A miniszterelnök szerint a vármegyei közgyűlések kiüresedtek, politikai kifizetőhellyé váltak, ezért a kormány megszüntetné őket. Az átalakításból a választók valószínűleg keveset érzékelnének, politikailag azonban egész párthálózatok kerülhetnek padlóra. Jogilag pedig ehhez nem elég egy egyszerű törvénymódosítás.

Magyar Péter előbb közösségi oldalán, majd az Országgyűlésben is egyértelművé tette: a kormány véget vetne a vármegyei közgyűlések jelenlegi rendszerének.

„Az előző kormányok szándékosan kiüresítették, ócska kifizetőhellyé tették a megyei közgyűléseket” – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint az intézményeket ma már a „szétesett ellenzék bukott pártjai” használják közpénzautomatának. Magyar azt is állította, hogy a közgyűlésekben megmaradt politikai hűbérurak fejlesztési pénzekkel és politikai nyomásgyakorlással tartják függésben a falusi polgármestereket.

A kormányfő nem pusztán újabb hatásköröket vonna el. Bejelentése alapján már készül az a javaslat, amely a megyei közgyűlések megszüntetését és a területfejlesztési rendszer teljes átalakítását célozza. A parlamenti felszólalás tehát politikai hadüzenet volt: ebben a formában a vármegyei önkormányzatoknak vége. A bejelentés ugyanakkor egyelőre még nem jogszabály, így a részletek – mindenekelőtt a hatáskörök, a vagyon és a hivatalok sorsa – nyitottak. 

Kiüresített intézmények

A megyei önkormányzatok valóban nem ugyanazok az intézmények, amelyek a rendszerváltás után létrejöttek. Korábban középiskolákat, kórházakat, szociális és kulturális intézményeket tartottak fenn. Ezek jelentős része 2010 után állami kézbe került, miközben számos közigazgatási feladatot a kormányhivatalokhoz telepítettek.

A vármegyei önkormányzatok legfontosabb megmaradt feladatai ma a területfejlesztéshez, a vidékfejlesztéshez, a területrendezéshez és a települések közötti koordinációhoz kötődnek. Fejlesztési terveket és stratégiákat készítenek, összehangolják a települési elképzeléseket, valamint részt vesznek az integrált területi programok és a TOP Plusz forrásainak tervezésében, végrehajtásában.

Ezek nem teljesen jelentéktelen feladatok, de ritkán jelentenek közvetlenül érzékelhető szolgáltatást a lakosságnak. Ha a közgyűlések megszűnnek, az iskola, a háziorvosi rendelő vagy a hulladékszállítás másnap ugyanúgy működik tovább. A háttérben azonban valakinek át kell vennie a terveket, a folyamatban lévő projekteket, az uniós programokkal kapcsolatos kötelezettségeket, a vagyont, a szerződéseket és a hivatalok dolgozóit.

A valódi kérdés ezért nem az, hogy szükség van-e a mostani közgyűlésekre, hanem az, hogy ki dönt majd helyettük. A kormányhivatalok? Egy minisztérium? A járások? A települési társulások? Vagy a Szent István-programban létrejövő új mikrotérségi szervezetek?

Alaptörvényt is kell módosítani

A vármegyei önkormányzatok teljes felszámolása nem intézhető el kormányrendelettel vagy egyetlen egyszerű többséggel elfogadott törvénnyel.

Az Alaptörvény 33. cikke név szerint rendelkezik a megyei képviselő-testületről és annak elnökéről, a 35. cikk pedig a helyi önkormányzati képviselők közvetlen választását szabályozza. A teljes megszüntetéshez ezért kétharmados alkotmánymódosításra van szükség. Át kell írni az önkormányzati rendszert szabályozó sarkalatos törvényt, a választási szabályokat, a területfejlesztési törvényt és számos kapcsolódó jogszabályt is. Magyarország Alaptörvénye, az önkormányzati törvény

Fontos különbség, hogy ettől maguk a vármegyék mint területi egységek még nem tűnnének el. Magyarország továbbra is vármegyékre tagozódhatna, működhetnének vármegyei kormányhivatalok és más állami szervek. A választott vármegyei önkormányzat és a vármegye mint közigazgatási terület két külön dolog.

Külön rendezni kell a 2024-ben öt évre megválasztott képviselők mandátumának idő előtti megszűnését is. Alkotmánymódosítással ez jogilag megoldható, politikailag azonban nehezen kerülhető meg az az állítás, hogy a parlament egy folyamatban lévő ciklus közepén számol fel választói felhatalmazással rendelkező testületeket.

