Sajátos értelmezését adta az egri Fidesz Osztie Zoltán feldebrői prédikációjának. Miközben az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye tarthatatlannak, az emberek megbélyegzését pedig Krisztus tanításával összeegyeztethetetlennek nevezte, amit a plébános mondott, az egri kormánypárt inkább azt kezdte magyarázni, miért van joga egy papnak közéleti és erkölcsi kérdésekben megszólalni. Csakhogy ezt senki nem vitatta.

„A Katolikus Egyház feje Jézus Krisztus – nem pedig a mindenkori politikai érdek” – ezzel a mondattal indította az Egri Fidesz a feldebrői botrányról szóló Facebook-bejegyzését.

Ezzel önmagában nehéz lenne vitatkozni. A probléma inkább az, ami utána következik.

Osztie Zoltán ugyanis nem általánosságban beszélt abortuszról, házasságról, családról, háborúról vagy más erkölcsi kérdésről. A feldebrői szentmisén konkrétan a Tisza Pártra szavazó keresztényeket minősítette. Azt mondta róluk, hogy „nem értenek semmit” az evangéliumból, és egy erkölcsileg romlott, az országot elpusztító politikai közösséget támogatnak.

Erre mondta azt az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye, hogy az emberek sértő minősítése és megbélyegzése nem egyeztethető össze Krisztus tanításával. Az egyházi vezetés ennél is tovább ment: hangsúlyozta, hogy Osztie szavai nem képviselik a főegyházmegye álláspontját, az ilyen megnyilvánulások sértik az Egyház közösségét és „tarthatatlanok”. A plébánost figyelmeztették, a videó eltávolítására és arra is felszólították, hogy a jövőben tartózkodjon a hasonló megnyilvánulásoktól.

Az egri Fidesz elismeri az egyház álláspontját – majd megpróbálja átkeretezni az ügyet

Érdekes módon az Egri Fidesz posztja sem tagadja mindezt. Azt írják:

„Az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye joggal jelezte, hogy emberek sértő minősítése nem egyeztethető össze Krisztus tanításával.”

Ezután azonban már nem arról beszélnek, ami Feldebrőn ténylegesen történt, hanem feltesznek egy másik kérdést: hallgathat-e egy pap, amikor olyan közéleti folyamatokat lát, amelyeket saját hite szerint erkölcsileg elfogadhatatlannak tart?

Csakhogy nem ez volt a vita tárgya.

Magyar Péter sem azt követelte, hogy a katolikus papok ne beszélhessenek erkölcsi kérdésekről, és a főegyházmegye sem ezt kifogásolta. A vita arról szólt, elfogadható-e, hogy egy pap a szentmise keretében politikai párthoz kötött választókat bélyegezzen meg.

A főegyházmegye válasza erre meglehetősen világos volt: nem.

Sőt, az egyházi vezetés már júliusban leszögezte, hogy a papok „nem valamely ideológia vagy párt szolgálatában állnak”, Osztie pedig akkor is az egyházmegye tudta és engedélye nélkül szólalt fel egy politikai rendezvényen.

A végén már maga az egri Fidesz minősít

Az egri pártszervezet bejegyzésének utolsó része különösen figyelemre méltó. Miközben a poszt elején még azt írják, hogy az emberek sértő minősítése nem fér össze Krisztus tanításával, néhány bekezdéssel később már ők maguk fogalmaznak így a jelenlegi kormánypártról:

„egy olyan párt irányítja az országot ami árulással fogant és a gyűlölet tartja össze.”

Vagyis miközben a főegyházmegye éppen a politikai megbélyegzéstől határolódott el, az egri Fidesz saját bejegyzésében újabb súlyos politikai minősítéssel toldotta meg Osztie ügyét.

Ez már nem teológiai vita arról, hogy megszólalhat-e az Egyház erkölcsi kérdésekben. Ez pártpolitika.

Nem az Egyház megszólalási joga volt a kérdés

Az egri Fidesz érvelése lényegében két külön kérdést mos össze.

Az egyik, hogy joga van-e a katolikus egyháznak erkölcsi és társadalmi kérdésekben állást foglalni. Természetesen van, és ezt ebben az ügyben sem a miniszterelnök, sem a főegyházmegye nem vitatta.

A másik viszont az, hogy egy katolikus pap a szószékről pártpolitikai alapon minősítheti-e a híveket, és összekapcsolhatja-e egy konkrét pártra leadott szavazatukat azzal, hogy szerinte értik-e az evangéliumot.

Osztie felettesei éppen erre adtak egyértelmű választ.

Az Egri Fidesz most mégis úgy állítja be az ügyet, mintha az Egyház közéleti megszólalásának szabadságát kellene megvédenie Magyar Pétertől. Pedig a pap szavait nemcsak Magyar kifogásolta: saját főegyházmegyéje nevezte azokat tarthatatlannak, és saját egyházi felettesei figyelmeztették Osztie Zoltánt.

Ráadásul a történet végére furcsa helyzet állt elő: miközben a katolikus egyházi vezetés világos határt húzott a hitbéli tanítás és a pártpolitikai megbélyegzés közé, az egri Fidesz ezt a határt láthatóan jóval kevésbé érzi fontosnak.

Pedig saját posztjuk első mondatát érdemes lenne végigolvasniuk még egyszer:

„A Katolikus Egyház feje Jézus Krisztus – nem pedig a mindenkori politikai érdek.”

indexkép: MTI, Hegedüs Róbert