Elkaszálta az Alkotmánybíróság a Fidesz lakástörvényének egyes részeit
A testület szerint Alaptörvény-ellenes, hogy a jogszabály szerint azok is megvehetnének műemléki lakásokat, akik 25 évnél nem régebben bérlik azokat.
Az Alkotmánybíróság (Ab) csütörtökön megállapította, hogy alaptörvény-ellenesek az Országgyűlés által megszavazott lakásprivatizációs törvény egyes részei – számolt be a merce.hu.
Az testület Áder János köztársasági elnök indítványa alapján vizsgálta a törvényt. Az államfő álláspontja szerint ugyanis az, hogy a világörökségi helyszínen (ez jobbára a Budai Várban) lévő lakások bérlői számára piaci ár alatt lehetővé tegye a lakások megvételét, önmagában nem összeegyeztethető az Alaptörvénnyel. (Ahogy azt portálunk is megírta, a törvény elsőverziója az ország összes önkormányzatát kötelezte volna a bérlakások áron alul történő eladására, de ezen később az ellenzéki és kormánypárti városvezetésektől egyaránt érkező bírálatok nyomán módosítottak.)
A köztársasági elnök Alkotmánybíróságnak címzett indítványában azt írta, a világörökségi területen és a védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonú, a kulturális örökség részét képező műemléki ingatlanok teljes körének vételi joggal történő megterhelése, és ezáltal feltétel nélküli magántulajdonba adása a világörökségi és a műemléki speciális védelmi igényre tekintettel, valamit a visszalépés tilalmából következő biztosítékok és garanciák, továbbá az egyedi mérlegelés hiánya miatt nem felel meg az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek.
Az Ab az indítvány alapján megállapította:
Alaptörvény-ellenesek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett lakástörvénynek azok a rendelkezései, amelyek vételi jogot biztosítottak volna azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást.
Az Alkotmánybíróság határozatában emellett alkotmányos követelményként előírta, hogy a műemléképületben lévő lakások bérlői számára biztosított vételi jog gyakorlása esetén a műemlékvédelmi hatóság – a műemlékvédelmi szempontokat figyelembe véve – adjon hozzájárulást az elidegenítéshez.
Az Ab azt is megállapította továbbá, hogy
az önkormányzatnak a vételi jog folytán elvesztett lakásokért olyan ellenszolgáltatást kell kapnia, amellyel vagyonában azzal arányban álló érték marad meg, amit a tulajdonában álló lakások képviseltek. Az értékarányosság biztosításának módját a törvényhozó alakítja ki.
Emellett a testület kiemelte: a műemléki védettséget élvező ingatlanok értékesítése során az állam megfelelő garanciákkal biztosítsa, hogy a műemlék védettségi szintjének megfelelő kezelésbe kerüljön a tulajdonosváltást követően is. Hangsúlyozták, hogy az állam kötelessége, hogy a műemléket érintő jogügyletek esetében is építsen be a szabályozásba olyan garanciákat, amelyek hozzájárulnak a védelmi szint fenntartásához.
A Mérce cikke az Ab döntése kapcsán megjegyzi: az utóbbi években a kormányközeli elit számos tagja szerzett bérleti jogot nagy értékű ingatlanokra, amelyekhez áron alul juthattak volna hozzá az új bérlakástörvény segítségével, a mostani ítélet azonban gátat szabhat a privatizációs törekvéseknek.
(Indexfotó: Kollányi Péter / MTI)
Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, kövessen bennünket az EGRI ÜGYEK Google Hírek oldalán!
