2026 januárjában látványos ugrást mutattak a kereseti adatok: a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete elérte a 840 600 forintot, míg a nettó átlagkereset 585 700 forintra emelkedett. Ez éves összevetésben 26,3, illetve 28 százalékos növekedést jelent – azonban a számok mögött egy egyszeri hatás is meghúzódik jelezte a KSH.

A kiugró emelkedést döntően a honvédelmi és rendvédelmi dolgozóknak kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az úgynevezett „fegyverpénz” okozta. Ez az egyszeri kifizetés önmagában 18 százalékponttal járult hozzá a bruttó átlagkereset növekedéséhez. Ennek kiszűrésével már jóval visszafogottabb, 8,3 százalékos bővülés látszik.

A nettó bérek növekedése még a bruttót is meghaladta, ami több adópolitikai intézkedés eredménye. A családi adókedvezmény emelése, valamint az anyákat érintő új kedvezmények – például a háromgyermekes, illetve a 40 év alatti kétgyermekes anyák szja-mentessége – jelentősen növelték a kézhez kapott összegeket.

A rendszeres keresetek – vagyis a jutalmak és egyszeri kifizetések nélküli bérek – jóval mérsékeltebb növekedést mutatnak. Ezek átlaga 694 700 forint volt, ami 9,4 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Szektoronként nézve a költségvetési intézményeknél 720 400, a nonprofit szektorban 726 800, míg a vállalkozásoknál 683 800 forint volt a rendszeres bruttó átlagkereset.

A keresetek vásárlóereje is jelentősen nőtt: a reálkereset 25,4 százalékkal emelkedett, miközben az infláció mindössze 2,1 százalék volt. Ugyanakkor az egyszeri juttatás hatását kiszűrve a reálbér-növekedés 8,1 százalékra tehető.

Fontos árnyalni az átlagadatokat a mediánértékekkel is, amelyek jobban mutatják a „tipikus” keresetet. A bruttó mediánbér 598 700, a nettó medián 420 200 forint volt, ami 11, illetve 12,5 százalékos éves növekedést jelent. Ez jól jelzi, hogy a magas átlag mögött továbbra is jelentős különbségek húzódnak meg a jövedelmek között.

indexkép: Getty Images