A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kontrollnak adott hosszabb interjújában a Tisza-kormány döntéseinek hátteréről, az előző kormány örökségéről, a régi ellenzék szerepéről és a tervezett alkotmányozásról beszélt. Ruff Bálint szerint a választók egy része nem érzékeli, milyen problémákkal kellett szembenéznie az új kormánynak.

Ruff Bálint ezúttal sem új kormányzati intézkedéseket jelentett be, hanem elsősorban a Magyar Péter vezette kabinet politikai és döntéshozatali szempontjait ismertette. A több mint másfél órás interjúban nem árult el részleteket a hétvégi kihelyezett kormányülésről, és a készülő költségvetés főbb elemeiről sem beszélt érdemben.

A miniszter egyik központi állítása az volt, hogy a társadalom jelentős része még nem látja pontosan, milyen állapotban vette át az ország irányítását a Tisza-kormány. A Tisza-szigetek tagjaival folytatott találkozóira hivatkozva úgy fogalmazott: „nem látják az emberek, hogy mekkora a rom.” Ruff szerint a kormánnyal szembeni türelmetlenség részben abból fakad, hogy sokan gyorsabb változásokat várnak, miközben az előző kormány távozása óta mindössze öt hónap telt el. Példaként a paksi beruházásnál tapasztalt, általa leromlottnak nevezett műszaki körülményeket említette, amelyeket szembeállított a korábbi kormányzati elit fényűző életmódjával.

Az interjúban arról is beszélt, hogy egyesek a nevére hivatkozva próbálnak előnyökhöz jutni az államigazgatásban vagy más területeken. Ruff egyértelművé tette, hogy senkit nem hatalmazott fel ilyen eljárásra. „Aki rám hivatkozik, az hazudik” – jelentette ki. Konkrét személyeket vagy eseteket ugyanakkor nem nevezett meg.

A régi ellenzék szerepét illetően Ruff megismételte korábbi álláspontját: nem azokkal a választókkal van problémája, akik korábban más ellenzéki pártokat támogattak, hanem azokkal a politikusokkal, akik szerinte nem tudtak eredményesen fellépni az Orbán-rendszerrel szemben. A beszélgetésben Márki-Zay Péter és Hadházy Ákos neve is felmerült. Ruff azt javasolta a kormányt bíráló korábbi ellenzéki szereplőknek, hogy alapítsanak pártot, és önálló politikai szereplőként fogalmazzák meg álláspontjukat. A tervezett választási rendszer részleteiről azonban ezúttal sem közölt új információkat.

A beszélgetés másik hangsúlyos témája az alkotmányozás volt. Ruff szerint a politikai rendszerváltás egyik alapvető feltétele egy új alkotmány elfogadása. Úgy véli, Magyarországon sem az 1990-es rendszerváltáskor, sem 2010 után nem sikerült megfelelő alkotmányos berendezkedést kialakítani.

A miniszter megerősítette, hogy az alkotmányozási folyamat még az idén megkezdődhet, az új alaptörvény hatálybalépését pedig népszavazással kívánják megerősíteni. Egy esetleges előrehozott önkormányzati választásról szerinte csak az önkormányzati rendszer alkotmányos kereteinek tisztázását követően lehet érdemben beszélni.

Az interjú alapján a Tisza-kormány politikai céljai között kiemelt helyen szerepel az alkotmányos intézményrendszer átalakítása. Ugyanakkor több fontos kérdés, köztük az új választási szabályok, a költségvetési tervek és az önkormányzati rendszer jövője továbbra is részletes kormányzati tájékoztatásra vár.