A KSH kutatásai szerint a legszegényebb területeken élők nem fognak tudni alkalmazkodni a megváltozott éghajlathoz.

A becslések szerint 2050-ig Magyarországon harminccal is emelkedhet az hőhullámos napok száma, ami súlyos népegészségügyi következményekkel fog járni, és különösen nagy veszélyt jelent majd a gyermekekre, a 60 év feletti idősekre vagy a krónikus betegségben szenvedőkre nézve. Már hazai kutatások is készültek arról, hogy az elmúlt tíz évben a hőhullámos napok alatt a napi halálozás országos átlagban 15 százalékkal emelkedett meg, és ez várhatóan fokozódni fog - írta a 444.hu.

De ezeknek a hőhullámoknak még Magyarországon belül sem lesz egyforma hatása. Egy-egy terület sérülékenysége nem csak a földrajzi elhelyezkedésétől függ, hanem attól is, hogy milyen az ott élők egészségi állapota, milyen az infrastruktúra vagy egyáltalán megengedhetik-e maguknak, hogy alkalmazkodjanak a változó klímához. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kutatói nemrég járásokra lebontva számolták ki, hogy ebből a szempontból melyek a legsérülékenyebb magyar területek. Az alábbi ábra azt jelzi, hogy a különböző mutatók alapján mennyire sérülékenyek az egyes járások az éghajlatváltozással szemben. Mint látható, Heves megye déli része sincs könnyű helyzetben.

A járások érzékenységébe beleszámít az ott lakók várható élettartama, korösszetétele, egészségi állapota, a mezőgazdaságban vagy az építőiparban dolgozók aránya, az egészségügy helyzete, valamint a lakósűrűség és zöldterületek nagysága is. Ezek alapján megállapították, hogy a nagyvárosi, vagyis nagyobb beépítettségű területeken ugyanúgy erős a lakosság hőhullámokkal szembeni érzékenysége, mint a hátrányos helyzetű térségekben, Északkelet-Magyarországon és Délnyugat-Magyarországon.

A kutatók beleszámították, hogy el tudnak-e utazni nyáron, tudnak-e légkondit venni vagy megengedhetik-e maguknak hogy kiköltözzenek a városból.