Az Országgyűlés hétfői ülésén várhatóan elfogadja az Alaptörvény 16. módosítását, amely jelentősen átalakíthatja a magyar politikai rendszert: a javaslat szerint egy miniszterelnök legfeljebb összesen nyolc évig tölthetné be hivatalát, még megszakításokkal együtt is.

A parlamenti ülés 13 órakor kezdődik, amelynek nyitányaként Magyar Péter szólal fel. Beszédére a frakcióvezetők reagálhatnak, majd a miniszterelnök viszonválaszra kap lehetőséget.

Orbán Viktor előtt bezárulhat az út

A legnagyobb figyelem az Alaptörvény módosítására irányul. Az előterjesztés szerint:

„Nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be.”

A szabályozás az 1990. május 2. után betöltött miniszterelnöki megbízatásokat veszi figyelembe. A kormánypárti érvelés szerint a módosítás a demokratikus hatalomgyakorlás korlátait erősíti, míg a Fidesz szerint személyre szabott jogalkotásról van szó, amelynek célja, hogy Orbán Viktor a jövőben ne lehessen ismét kormányfő.

Állami kézbe kerülhetnek az alapítványok

Az alkotmánymódosítás másik kiemelt eleme a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) helyzetének rendezése.

A javaslat szerint az alapítványok vagyona nemzeti vagyonnak minősülne, az alapítói jogokat pedig a kormány gyakorolná. Emellett lehetőség nyílna az alapítványok megszüntetésére is.

A korábbi Orbán-kormány idején számos egyetem és közintézmény került ilyen alapítványi fenntartásba. Az Állami Számvevőszék korábbi adatai szerint mintegy 3000 milliárd forintnyi közvagyon került ezekhez a szervezetekhez. A Tisza-kormány első körben 15 alapítvány megszüntetését tervezi.

Román nemzetiségi szószóló, mentelmi ügy és vizsgálóbizottság

A parlament várhatóan igazolja Szucsigán László mandátumát is, miután elődje, Tát Margit lemondott tisztségéről.

Napirendre kerül a végrehajtói visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottság ügye is. A kormány módosítaná az erről szóló országgyűlési határozatot annak érdekében, hogy a testület élére a Mi Hazánk Mozgalom jelölhessen elnököt. A korábbi ígéretnek megfelelően a bizottság vezetője várhatóan Toroczkai László lesz.

A képviselők emellett döntenek Toroczkai mentelmi ügyéről is.

Interpellációk és az ülésszak vége

A hétfői ülésen interpellációk, azonnali kérdések és kérdések órája is szerepel a programban. Többek között Vitályos Eszter kíván felszólalni, aki a tervek szerint a gazdasági és energetikai miniszterhez intéz kérdést a magyar családok életszínvonalának megvédéséről.

A hétfői ülés egyben az Országgyűlés tavaszi ülésszakának utolsó napja is. A parlament ezt követően szeptember 1-jén kezdi meg az őszi ülésszakot.

A hétfői parlamenti ülés egyik legfontosabb döntése a miniszterelnöki mandátumok nyolcéves korlátozása lehet, amely alapjaiban alakíthatja át a magyar politikai rendszer működését. Emellett jelentős változások jöhetnek az állami vagyon kezelésében is, mivel a kormány visszaszerezheti az alapítványi formában működő intézmények feletti ellenőrzést. A napirenden szereplő vizsgálóbizottsági és mentelmi ügyek szintén komoly politikai vitákat vetítenek előre.

indexkép: MTI, Hegedüs Róbert