Vita alakult ki az Egri Gyermekjóléti és Szociális Intézmény (EGSZI) dolgozóinak keresetkiegészítése körül. Huszti Péter egri önkormányzati képviselő azt kifogásolta, hogy a 237 munkavállalóból mindössze 22-en részesültek a közel 16 millió forintos juttatásból. Szabó György intézményvezető szerint azonban nem jutalmazás történt, hanem a legnagyobb munkaerőhiánnyal küzdő gyermekjóléti terület dolgozóinak bérét egészítették ki.

Huszti Péter Facebook-bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egri Gyermekjóléti és Szociális Intézményben 15 910 400 forint személyi jellegű juttatás és annak járulékai mindössze 22 dolgozóhoz kapcsolódnak, miközben az intézmény összesen 237 munkavállalót foglalkoztat. A képviselő azt kérdezte, milyen szempontok alapján választották ki az érintetteket, és miért maradt ki a többi 215 alkalmazott.

A képviselő szerint a juttatások ilyen módon történő elosztása bérfeszültséget okozhat, és kedvezőtlenül befolyásolhatja a munkahelyi légkört. Huszti hangsúlyozta, hogy nem vitatja a gyermekjóléti területen dolgozók munkájának fontosságát, ugyanakkor szerinte az idősgondozásban, a fogyatékossággal élők és hajléktalanok ellátásában, valamint más szociális munkakörökben dolgozók is megérdemelnék az anyagi elismerést.

Szabó György intézményvezető október 7-én közzétett válaszában mindenekelőtt azt tisztázta, hogy az intézmény nem jutalmakat osztott. Az EGSZI 2025. évi költségvetési maradványának felhasználására tett javaslatát Eger közgyűlése fogadta el, és az ebből biztosított összeget a gyermekjóléti területen dolgozó családsegítők és esetmenedzserek bérkiegészítésére fordították, egyenlő mértékben.

Az intézményvezető részletesen ismertette az érintett munkakörök feladatait is. Az esetmenedzserek többek között a gyámhatósági intézkedéssel érintett családok ügyeit koordinálják járási szinten, míg a családsegítők a gyermekjóléti alapellátásban és a védelembe vett gyermekek családgondozásában vesznek részt. Munkájukhoz szigorú intézkedési határidők és jelentős felelősség kapcsolódik.

Szabó György szerint a bérkiegészítést elsősorban a jelentős munkaerő-elvándorlás indokolta. Közlése alapján 2021 és 2025 között csak a gyermekjóléti központból 50 munkavállaló távozott, és különösen nehéz a családsegítők, valamint az esetmenedzserek pótlása.

Az intézkedés eredményeként az érintett dolgozók átlagos nettó jövedelme 387 ezer forintról 441 ezer forintra emelkedett, ami havi átlagosan 54 ezer forintos növekedést jelent.

Az intézményvezető szerint a cél nem egyes dolgozók jutalmazása, hanem a kötelező gyermekjóléti feladatok biztonságos ellátása volt.

„Ez nem jutalmazásról szóló intézkedés, és nem is annak a kérdése, hogy mit tartunk igazságosnak, itt egyszerűen a közpénzből ellátandó kötelező feladat ellátás biztonságos fenntartása volt a fókuszban” – fogalmazott Szabó György.

Huszti Péter ugyanakkor az intézményvezető válaszára reagálva fenntartotta kifogásait. Szerinte az 50 távozó munkavállalóra vonatkozó adat nem kizárólag a most támogatott munkaköröket érinti, és továbbra is kérdésesnek tartja, hogy a többi dolgozó miért nem részesült keresetkiegészítésben. A képviselő a döntésért az intézményvezetés mellett a fenntartó önkormányzatot és Vágner Ákos polgármestert is felelősnek tartja.

A két álláspont közötti alapvető különbség így a juttatás céljának megítélésében van. Az intézményvezetés a munkaerő megtartását és a gyermekjóléti szolgáltatások működőképességének biztosítását hangsúlyozza, míg Huszti Péter az intézmény különböző területein dolgozók közötti eltérő bérezés következményeire hívja fel a figyelmet.

Abban ugyanakkor mindkét fél egyetért, hogy a szociális és gyermekjóléti ágazat bérezése hosszabb ideje rendezésre szorul. A mostani vita arra is rámutat, milyen nehézségeket okozhat, amikor egy intézmény korlátozott forrásokból próbálja kezelni a munkaerőhiányt és a dolgozók alacsony jövedelmét.

indexkép: Huszti Péter facebook