Erről már kevésbé beszélt az egri városvezetés

Az év eleji nagy egri ingatlancseréről sok szó esett: Eger megkapta a Dobó István Laktanyát, cserébe más ingatlanvagyon került ki a város kezéből. Egy fontos részlet azonban alig kapott nyilvánosságot: az egyetem B épületével együtt az Egészségház és a Klapka György utca sarkán fekvő, közparkként használt terület tulajdonrésze is átkerült az Egri Főegyházmegyéhez Domán Dániel önkormányzati képviselő szerint.

A parkban áll Popovits Zoltán Nagy Könyv című köztéri alkotása, padok, járdák találhatók itt, és nemrég olvasómaratont is rendeztek a területen, amelyen Vágner Ákos polgármester is felolvasott. Az egriek számára ez egyszerűen egy közpark.

Csakhogy ingatlanjogilag ugyanahhoz a helyrajzi számhoz tartozik, mint az egyetem B épülete. Amikor tehát az önkormányzat a teljes tulajdoni hányadát átadta, nemcsak egy épületrészről mondott le, hanem a parkban meglévő tulajdonáról is.

Mindez aligha érhette meglepetésként a városvezetést. Egy 2016-os közgyűlési anyagban ugyanis már külön foglalkoztak a problémával: az akkori terv szerint az 1300 négyzetméteres parkot leválasztották volna az ingatlanról, és csak az ezután fennmaradó önkormányzati részt adták volna át. A telekmegosztás végül elmaradt.

2022-ben az állam tulajdoni hányada ingyenesen az Egri Főegyházmegyéhez került, Eger része viszont megmaradt.

A 2026 februárjára elkészült értékbecslés pedig már feketén-fehéren megmutatta, mit készül átadni a város. A teljes ingatlant 1,740 milliárd forintra értékelték, Eger tulajdoni hányadát 887 millióra, amit az egyetem használati joga miatt 665 millió forintra korrigáltak. A mellékelt légifotón ugyanazon ingatlan részeként szerepel a B épület, a parkoló, a hátsó park és a Klapka György utca felőli közpark, még a járdákkal, padokkal és kukákkal együtt is.

Vágner Ákos a februári közgyűlésen az érintett önkormányzati vagyont „holtvagyonként” jellemezte, amelyből Egernek még bérleti bevétele sincs. Ez két kérdést is felvet: miért használhatta éveken keresztül más ingyen az önkormányzat több százmilliós vagyonát, és hogyan lehet holtvagyonnak tekinteni egy olyan ingatlan részeként fekvő parkot, amelyet az egriek naponta használnak?

Az ügylet legnagyobb nyertese végül az Egri Főegyházmegye lett. A konstrukció szerint az állam megszerezte az önkormányzati vagyont, majd azt a főegyházmegye tulajdonába adta. Az egyháznak ehhez nem kellett saját ingatlant vagy más vagyonelemet betennie a cserébe.

A kérdés ezért már nem az, tudta-e az önkormányzat, hogy a park is az ügylet része. A korábbi közgyűlési iratok és a 2026-os értékbecslés alapján tudnia kellett.

A valódi kérdés az, hogy amikor a városvezetés az egrieknek elmagyarázta az ingatlancserét, miért nem mondta el ugyanolyan világosan azt is: a B épülettel együtt egy közparkként használt területből is kiszáll Eger, és az végül az egyház tulajdonába kerül.