"Nagy utazás" - idézhetnénk Presser Gábort, hiszen Egerből egy mohácsi túra semmiképp sem leányálom. Megállókkal együtt 4 órás út, ami egy ilyen fontos találkozó előtt nem egyszerű. A csapatösszhangra panasz nem lehetett, a közös hangolódás hol zenével hol pedig játékokkal zajlott. A lányok egy-egy szólánc során bebizonyították, hogy földrajzból is megfelelő tudással rendelkeznek, azonban ez már egy másik történet. Jól menedzselve, fókuszálva érkeztünk meg Mohácsra. A találkozó előzményét nagyon taglalnunk nem kell, talán mindenki hallotta, hogy a listavezetőt kérdés nélkül sikerült megverni hazai körülmények között. A kérdés az volt, hogy a velünk egy szinten lévő, a tabellán megtévesztő módon alul található Mohács ellen a nyomást elbírják-e a lányok. Dominálni kellett, nem lehetett hibázni. Farkas mester nem volt egyszerű helyzetben a kerethirdetéskor, lassan minden hétre jut egy-egy újabb kimaradó, akiknek innen is jobbulást kívánunk, várunk vissza mindenkit a pályára!

Komoly feladat és szerep hárult így mind a tizennégy nevezett kézilabdázóra, többek között a rövidebb/hosszabb kihagyás után visszatérő Bencsik Dorkára, Kurmai Pannára és Lévai Barbarára.

Egy újabb műhelytitkot szeretnék megosztani a szurkolókkal, ami nekünk, a stáb tagjainak is megindító volt. Azt kell tudni a mérkőzés előtti órákról, hogy zajlik a felkészülés az öltözőben, gyúrás, masszázs, tapelés a feladat. Ilyekor már a csak a cél lebeg a szemek előtt, az Eszterházy SC öltözője pedig híres arról, hogy kedvenc zenéiktől "hangos" a folyosó. A pályán történő bemelegítés előtt nagyjából a kezdés előtt egy órával Farkas mester megtartja az utolsó eligazítást. Ilyenkor percre pontosan érkezik a stáb, hallva, hogy mi zajlik az öltözőben. Most nem a kedvenc zenék mentek, hanem motivációs videókat hallgattak a lányok. Elképesztő, pattanásig feszült volt a hangulat a szó pozitív értelmében amikor beléptünk. Sok mindent nem is lehetett mondani, ez a gárda akkor és ott nem kaphatott ki!

Úgy kezdődött minden, ahogy a nagy könyvében meg van írva. Sorra jöttek a gólok, a védekezés pedig szinte tökéletes volt. Elképesztő teljesítményt nyújtott egytől egyig mindenki, minden poszton. Pusztai továbbra is ihletett formában védte a kaput, mezőnyben Csáki megállíthatatlan volt a maga 8 góljával és tanári játékával. Végül pedig ott volt az a Zsikó Zsanett, akinél a labda mindig jó helyen van. Szervezett, irányított, és szép csöndben 10 lövésből 10 gólt szerzett. Hidegrázós volt, amikor elhangzott: "közelít ahhoz ez a teljesítmény, amire Zsani képes!". Mi lesz még itt tavasszal?

Szívünk szerint mindenkit leírnánk egyesével, mert szinte minden poszton van hiányzó, de összezártunk és remekül kézilabdázva, magabiztosan hoztuk haza az év utolsó pontjait. Most még jön egy hét levezetés, aztán pihenés. Januárban folytatás, és aki állandó olvasónk tudja, hogy tavaly mit ígértünk Farkas Józseffel. Türelmet kértünk, mert egy hosszú de gyümölcsöző fejlődés útját járjuk. Ennek ez is egy fontos állomása volt!