Az alá nem írók közül sokan négy-, hat- vagy nyolchavi végkielégítés helyett csupán egy-három havi bérnek megfelelő összeget kaptak.

Portálunk is beszámolt róla, hogy az egészségügyben dolgozók 3,7 százaléka, nagyjából 4000 ember nem írta alá az új szolgálati jogviszonyról szóló szerződést, és május 1-jével otthagyták a rendszert. Ők az érintettjei annak a feltételezett jogsértésnek, amellyel szemben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és a Magyar Orvosi Kamara közösen lép fel.

Asbóth Márton, a TASZ jogásza ezzel kapcsolatban Világgazdaságnak úgy nyilatkozott:

Az állami egészségügyből távozóknak tudomásunk szerint már kifizették a megérdemeltnél kisebb végkielégítést

Hozzátette: a Magyar Orvosi Kamara támogatásával a TASZ és a Helsinki Bizottság közös beadványt készített, ezzel fordulhatnak a károsultak az Alkotmánybírósághoz. Mint közölte, a kilépőknek nincs más jogorvoslati lehetőségük. A két civil szervezet által készített beadványt minden érintett kitölthette az adataival, és elküldhette az Alkotmánybíróságra május 17-ig.

Aki közel negyven éve dolgozott a hazai egészségügyben, annak nyolchavi végkielégítés járt volna, amikor nem írta alá az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződését

– mondta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a Világgazdaságnak.

Balogh Zoltán szerint a korábbi közalkalmazotti jogállás szerint kellett volna a végkielégítéseket rendezni. Úgy véli, egy olyan felmenő rendszert kellett volna a végkielégítések változtatására bevezetni, amely beépülhetett volna az új szolgálati jogviszonyba. Csakhogy az új jogviszonyt alá nem íróknak egy egyszeri jogszabályt iktattak be, amely alapján kisebb végkielégítést kaptak, többségük szakdolgozói munkakörben dolgozott. Balogh Zoltán azt mondta: remélik, hogy még az idén születik valamilyen állásfoglalás.