A Heves Vármegyei Főügyészség vádirata szerint a férfi 2024 márciusában biztonsági őrként dolgozott egy egri szórakozóhelyen. A barátai társaságában itt italozott a sértett, akit az őrök többször is rendre utasítottak, aminek azonban a férfi nem tett eleget. Emiatt a felek között szóváltás alakult ki, majd az őr még a szórakozóhelyen belül többször, ököllel megütötte a sértettet. A többi őr és a vendég barátai kivitték a férfit a hely elé, ahol tovább folytatódott a bántalmazás, mivel a sértett is megpróbálta megütni a támadóját. Egy sikeres ütésváltás után az őr nem állt le, megrúgta és megütötte az imbolygó sértettet, aki eszméletét vesztve a betonon hanyatt esett.

Az elszenvedett bántalmazás, illetve fejének az aljzathoz ütődése következtében a sértett olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy közvetlen életveszélyes állapotba került, amely csak terápiás beavatkozásokkal volt elhárítható.

A vádlott magatartása a fent hivatkozott jogszabályi kereteket meghaladó, indokolatlanul erőszakos volt.

A főügyészség a biztonsági őrt életveszélyt okozó testi sértés bűntettével vádolja.

A Heves Vármegyei Főügyészség a most benyújtott vádiratában élt a mértékes indítvány adta lehetőséggel. Az ügyészség kettő év hat hónap szabadságvesztés és három év közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta. A vádhatóság arra is tett indítványt, hogy a bíróság négy évre tiltsa el a támadót a biztonsági őr foglalkozástól. 

A Büntető Törvénykönyv rendelkezése szerint, aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt okoz.

A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 27. §-a (3) bekezdésének c) pontja értelmében a személy- és vagyonőr arányos mérvű kényszerítő testi erő alkalmazásával a rendezvényt zavaró vagy annak biztonságát veszélyeztető személyt a rendezvényről eltávolíthatja.

forrás: Egri Járási Ügyészség