A nemzetközi szervezet felmérte, hol állnak az egyes EU-tagállamok a fenntarthatósági fejlődési célok elérésben, hazánk huszonegyedik az huszonnyolcból.

Komoly fejlődésre szorul az ENSZ által felállított tizenhét fenntarthatósági cél elérésében Magyarország, hazánk csupán a huszonegyedik helyen áll ezek tekintetében a huszonnyolc uniós tagállamból – mindez a nemzetközi szervezet a fenntarthatósági célok az Európai Unióban való eléréséről szóló éves jelentéséből derül ki.

A szegénység felszámolásában jól haladunk, az oktatás kérdésében csúszunk hátra

Magyarország a jelentés alapján még a tizenhét cél egyikét sem érte el teljesen, habár volt, amelyben jobban teljesített: a szegénység felszámolása, a jó munkalehetőségek és a gazdasági fejlődés biztosítása, valamint az egyenlőtlenségek csökkentése területén az ENSZ szerint csupán „kihívásokkal” állunk szemben, míg a fennmaradó céloknál már „komoly kihívásokról” beszélnek.

Mindenesetre a tizenhét cél közül a legtöbben Magyarország felfelé ívelő tendenciát mutat, a szegénység felszámolásában és a jó munkalehetőségek biztosításában az ENSZ szerint haladunk a fenntarthatósági célok elérése felé, de más területeken is „mérsékelten fejlődő” tendenciát könyveltek el. Például az egészség, a tiszta víz és a köztisztaság, az innováció és az infrastruktúra, valamint a fenntartható városok és közösségek elnevezésű pontokban is fejlődni tudtunk. Más területeken, többek között az élelmezés kérdésében, a nemek közötti egyenlőségben, a klímavédelemben, valamint a fenntartható és befogadó intézményekre vonatkozó pontok tekintetében stagnált Magyarország.

Ebben az ENSZ több szempontból is vizsgálja az oktatás helyzetét egy országban, vizsgálják például a PISA-teszteket, a felnőttképzések helyzetét, valamint a felsőoktatásban való részvételt is. Mindezek alapján viszont hazánk nagyon alulteljesített, itt nemhogy közeledtünk volna, hanem messzebb kerültünk a fenntarthatósági cél elérésétől.

Mindezek alapján Magyarország 65,1 pontot kapott a megszerezhető 100-ból a fenntarthatósági célok elérésében, ez pedig az Európai Unión belül a huszonegyedik helyre elég.

A régióból csak Romániát és Horvátországot előztük meg

Persze ennek önmagában semmi értelme nincs anélkül, hogy az adatokat össze ne hasonlíthatnánk a régió más országaival. Románia például 55,9 pontot kapott, ezzel utolsó előtti az EU-tagállamok sorában. Szlovákia csak minimálisan, 65,2 ponttal került elénk, ezzel ők a tizenkilencedikek, Lengyelország 66,1 ponttal a tizenhatodik.

a fenntartható fejlődési célok elérésében, ráadásul a cseheknél szinte mind a tizenhét iránycél tekintetében felfelé mutató tendenciát láthatunk. 71,7 ponttal közvetlenül mögöttük végzett Szlovénia a kilencedik helyen, míg a 63,2 pontos Horvátország eggyel mögöttünk, a huszonkettedik helyen állt meg.

A legfenntarthatóbb ország ezúttal Dánia lett az EU-n belül, őket közvetlenül a svédek és a finnek követik, míg az utolsó helyen a szinte mind a tizenhét területen nagy kihívásokkal küszködő Ciprus végzett.

Az ENSZ még 2015-ös New York-i csúcstalálkozóján fogadta el az úgynevezett fenntartható fejlődési célokat főként a szegénység felszámolása, a klímavédelem, valamint az életminőség javítása érdekében, a fenti jelentés is ennek szellemében készült. Ha bővebben is szeretnél a célokról és azok lényegéről olvasni, akkor ide kattintva megteheted.

Borítókép: az Emberi Erőforrások Minisztériumának központja Budapesten / Wikipédia

(Via Azonnali.hu)