Az egri érsekségen tett bejelentést Perintfalvi Rita teológus egy, az Egri Főegyházmegyét érintő szexuális visszaélési ügy kapcsán. A Szövegtörzs podcastjában Weil Zoltánnal beszélgetve nemcsak az aktuális ügy részleteit ismertette, hanem a magyar katolikus egyház mélyebb válságairól is beszélt.

Perintfalvi elmondta: egy névtelen miskolci plakátkampány nyomán tett hivatalos bejelentést az érsekségnél, miután egy papot kiskorú sérelmére elkövetett szexuális visszaéléssel vádoltak meg. Hangsúlyozta, hogy a vádak igazságtartalmát vizsgálatnak kell tisztáznia, ugyanakkor az egyháznak minden ilyen jelzést komolyan kell vennie.

A teológus szerint az egyházon belüli visszaélések nem merülnek ki a klasszikus értelemben vett pedofíliában. Gyakoriak a hatalmi helyzettel való visszaélések, amikor papok vagy egyházi vezetők fiatalokkal, papnövendékekkel vagy más kiszolgáltatott helyzetben lévő emberekkel élnek vissza. Kiemelte: a kutatások szerint a bántalmazó papok jelentős része korábban maga is áldozat volt, és a feldolgozatlan traumák újratermelhetik a visszaélések körét.

A beszélgetés másik fő témája az egyház és a politika kapcsolata volt. Perintfalvi úgy véli, a magyar történelmi egyházak az elmúlt másfél évtizedben példátlan mértékű állami támogatásban részesültek, miközben vezetőik gyakran hallgattak olyan ügyekben, amelyekben szerinte erkölcsi kötelességük lett volna megszólalni. Állítása szerint az egyházi vezetés egy része túlságosan szorosan kötődött az Orbán-rendszerhez, ami súlyos hitelességi veszteséget okozott az egyháznak.

Perintfalvi szerint az egyház hosszú távon nagy árat fizethet azért, hogy a politikai hatalommal szoros együttműködésben működött. Úgy fogalmazott: a rendszer bukása után az egyházaknak is szembe kell nézniük saját felelősségükkel, és szerinte bocsánatkérésre lenne szükség az elmúlt évek kritikátlan együttműködése miatt.

A teológus az egyházi „luxizásról”, a milliárdos állami támogatásokról, az egyházi vagyon gyarapodásáról és a hitoktatás közpénzből történő finanszírozásáról is beszélt. Szerinte a magyar egyház jövőjének egyik kulcskérdése, hogy képes lesz-e visszaszerezni elvesztett hitelességét, miközben a hívek és a papok száma egyaránt csökken.