Komoly pénzügyi és működési problémákra hivatkozik a Gárdonyi Géza Színház új vezetése abban a részletes beszámolóban, amely a február óta történt változásokat ismerteti. Az eger.hu oldalra feltöltött, rendkívüli közgyűlési napirendi pont dokumentuma  szerint az intézmény nézőszáma és bevételei drasztikusan visszaestek, miközben a jelenlegi működési modell gazdaságilag fenntarthatatlanná vált, éppen ezért a mai napon rendkívüli Közgyűlést tart Eger önkormányzata a témában.

A beszámoló adatai alapján három év alatt közel harmadával csökkent a teljes nézőszám: a 2023/2024-es évad 27 921 fős látogatottságáról 2025/2026-ra 19 739 főre esett vissza a közönség száma. A felnőtt nézők aránya még nagyobb mértékben, csaknem 40 százalékkal csökkent. A dokumentum szerint különösen súlyos probléma a nézőtéri telítettség zuhanása, amely a korábbi 95,67 százalékról 31 százalékra esett vissza három év alatt.

Az új vezetés szerint a pénzügyi gondok egyik legfontosabb oka, hogy az előadások nem maradnak elég hosszú ideig műsoron ahhoz, hogy kitermeljék saját költségeiket. A beszámoló hangsúlyozza: egy produkció átlagosan mindössze 15 előadást ér meg, ami nem elegendő a díszletek, jelmezek, jogdíjak és egyéb gyártási költségek visszahozására. A dokumentum egyenesen úgy fogalmaz, hogy a színház jelenleg „gazdaságilag fenntarthatatlan modellben működik”.

A vezetés arra is felhívta a figyelmet, hogy a bérleten kívüli jegyvásárlások száma drámai mértékben visszaesett. Míg a 2023/2024-es évadban még 36 bérletszünetes előadást tartottak, addig ez a szám 2025/2026-ra 12-re csökkent. A dokumentum szerint ez azért különösen fontos mutató, mert a színházi szakmában ez jelzi leginkább a közönség valódi érdeklődését.

A beszámoló részletesen kitér arra is, hogy a jelenlegi bérletárak nem fedezik a működési költségeket. A dokumentum szerint bizonyos esetekben még az előadások közvetlen újrajátszási költségei – például a rezsi vagy az ügyeleti feladatok – sem térülnek meg. A jegy- és bérletbevételekből levonódó áfa, jogdíjak, jutalékok és bérek után már nem marad elegendő forrás az előadások létrehozásának finanszírozására.

A színház vezetése szerint a jelenlegi apparátus fenntartása rendkívül költséges, hiszen a színészek mellett számos háttérterület – többek között díszítők, öltöztetők, hangtechnikusok, varroda, festő- és asztalosműhely – működését is biztosítani kell. A beszámoló szerint a jelenlegi bevételi struktúra ezt már nem képes eltartani.

A beszámoló külön kitér a társulat szakmai összetételére és arra, hogy a színház jelenlegi működése több ponton sem felel meg a kiemelt előadó-művészeti intézményekre vonatkozó törvényi előírásoknak. A dokumentum szerint a jogszabályok alapján a társulat legalább 60 százalékának szakirányú felsőfokú végzettséggel kellene rendelkeznie, ehhez képest a jelenlegi 21 fős társulatból mindössze öt művész rendelkezik színművész diplomával.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az öt diplomás színművész közül egy az évad végén nyugdíjba vonul, ketten pedig hamarosan elérik a nyugdíjkorhatárt. A beszámoló szerint a fennmaradó két művész külföldi, szlovákiai felsőoktatási intézményben szerzett végzettséget, így a jelenlegi állapot mellett jövőre egyetlen magyar nyelvű színművész diplomával rendelkező tag sem maradna a társulatban.

A dokumentum megjegyzi, hogy további öt társulati tag drámainstruktor diplomával rendelkezik, ez azonban szakmai besorolás szempontjából nem számít egyenértékűnek a színművész végzettséggel. Az új vezetés szerint a társulat szakmai összetétele ezért jelenlegi formájában nem teszi lehetővé a törvényi megfelelést, így céljuk új művészek szerződtetésével rendezni a helyzetet és emelni a szakmai színvonalat.

A dokumentumból az is kiderül, hogy az intézmény független könyvvizsgálói átvilágítást indított. Emellett több munkajogi intézkedésre is sor került: egy színművész például 18 havi végkielégítéssel távozik, miután két egymást követő évadban nem teljesítette a törvényben előírt minimális előadásszámot.

A vezetés szerint a társulat és a művészeti koncepció átalakítása elkerülhetetlen ahhoz, hogy a Gárdonyi Géza Színház hosszú távon pénzügyileg és szakmailag is stabil maradjon. A következő évadban 17 új művész és négy egyetemi hallgató csatlakozik az intézményhez.