Nem feltétlenül ütközik európai jogba

Az Európa Tanács Helyi Önkormányzatok Európai Chartája védi a helyi önkormányzást, a választott testületeket és az önkormányzatok szervezeti, pénzügyi önállóságát. Ebből azonban nem következik automatikusan, hogy minden államnak kötelező választott megyei vagy regionális szintet fenntartania.

Az átalakítás ezért önmagában valószínűleg nem jelentene nemzetközi jogsértést. Problémát okozhat viszont, ha valódi egyeztetés nélkül hajtják végre, vagy ha a feladatok teljes egészében a központi államhoz kerülnek. Az Európa Tanács korábban éppen a magyar önkormányzati rendszer túlzott központosítását bírálta, és a vármegyék hatásköreinek, illetve pénzügyi forrásainak megerősítését javasolta. (Az Európa Tanács magyarországi jelentése)

Az uniós pénzek szempontjából sem a vármegyei közgyűlés léte a döntő. Az EU nem követeli meg, hogy a fejlesztési források felett éppen ez az intézmény rendelkezzen. Az irányítási és partnerségi rendszert azonban át kell vezetni az operatív programokon, és biztosítani kell, hogy a folyamatban lévő pályázatok, kifizetések és ellenőrzések ne akadjanak meg.

A Fidesz vidéki hátországát bontják le

A vármegyei közgyűlések adminisztratív súlya csökkent, politikai jelentőségük azonban megmaradt. A fejlesztési tervek, pályázati prioritások és informális kapcsolatok révén a közgyűlési elnökök fontos szereplői lettek a vidéki hatalmi hálózatoknak.

A kisebb települések polgármestereinek érdemes volt jó viszonyt fenntartaniuk a vármegye vezetésével. Egy önkormányzat bekerülése vagy kimaradása valamely fejlesztési csomagból évekre meghatározhatta egy település lehetőségeit. Még ha a formális döntést nem is minden esetben a közgyűlés hozta meg, a politikai és információs előny önmagában hatalmat jelentett.

A rendszer a Fidesznek kedvezett. A megyei jogú városok lakói nem vesznek részt a vármegyei közgyűlés megválasztásában, ezért a testületek összetételét elsősorban a falvak és a kisebb városok választói határozzák meg. Ezeken a településeken a Fidesz hagyományosan erősebb volt.

A 2024-es választáson mind a 19 vármegyében a Fidesz–KDNP szerezte meg a többséget. A Mi Hazánk vált a legerősebb ellenzéki szereplővé, miközben a DK és a Momentum is mandátumokhoz jutott. Az eredmények vármegyénként megtekinthetők a Nemzeti Választási Iroda oldalán.

A közgyűlések felszámolása ezért elsősorban a Fidesz vidéki második vonalát vágná el a tisztségektől, a hivatalos kapcsolatrendszertől és a közpénzből finanszírozott politikai jelenléttől. De nem csak a Fidesz veszítene. A Mi Hazánk, a DK és a Momentum számára is megszűnne egy olyan intézményi terep, ahol országos támogatottság nélkül is fenn lehetett tartani kisebb vidéki pártszervezeteket és politikusi egzisztenciákat.

A Tisza saját, 2024-es döntését is lezárja

A történetnek különös előzménye, hogy a Tisza 2024-ben még vármegyei listák állítását tervezte. Végül Magyar Péter közlése szerint azért nem indult el, mert a rendelkezésre álló rövid idő alatt nem tudták megfelelően ellenőrizni a jelöltek múltját és motivációit.

A döntés következtében a Tisza országos áttörése nem jelent meg a vármegyei közgyűlések összetételében. A Fidesz ismét mindenütt többséget szerzett, a Tiszára szavazó választók egy része pedig feltehetően a Mi Hazánk, a Momentum vagy más ellenzéki listák mögé állt. (A 2024-es döntés háttere)

A megszüntetéssel Magyar Péter lényegében felszámolja azt a politikai arénát, amelyből pártja akkor önként kimaradt. Ez rövid távon racionális hatalompolitikai lépés: a Tiszának nincsenek megyei képviselői, ellenfeleinek viszont vannak. Hosszabb távon azonban a Tiszának is szüksége lesz olyan helyi emberekre és intézményekre, amelyek képesek összehangolni több száz kistelepülés fejlesztési igényeit.