Január 1-jétől jelentősen átalakul a 20 tonna feletti tehergépkocsik közlekedésére vonatkozó szabályozás Magyarországon. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) célja, hogy a nemzetközi tranzitforgalmat döntően a gyorsforgalmi úthálózatra terelje, csökkentve ezzel a lakott területek zaj-, környezet- és baleseti terhelését. Ezzel azonban a hazai fuvarozók nem értenek egyet.

Az új előírások több jogszabály módosításával lépnek életbe: változik a közúti közlekedésről szóló törvény, a KRESZ, valamint a tranzitút-hálózat kijelöléséről szóló rendelet is.

Az új szabályozás értelmében azok a 20 tonnát meghaladó tehergépkocsik,

• amelyek átlépik Magyarország határát,
• nem rendelkeznek hazai fel- vagy lerakóhellyel,
• és kizárólag tranzitcélból haladnak át az országon,

csak a jogszabályban meghatározott tranzitút-hálózatot használhatják.

Ezek az útvonalak jellemzően autópályákból és autóutakból állnak, „T” jelzéssel vannak ellátva, és a határátkelőhelyeket kötik össze. A pontos, részletes útvonallista a 26/2021. ITM rendelet mellékletében, valamint az Útinform hivatalos felületein érhető el.

Csak kivételes esetben lehet letérni

A tranzitút-hálózat elhagyására csak rendkívül szűk körben van lehetőség. Ez kizárólag pihenési céllal történhet, és csak olyan parkolóig, amely lakott terület érintése nélkül megközelíthető. Egyéb okból – például rövidítés vagy forgalomelkerülés miatt – nem lehet letérni a kijelölt útvonalról.

Mit jelent ez a belföldi fuvarozóknak?

A magyarországi célállomással rendelkező, illetve a 20 tonna alatti tehergépkocsikra nem kötelező a tranzitút-hálózat használata, ugyanakkor továbbra is vonatkoznak rájuk a KRESZ által előírt útvonal-korlátozások.

Alapesetben lakott területen kívül csak
– autópályán,
– autóúton,
– vagy főúton
közlekedhetnek.

Kivételek a mindennapi munkavégzéshez

Eltérés engedélyezett abban az esetben, ha a jármű:
– fel- vagy lerakodásra közlekedik,
– munkavégzés helyére tart (például speciális felépítményű jármű esetén),
– vagy saját telephelyére megy,

azonos vármegyén belül. Ilyenkor a feladat ellátásához szükséges útvonal használható.
Amennyiben ez vármegyén belül nem megoldható, a jármű szomszédos vármegyén keresztül is közlekedhet, de kizárólag a legközelebbi főútig vagy gyorsforgalmi útig.

Az ÉKM szerint az új szabályozás legfőbb célja a lakott területek védelme, a közlekedésbiztonság javítása, valamint a zaj- és környezetterhelés csökkentése. A kormányzat szándéka, hogy a nehéz teherforgalom az erre alkalmas úthálózaton maradjon, és minél kevésbé terhelje a kisebb településeket.