A beszámoló teljes terjedelmében az önkormányzat által közzétett dokumentumban olvasható.

FRISSÍTÉS

Cikkünk megjelenése után a Színházi Dolgozók Szakszervezetének (SzíDoSz) egri alapszervezete levélben fordult szerkesztőségünk felé és az alábbi közlést tette. A közlemény gyakorlatilag majdnem mindenben cáfolja a korábban, közgyűlési anyagként előterjesztett, általunk is megírt beszámoló állításait:

Tisztelt Szerkesztőség! Tisztelt Csarnó Ákos!

A mai napon megjelent, "Brutális nézőszám-zuhanás..." című cikkükben részletesen idézik a Gárdonyi Géza Színház igazgatójának rendkívüli közgyűlési beszámolóját. A Színházi Dolgozók Szakszervezetének (SzíDoSz) egri alapszervezete felhívja a szerkesztőség figyelmét, hogy a szakszervezet rendelkezésére álló hivatalos, belső adatrögzítői statisztika egyértelműen rávilágít az igazgatói jelentésben szereplő számok valótlan voltára.

1. Szisztematikusan eltorzított adatközlés három évadra visszamenőleg

Az igazgatói beszámolóban a Közgyűlés elé tárt adatok és a színház tényleges belső nyilvántartása közötti eltérések megdöbbentőek. A vezetés a beszámolóban drasztikusan alulreprezentálta a színház teljesítményét:

2023/2024-es évad: Az igazgató 27 921 nézőről számolt be. A belső adatok ezzel szemben 51 668 nézőt mutatnak (141 előadás mellett).

2024/2025-ös évad: Az igazgató 21 457 nézőt vallott be. A valós belső adat ezzel szemben 54 218 néző (156 előadás mellett).

2025/2026-os évad (áprilisig): Az igazgató 19 739 nézőről és kritikus, 31%-os telítettségről ír. A valós belső adatok szerint azonban eddig 130 előadás valósult meg, 46 568 nézővel, ami 89,6%-os nézőtéri telítettséget jelent a 31% helyett!

Az adatokból egyértelműen látszik: az igazgatóság az elmúlt évadok nézőszámait a valósághoz képest kevesebb mint a felére, a telítettséget pedig a harmadára csökkentve tüntette fel a jelentésében, amely alkalmas arra, hogy egy mesterséges válsághelyzet látszatát keltve utólag legitimálja a társulat szétverését.

2. A törvényi előírásoknak megfelelő szakmai arány

Az igazgatói beszámoló azon állítása is tényszerűen cáfolható, miszerint a társulat(színművészek, táncművészek) nem felel meg a szakirányú diplomásokra vonatkozó 60%-os törvényi minimumnak. A művészeti állomány jelenleg is maradéktalanul rendelkezik a jogszabályban előírt aránnyal.

Hangsúlyozzuk: egy intézményvezetőnek semmilyen jogszabályi felhatalmazása nincs arra, hogy az Előadó-művészeti törvény (Művtv.) és a vonatkozó kormányrendeletek (122/2017.) által meghatározott „szakirányú felsőfokú végzettség" fogalmát önhatalmúlag felülírja. Nem az igazgató feladata vagy hatásköre eldönteni, hogy mely államilag elismert egyetemi diplomákat (például az SZFE-n szerzett okleveleket) hajlandó a statisztikába beszámítani. A vezetés kizárólag a jogszabályok önkényes értelmezésével és a hivatalos diplomák jogalap nélküli figyelmen kívül hagyásával tudta a statisztikát mesterségesen a 60%-os küszöb alá szorítani.

3. Irracionális felelősségáthárítás

A művészi állományt felelőssé tenni a nézettségi adatok igazgatói jelentésben szereplő csökkenéséért, szakmailag és logikailag is irracionális. A színészeknek és táncművészeknek nincs ráhatása a műsortervezésre, a jegyértékesítésre vagy az igazgatási szándékra, hiába próbáltak a művészek többször is javaslatokkal élni. Az évad második felében a vezetés tudatosan nem hirdetett meg jövedelmező bérletszünetes előadásokat, majd a saját vezetői döntései miatt kieső bevételeket a társulat „alkalmatlanságaként" próbálja feltüntetni.

Kérjük a Tisztelt Szerkesztőséget, hogy az objektív tájékoztatás és a munkavállalók jogos érdekvédelme jegyében a fenti tényszerű cáfolatot közölni szíveskedjenek.

Üdvözlettel:

Török-Ujhelyi Tamás

SzíDoSz Alapszervezeti Elnök

Gárdonyi Géza Színház

indexkép: Gárdonyi Géza Színház