Súlyos bizalmi és szervezeti válságról beszélt Baka András köztársasági elnök az Országgyűlésben. Az államfő szerint az ügyészség társadalmi és szakmai megítélése mélypontra jutott, miközben a háttérben felelősségáthárítás és „eszközökben nem válogató menekülés” zajlik. Baka Szathmáry Zoltánt javasolja legfőbb ügyésznek.

Baka András napirend előtt szólalt fel hétfőn az Országgyűlésben. Mint mondta, köztársasági elnöki felszólalása jogszerű, bár a parlamenti gyakorlatban szokatlan. A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja Sulyok Tamás szerintük „önkényes elmozdítása” miatt nem vett részt a felszólaláson, és ugyanígy döntött a Mi Hazánk frakciója is.

Az államfő két kérdésben fejtette ki álláspontját: az alkotmánybírósági szabályozásról, valamint az új legfőbb ügyész megválasztásáról. Baka szerint az Alkotmánybíróság függetlenségét jobban szolgálná, ha a testület saját maga választhatná meg az elnökét. Bár a törvénnyel kapcsolatban voltak fenntartásai, politikai vétóval végül nem élt.

Mélyponton az ügyészség megítélése

Baka András szerint a több mint 150 éves magyar ügyészség az állam egyik alapintézménye, amelynek működése nem függhet politikai vezetőktől. Úgy fogalmazott: szakmailag hiteles és intézményileg független ügyészségre van szükség, jelenleg azonban hiányzik a szervezet iránti bizalom.

Az államfő szerint az ügyészség társadalmi és szakmai megítélése mélypontra jutott. Az intézmény egyes tagjainak vélt vagy valós politikai kötődése azt az érzetet alakította ki, hogy az igazságszolgáltatás bizonyos szint fölött megakad. Ennek következményei azokra az ügyészekre és ügyészségi dolgozókra is kihatottak, akik nem felelősek a szervezet tekintélyének megrendüléséért.

Baka úgy látja, különösen a Legfőbb Ügyészségen és a Központi Nyomozó Főügyészségen érzékelhető zavar. Beszélt az intézményi önbecsülés sérüléséről, a bérfeszültségről, valamint a központi és az alsóbb szintű ügyészségek közötti létszámaránytalanságokról is.

„Semmi sincs úgy, ahogy kívülről látszik”

A köztársasági elnök elmondása szerint a legfőbb ügyészi jelölést megelőzően számos emberrel egyeztetett, és arra jutott, hogy az ügyészségen belüli helyzet jelentősen eltér attól, ami a nyilvánosságban megjelenik.

– Eszközökben nem válogató, felelősséget másra hárító menekülés zajlik, amiről a külvilág nem tud – fogalmazott Baka.

Hozzátette: több belső és külső vizsgálat is folyamatban van, amelyek az ügyészi szervezet működését is érintik. Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Legfőbb Ügyészség úgynevezett negyedik vonalából érdemes vezetőt választani. Olyan szakembert keresett, akinek pályáját nem terheli politikai kötődés, ugyanakkor ismeri az ügyészség működését és belső viszonyait.

Szathmáry Zoltánt jelölte legfőbb ügyésznek

Baka András hétfő délelőtt jelentette be, hogy Szathmáry Zoltánt javasolja legfőbb ügyésznek. Szathmáry több mint 15 éve dolgozik az ügyészi szervezetben, pályáját Miskolcon kezdte, később budapesti kerületi ügyészségeken, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségen, valamint a Legfőbb Ügyészségen is dolgozott. Jelenleg a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályának főosztályvezető ügyésze.

Az államfő szerint az új vezetés egyik fontos feladata a Legfőbb Ügyészség és a Központi Nyomozó Főügyészség viszonyának rendezése lesz. Ugyancsak kiemelt jelentőséget tulajdonított az ügyészség és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal együttműködésének. Baka hangsúlyozta, hogy ezt a munkát minden külső nyomástól és megfélemlítéstől mentesen kell végezni.

A köztársasági elnök szerint az ügyészség megújulása hosszú folyamat lesz, amelyhez megfelelő vezetésre, pénzügyi és infrastrukturális háttérre, valamint hiteles működésre van szükség. Úgy fogalmazott: a változás egyik jele az lesz, ha egy ügyésznek társaságban többé nem kell elhallgatnia a hivatását.

Baka végül arra kérte az országgyűlési képviselőket, hogy a legfőbb ügyész megválasztásakor ne csupán egy személyről, hanem egy alapvető állami intézmény jövőjéről döntsenek.

indexkép: MTI, Hegedűs Róbert