Nem csillapodnak a kedélyek azután, hogy az egri Fertálymesteri Testület ismét napirendre tűzte a Baktai út és a Kisasszony út csomópontjába tervezett kettőskereszt felállítását. Az ügy eredetileg egy civil kezdeményezésként indult, mára azonban a városi politika egyik leghevesebb vitájává vált.

A kezdeményezés szerint a fertálymesterek örökbe fogadnák és rendeznék a jelenleg "elhanyagolt" csomópontot, amelynek részeként egy kettős keresztet is elhelyeznének a területen. Az elképzelés korábban nem kapott támogatást a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottságtól, most azonban új formában ismét a döntéshozók elé került.

A kérdés komoly politikai visszhangot váltott ki.

Domán Dániel: „Nem a lakosság véleménye számít”

Domán Dániel önkormányzati képviselő több bejegyzésben is bírálta a városvezetés hozzáállását. Szatirikus hangvételű írásában azt állította, hogy a városvezetés a közlekedési problémák megoldása helyett szimbolikus ügyekkel foglalkozik, miközben a kereszteződés környékén élők régóta közlekedésbiztonsági és forgalomszervezési problémákat jeleznek.

A képviselő szerint az ügy túlmutat önmagán, mert azt jelzi, hogy a döntéshozók figyelmen kívül hagyják a helyi lakosság véleményét. Domán úgy fogalmazott: egyre több olyan feladatot végeznek el civilek, lakók vagy önkéntes közösségek, amelyek normál esetben az önkormányzat feladatai közé tartoznának. Szerinte miközben a fertálymesterek önkéntes munkával rendezik a területet, az önkormányzat nem ad választ arra, hogy miért nem képes ugyanezt saját feladatkörében ellátni.

Huszti Péter: „A városvezetés erőből politizál”

Huszti Péter képviselő szintén élesen bírálta a döntést. Álláspontja szerint a Fidesz és a Mi Hazánk képviselői figyelmen kívül hagyták a környéken élők tiltakozását és a civil szervezetek egy részének fenntartásait.

Huszti szerint nem a kettős kereszt történelmi jelentősége a vita tárgya, hanem az, hogy a városvezetés a helyiek által jelzett közlekedési és biztonsági problémák megoldása helyett egy szimbolikus beruházást helyez előtérbe. Úgy véli, az ügy azt mutatja, hogy a városvezetés továbbra is a korábbi, „azért is megcsináljuk” típusú politizálást folytatja, miközben az egriek egy jelentős része éppen ennek a stílusnak a meghaladását várná.

A vita túlmutat a kereszten

A hozzászólások alapján a konfliktus valójában nem pusztán egy köztéri alkotásról szól. A kérdés inkább az, hogy milyen szempontok alapján születnek a városi döntések, mennyire veszik figyelembe a lakossági véleményeket, és milyen szerepet kapnak a civil közösségek Eger jövőjének alakításában, főleg annak tekintetében, hogy a korábban sem kiemelkedő támogatottságú Fideszes városvezetés mögül teljesen elolvadt a maradék támogatottság is.

A támogatók szerint a kettős kereszt történelmi és nemzeti szimbólum, amely méltó módon jelenítené meg a magyar hagyományokat, miközben a fertálymesterek vállalják a terület gondozását is.

A bírálók ugyanakkor úgy látják, hogy a városnak jelenleg sürgetőbb feladatai vannak: a közlekedési problémák, a közterületek állapota, a közbiztonság vagy éppen a fiatalokat érintő kérdések fontosabbak lennének egy új szimbólum felállításánál.