Az ügy középpontjában Takaró Mihály szerepe, az egyetemi autonómia helyzete, valamint a közelmúltban nyilvánosságra került antiszemitizmus-vádak állnak. A Professzorok Tanácsa korábban közleményben sürgette az autonómia helyreállítását, több oktató pedig arról beszélt, hogy az egyházi fenntartásba kerülés óta jelentősen romlott az intézmény szakmai önállósága.

Most dr. Bódis Péter országgyűlési képviselő is megszólalt az ügyben.

Bódis: a közvélemény válaszokat vár

A képviselő közösségi oldalán reagált a rektor Heolnak adott nyilatkozatára, amelyben dr. Pajtókné dr. Tari Ilona azt állította, hogy nem politizál.

Bódis Péter szerint ez a kijelentés nehezen értelmezhető annak fényében, hogy a rektor korábban a Digitális Polgári Körök egyik alapítója volt, emellett több olyan politikai rendezvényen is megjelent, amelyek egyértelműen a Fideszhez kötődtek.

„Megmosolyogva olvastam dr. Pajtókné dr. Tari Ilona rektor asszony nyilatkozatát, amelyben azt állítja, hogy nem politizál” – fogalmazott a képviselő.

Bódis szerint azonban a politikai vita önmagában másodlagos kérdés ahhoz képest, hogy az egyetemet érintő antiszemitizmus-vádak és az autonómiával kapcsolatos kifogások érdemi tisztázásra várnak.

Takaró Mihály szerepe továbbra is kérdéseket vet fel

Az Egri Ügyek által korábban ismertetett professzori állásfoglalások egyik központi eleme Takaró Mihály tevékenysége volt.

Pap József történész, a Professzorok Tanácsának ülésén úgy fogalmazott:

„Elfogadhatatlan volt, hogy egy felhatalmazással nem rendelkező külső szereplő közvetlenül avatkozzon be az oktatás szakmai kérdéseibe, minősítsen oktatókat, vagy hallgatók jelenlétében tegyen vállalhatatlan kijelentéseket.”

A professzorok korábbi nyilatkozatai szerint az egyetemi autonómia sérelmének egyik legfontosabb példája éppen az volt, hogy egy külső szereplő jelentős befolyást gyakorolhatott az intézmény szakmai életére.

Bódis Péter most több olyan kérdést is nyilvánosan feltett, amelyekre szerinte az egyetem vezetésének egyértelmű válaszokat kellene adnia.

A képviselő többek között azt kérdezi:

• Milyen jogosítványokkal rendelkezett az egyetemen Takaró Mihály?
• Ha valóban ismert volt, hogy antiszemita kijelentéseket tett, hogyan nem jutottak el ezek az információk az egyetem vezetéséhez?
• Mivel magyarázhatók Pap József történész állításai a szakmai beavatkozásokról?
• Hogyan állítható ezek után, hogy az autonómia az elmúlt öt évben maradéktalanul érvényesült?
• Történt-e belső etikai vizsgálati kezdeményezés Takaró Mihály tevékenységével kapcsolatban?

Professzorok és vezetés egymásnak ellentmondó állításai

Az elmúlt napokban nyilvánosságra került állásfoglalások alapján egyre látványosabb az ellentét az egyetem vezetése és az intézmény több oktatója között.

Míg a rektor szerint az egyetem működése megfelelt a törvényi előírásoknak, addig a Professzorok Tanácsa korábban arról beszélt, hogy helyre kell állítani az intézmény autonómiáját, valamint vissza kell szerezni a szakmai döntések függetlenségét.

A vita már messze túlmutat személyi konfliktusokon: az a kérdés került előtérbe, hogy az egyházi fenntartásba került felsőoktatási intézményekben miként érvényesülhet a tudományos szabadság, illetve milyen határok között jelenhetnek meg külső politikai vagy ideológiai befolyások.

A közvélemény tisztánlátást vár

Az ügy jelentőségét növeli, hogy az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Eger egyik legfontosabb intézménye, amely meghatározó szerepet játszik a város kulturális, tudományos és gazdasági életében.

A felmerült kérdésekre egyelőre nem érkeztek részletes válaszok, ugyanakkor a nyilvánosságban zajló vita alapján egyre többen várják, hogy az egyetem vezetése minden részletre kiterjedő tájékoztatást adjon az elmúlt évek történéseiről.

A következő hetekben várhatóan tovább folytatódik az autonómia, a felelősség és a felsőoktatási intézmények függetlenségének kérdéséről szóló vita.