Halász János fideszes képviselő nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely a közélet átláthatóságára hivatkozva jelentősen átalakítaná a civil szféra működésének jogi kereteit. A tervezet alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal megkezdheti a külföldről finanszírozott közéleti szereplők és szervezetek nyilvántartásba vételét - foglalta össze a Telex.

A javaslat olyan irányba mozdítja el a szabályozást, amely a kormány értelmezésében Magyarország szuverenitásának védelmét szolgálja. Az előterjesztés több, korábban Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője által is szorgalmazott elemet tartalmaz, és célja az, hogy visszaszorítsa a külföldi befolyásgyakorlás lehetőségét a hazai közéletben.

A törvény értelmében veszélyt jelenthet a szuverenitásra minden olyan tevékenység, amely külföldi támogatással próbálja befolyásolni a közéletet, különösen, ha az:

• a magyar állam demokratikus, jogállami működését kérdőjelezi meg,

• a nemzeti egységet vagy a határon túli magyarokkal vállalt felelősséget gyengíti,

• a hagyományos családképet, a biológiai nemek szerepét megkérdőjelezi,

• a békés nemzetközi együttműködést és biztonságot veszélyezteti,

• vagy a keresztény kultúrát, illetve az alkotmányos identitást támadja.

Az érintett szervezetek a jövőben csak engedéllyel fogadhatnak el külföldi támogatást, és nem részesülhetnek az adózók által felajánlható személyi jövedelemadó 1 százalékából. Vezetőik közszereplői státuszt kapnának, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel. A „külföldi támogatás” fogalma rendkívül széles: minden anyagi juttatás ide tartozik, legyen az támogatás, adomány, szolgáltatás vagy akár kölcsön, bármely külföldi személytől, államtól vagy szervezettől származzon is.

A Hivatal vizsgálatai alapján tesz majd javaslatot arra, mely szervezetek kerüljenek fel a jegyzékre – a végső döntést a kormány rendeletben hozza meg.

A bankszámlák folyamatos figyelését is előírnák: a listán szereplő szervezetek pénzügyeit a pénzintézeteknek nyomon kell követniük. Ha engedély nélküli támogatást kapnak, a NAV akár az összeg 25-szörösét kitevő bírságot is kiszabhat, és a szervezetet arra kötelezheti, hogy a kapott összeget a Nemzeti Együttműködési Alapnak fizesse be.

A törvény megsértése esetén akár civil szervezetek feloszlatására, illetve vezetőik öt évre történő eltiltására is sor kerülhet. A megszűnő szervezet vagyona szintén a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. Hasonló szabályok vonatkoznának gazdasági társaságokra is: ha a törvénysértés miatt szűnnek meg, vezetőik öt évig nem alapíthatnak új céget.

A javaslat politikai kontextusban is értelmezhető: Orbán Viktor nemrégiben újra célkeresztbe vette a külföldi finanszírozású közéleti szereplőket, például Magyar Pétert, akit az ukrán kormány állítólagos lejáratási akciójához kapcsolt. A miniszterelnök korábban már „árnyékhadseregként” és „modern kori labancokként” hivatkozott az ilyen szervezetekre és szereplőkre.

Érdekesség, hogy a törvényt előterjesztő Halász János maga is a civil szférából érkezett a politikába: korábban nonprofit vezetést oktatott, és az első Orbán-kormány idején a civil szervezetek támogatásának elosztását felügyelő parlamenti albizottság elnöke volt. Később a Fidesz szóvivőjeként egy per főszereplője is volt, amelyet a párt a Helsinki Bizottsággal szemben elvesztett.

indexkép: szuverenitas.mkkp.party