Itt tart a magyar egészségügy.

Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője közérdekű adatigénylést nyújtott be az Állami Egészségügyi Ellátóközpontnak (ÁEEK). Arra volt kíváncsi, hogy felnőttekkel és gyermekekkel foglalkozó intézményekben külön hány konduktor és gyógytornász dolgozik állami alkalmazottként, és hogy néz ez ki területi leosztásban, megyénként - írta a Mérce.

Az ÁEEK válaszából kiderül, hogy ameddig csak Budapesten 793 gyógytornászt és 69 konduktort alkalmaznak, addig például Somogy megyében nem dolgozik állami ellátásban konduktor, és a gyógytornászok száma itt mindössze 36.

Összesen hét megyében (Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Pest, Zala) haladja meg a százat a gyógytornászok száma. Még szemléletesebb adat azonban, hogy öt megyében egyáltalán nem lehet állami ellátó intézményben konduktorhoz fordulni (Baranya, Békés, Fejér, Pest – Budapesten kívül, Somogy), kilenc megyében pedig egy ember látja el ezt a feladatot (Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Vas, Veszprém, Zala).

Nem sokkal jobb a helyzet Bács-Kiskunban, Csongrádban, Hevesben, Nógrádban, ezekben a megyékben két-két dolgozóról van szó.

Nem csak ennek fényében állapítható meg, hogy a Fidesz erős emberének, az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak az állítása, miszerint a magyar egészségügy világszínvonalú, enyhén szólva hazugság. Az állami ellátórendszer területi egyenlőtlenségeit szemlélteti  a várólisták hossza is szembetűnő (az országos átlag 53 nap, Dél-Dunántúlon ennek több mint a dupláját kell kivárni, Közép-Magyarországon pedig ezzel szemben csak 31 napról van szó), és nagy különbségek vannak többek közt abban is, hogy egy adott településre milyen gyorsan tud megérkezni az orvos.