A bíróság közben elrendelte a szélsőségesek letartóztatását.

Ahogy azt az Egri Ügyek is megírta, hétfőn TEK-esek és rendőrök csaptak le a magukat "Magyarok Felelős Nemzeti Kormányának" nevező szélsőséges csoport vezetőire. Azzal gyanúsítják őket, hogy tagságukat közéleti szereplők – bírók, állami vezetők, kormánypárti és ellenzéki politikusok, köztük Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc – megölésére szólították fel. Az elfogott szélsőségeseket kedden állam elleni bűncselekmény elkövetésével is meggyanúsították.

A 24.hu szerdán a Fővárosi Törvényszék közlésére hivatkozva arról számolt be, hogy a radikális csoportosulás két vezetőjét a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája letartóztatta.

A törvényszék szóvivője, Szabó József elmondta: a bíróság azért rendelte el az őrizetben lévő férfiak letartóztatását, hogy megakadályozza az esetleges szökésüket, elrejtőzésüket és bizonyítás megnehezítését, illetve az előkészületben maradt cselekményeket.

Kovács Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője a portál megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy az első kihallgatása során egyik gyanúsított sem tett vallomást, a folytatólagos kihallgatás során azonban mind a ketten érdemi vallomást tettek.

Egyikük mindkét gyanúsítás ellen panasszal élt, a másikuk pedig csak az állam elleni bűncselekmény közlése miatt tett panaszt. A panaszt a Központi Nyomozó Főügyészség bírálja el

– mondta a szóvivő.

Sajtóértesülések szerint a gyanúsítottak között van Posta Imre is. Ő és köre már tavaly felkeltette a nemzetbiztonság figyelmét, miután ideológiai támaszt nyújtottak annak a dusnoki házaspárnak, akiktől a gyámügy elvette gyermeküket, amiért nem akarták anyakönyveztetni, kötelező védőoltásokban részesíteni. Posta már akkor arról beszélt, hogy "háború van".

Posta Imréék, miután létrehozták a "Magyarok Felelős Nemzeti Kormánya" elnevezésű, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló szervezetet, egyiküket bírói hatalommal ruházták fel, míg a másik gyanúsított feladata a végrehajtói hatalom megszervezése volt. Egy új „alkotmányt” is megfogalmaztak, melynek egyik pontja szerint a társadalom minden tagjának: „mindazzal szemben, aki vagy ami megsérti az alkotmányos alapelvek előző pontokban megfogalmazott értékrendjét, joga és kötelessége a hűtlenség vádja nélkül akár élete árán is ellentmondani és ellenállni.”