumentumfilm, amely csütörtök este vált elérhetővé. A filmben megszólalók szerint egyes, elszegényedett térségekben akár dizájnerdrogért vagy kisebb pénzösszegekért is szavazatokat vásárolhatnak, miközben a választások idején a helyi dílerek tevékenysége háttérbe szorul.

Drog, pénz és kiszolgáltatottság

A dokumentumfilm állítása szerint főként az észak- és kelet-magyarországi, hátrányos helyzetű településeken jelenhet meg szervezetten a szavazatvásárlás. A megszólalók arról beszélnek, hogy egy-egy voks ára széles skálán mozog: van, ahol egy adag kábítószerért, máshol 10–20 ezer forintért cserébe várják el a „megfelelő” szavazatot.

A film szerint a folyamatban nem ritkán helyi dílerek is szerepet kapnak, akik a függőségi helyzetben lévő embereken keresztül segítik a mozgósítást. Többen úgy fogalmaznak: sok szavazó egyszerűen a túlélés miatt fogadja el az ajánlatokat.

Szervezett módszerek, burkolt fenyegetések

A megszólalók szerint a szavazatvásárlás nemcsak „alkalmi” jelenség, hanem sok esetben szervezett módon zajlik. Beszámolnak készpénzes kifizetésekről, előre egyeztetett logisztikáról, valamint arról is, hogy egyeseket burkoltan megfenyegetnek – például gyermekvédelmi következmények kilátásba helyezésével.

Külön kiemelik az úgynevezett „bekísérés” gyakorlatát: ilyenkor a szavazó segítséget kér a voksolásnál, így más személy is beléphet vele a fülkébe, ami visszaélésre adhat lehetőséget.

Reggeli mozgósítás és szervezett szállítás

A filmben elhangzik, hogy a visszaélések jelentős része a kora reggeli órákban történhet. Ekkor szervezetten szállíthatják a szavazókat a szavazókörökbe, ahol már előre egyeztetett módon adják le voksukat.

A dokumentumban egy aktív rendőr, egy anonimitást kérő polgármester, valamint egy korábbi jelölt is megszólal, aki állítása szerint zsarolások miatt lépett vissza a jelöltségtől.

Több százezer szavazat lehet a tét

A filmet jegyző De! akciócsoport becslése szerint akár 5–600 ezer szavazatot is érinthetnek az ilyen típusú visszaélések. Állításuk szerint a jelenség rendszerszintű, és elsősorban a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokat érinti.

A civil szervezet ezért „őrzők” toborzásába kezdett: céljuk, hogy minél több, potenciálisan érintett szavazókörben jelen legyenek, és dokumentálják az esetleges szabálytalanságokat.