Ahogy minden évben, idén is június közepén kezdetét vette a Tisza egyik leglenyűgözőbb természeti csodája: a tiszavirágzás. A kora esti órákban, amikor a lemenő nap fénye már csak alig csillan meg a víz felszínén, tömegek figyelik ámulattal, ahogy milliónyi kérész emelkedik a felszínre, hogy elvégezze rövid, ám látványos násztáncát.

Ez az esemény több mint egy rovarrajzás – a természet lenyűgöző körforgásának ünnepe, amely minden évben csak néhány napig tart, és idén is több szemtanú megörökítette a pillanatot.

Mit érdemes tudni a tiszavirágról?

A tiszavirág (Palingenia longicauda) Európa legnagyobb kérészfaja – a hímek testhossza akár a 8–10 centimétert is elérheti. Ez a faj az egyik legősibb rovarrend képviselője, lárvái három éven keresztül fejlődnek a Tisza agyagos medrébe vájt járataikban, ahol a víz alatt rejtőzve szűrik ki a szerves anyagokat, miközben többször vedlenek.

A hosszú, rejtett fejlődési szakaszt követően a kifejlett példányok egyszerre bújnak elő, és kezdetét veszi a rajzás. A pontos időpontot több tényező is befolyásolja: a hőmérséklet, a vízállás és az időjárás is szerepet játszik, de leggyakrabban június közepére, végére esik – ahogy ez most is történt.

Először a hímek jelennek meg, akik látványos tömeget alkotva táncolnak a víz fölött. Hosszú farki nyúlványaik és áttetsző szárnyaik könnyen felismerhetővé teszik őket. Egyetlen céljuk van: a párzás, amelyre csupán néhány órájuk, esetleg egy napjuk van. Kicsivel később megjelennek a nőstények is, és a sikeres párzást követően petéiket a vízbe rakják – majd rövidesen elpusztulnak.

A tiszavirág így válik a „legrövidebb életű” rovarok egyikévé: kifejlett állapotban életük csupán néhány óráig tart, de ebben a röpke időben a természet egyik legszebb szimfóniáját játsszák el újra és újra – évről évre.

indexkép: Getty Images