Az önkormányzatok 2026 tavaszán ismét a központi költségvetéshez kötődő szolidaritási hozzájárulás miatt kerültek a hírekbe. A központosított adó azt a célt szolgálja, hogy a tehetősebb települések befizetéseiből a nehezebb helyzetben lévő önkormányzatokat támogassa, de sok polgármester szerint a rendszer aránytalan terhet ró rájuk. A jogszabály 2026‑ban is rögzítette a határidőt: a településeknek szerda estig kellett volna elutalniuk a szolidaritási hozzájárulás második részletét. Ennek ellenére egyre több városvezetés – politikai és pénzügyi okokra hivatkozva – azt jelezte, hogy kivárna a befizetéssel az új kormány megalakulásáig.

Városok, amelyek nem utaltak időben

Nagykanizsán Horváth Jácint polgármester jelentette be, hogy a város nem utalja el a szolidaritási hozzájárulás esedékes részletét, mert nem akarják, hogy a leköszönő kabinet döntse el a pénzek sorsát. A lépéshez rövid időn belül Szentes és Szolnok önkormányzata is csatlakozott, ezért már nem egyedi akcióról, hanem több település összehangolt kiállásáról beszéltek. E városvezetők a befizetés elhalasztásával azt üzenték: az új kabinetnek át kell gondolnia a jelenlegi finanszírozási modellt, különösen azt, milyen arányban részesülnek a települések a központosított forrásokból.

A rendszer kritikái és javasolt reformok

Az önkormányzati vezetők régóta vitatják a szolidaritási hozzájárulást. Szerintük míg az állam az idei évben mintegy 1200 milliárd forint támogatást juttat az önkormányzatoknak, addig körülbelül 400 milliárd forintot von el tőlük ugyanezen jogcímen. Csőzik László, Érd polgármestere úgy vélte, méltányos megoldás lenne, ha az új kormány már idén lemondana a sarc egy részéről, akár 100–200 milliárd forint értékben. Ellenkező esetben – figyelmeztetett – számos, kisebb költségvetésű város csupán „vegetálni” tudna. Az utalások elhalasztását a városvezetők egyszerre politikai üzenetként és pénzügyi nyomásgyakorlásként értelmezik.

Eger eddigi tapasztalata és a Fidesz‑kapcsolat

Az Egri Ügyek korábban több alkalommal beszámolt arról, hogy Eger mennyire súlyosan érinti a sarc: a városnak 1,7 milliárd forintot kell befizetnie a központi költségvetésbe. Az előző ciklusban Fidesz‑es vezetés ült a városháza élén, és a kormánypárti városvezetés még meg is méltatta az elvonásokat, mert szerintük a levont összegek a környékbeli településekhez jutnak, miközben az állam egyedi döntésekkel kisebb‑nagyobb támogatásokat is juttat a városnak. A jelenlegi helyzetben azonban kérdés, hogy a Fidesz támogatását élvező polgármester mer‑e szakítani ezzel a gyakorlattal, és a sorban álló városok példáját követve halasztja‑e a befizetést.

Vágner Ákos polgármester álláspontja

Eger jelenlegi polgármestere, Vágner Ákos egyértelmű választ adott: a város határidőre – még a választások előtt – befizette a rá vonatkozó összeget. Közösségi oldalára kirakott posztja szerint döntésük világos: betartják a hatályos jogszabályokat és átláthatóan, felelősen gazdálkodnak a város pénzével. Gazdasági és jogi szempontból jelenleg nem látnak mozgásteret a befizetés elhalasztására vagy megtagadására, és nem tartják helyesnek, hogy ezt a kérdést politikai nyomásgyakorlás eszközeként kezeljék, különösen az új kormány megalakulásának időszakában. A polgármester úgy fogalmazott, hogy a szolidaritási hozzájárulás a települések közötti újraelosztás része, ám a rendszer összetett, ezért a változtatásáról a Megyei Jogú Városok Szövetségében korábban is folytak tárgyalások, s a jövőben is egyeztetéses úton érdemes közelíteni hozzá. Vágner Ákos hangsúlyozta: Eger költségvetése stabil, ezért továbbra is a jogkövető, kiszámítható működésben hisznek.

Szolnok üzenete és a demokratikus elköteleződés

Szolnok polgármestere, Györfi Mihály – szintén a szolidaritási adó körüli vitára reagálva – örömét fejezte ki, hogy Domán Dániel, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt egri önkormányzati képviselője követendő példának tartja Szolnok döntését a sarc nem fizetéséről. A szolnoki városvezető támogatásáról biztosította azt a kezdeményezést, hogy ne utalják el a szolidaritási adó aktuális részletét, és egyben pártolja azt a javaslatot is, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetségének éléről távozzon Szita Károly, aki korábban aktív végrehajtója volt annak a rendszernek, amely az önkormányzatokat pártutasítások alá rendelte. A polgármester szerint „az igazsággal könnyű szövetséget építeni”, és Szolnok a jövőben is azért dolgozik, hogy megmutassa: elkötelezett a demokrácia mellett, mert ez szolgálja legjobban a város fejlődését.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere pedig arról adott tájékoztatást, hogy két hónapos haladékot kapott a város arra, hogy befizesse a sarcot.

indexkép: Vágner Ákos facebook