Az atomenergia-termelés hosszú évek óta kétes hírnévvel rendelkezik az észlelt veszélyei miatt. Például az Egyesült Államokbeli Pennsylvania államban található Three Mile Island atomerőművet 1979-ben részleges leolvadás után nyugdíjazták. A legújabb fejlemények azonban azt mutatják, hogy újra kell értékelnünk a kapcsolatunkat ezzel az energiaforrással.

Ezek a fejlemények a technológiai szektor növekvő villamosenergia-igényéhez kapcsolódnak, amelyet például az AI adatközpontok és a felhőalapú számítástechnika táplálnak. Ez a kereslet valószínűleg a következő évtized második feléig tovább növekszik. A Goldman Sachs becslése szerint például 2030-ra az adatközpontok kétszer annyi energiát fognak fogyasztani, mint jelenleg. Az elemzők szerint az „AI térnyerése, az általános adatkereslet növekedése és a hatékonysági javulások lassulása miatt az adatközpontok energiaigénye ugrásszerűen növekedni fog”, és a megújuló energiaforrások önmagukban nem lesznek képesek kielégíteni ezt az igényt. A legjobb jelölt erre a feladatra az atomenergia lehet, amely valóban „zöld” abban az értelemben, hogy szinte egyáltalán nem bocsát ki szén-dioxidot.

E problémára keresve a megoldást, a Microsoft tavaly szeptemberben megállapodást kötött a Constellation Energy vállalattal a Three Mile Island atomerőmű újraélesztésére. Ezzel a Microsoft elkötelezte magát, hogy a következő húsz évben energiát vásárol a Constellationtől. A Constellation vezérigazgatója, Joe Dominguez egyértelműen kijelentette: „Az atomerőművek az egyetlen olyan energiaforrások, amelyek folyamatosan képesek teljesíteni az [adatközpontok számára szükséges] zavartalan és megfizethető energiaellátás ígéretét.”

Mely más nagy technológiai cégek terveznek rövid távon befektetni az atomenergiába? És milyen további lépéseket tesznek a Big Tech vállalatok a tiszta energiaforrásokra való áttérés felgyorsítása érdekében?

Amazon

2024 októberében az Amazon Web Services (AWS) bejelentette, hogy szintén befektet az atomenergia-termelésbe, és 500 millió dollárt különít el az X-energy számára – amely fejlett atomreaktorokat fejleszt –, valamint különböző közüzemi vállalatokkal kötött partnerségekre, hogy 2039-ig több atomerőművet építsenek. Ezeknek az erőműveknek végül összesen öt gigawatt nukleáris energiát kellene termelniük. Az AWS emellett új atomerőművek létrehozását is támogatja az Egyesült Államokban, Washington államban és Virginiában.

Az Amazon nem kezdő a zöldenergia-projektek terén: világszerte több mint 600 megújulóenergia-projektet vezetett be. Ezek közé tartoznak napelemfarmok, szélerőművek és tetőre szerelt napenergia-projektek, amelyek célja az Amazon üzleteinek, irodáinak és adatközpontjainak áramellátása. A cég azonban csak 2024-ben kezdett el atomenergiával foglalkozni.

Google

A Google különféle fenntartható építőanyagokat, például zöld betont és megújuló dízelt alkalmazott adatközpontjai építése során. Saját szavaik szerint „merész célunk, hogy 2030-ra elérjük a nettó nulla kibocsátást minden működésünkben és értékláncunkban”. Az AI-t is felhasználják adatközpontjaik energiahatékonyságának optimalizálására, például intelligens hőmérséklet-szabályozók és világítási mechanizmusok telepítésével. Egyes becslések szerint az AI akár 5-10%-kal is csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra.

A Google zöldenergia-fejlesztései a hűtéstechnikára is kiterjednek. Mivel az adatközpontok szerverei hőt termelnek, hűtésükhöz vízhűtést vagy légkondicionálást alkalmaznak. Bár a vízhűtés gyakran energiahatékonyabb, a Google az adott helyi körülmények alapján dönt. Például az arizonai Mesa városában lévő létesítményüknél légkondicionálást alkalmaznak vízhűtés helyett, mivel a helyi vízkészletek kimerüléssel fenyegetnek.

A Google az atomenergia kiaknázásának lehetőségeit is figyelemmel kíséri. Tavaly májusban a Fehér Ház Nukleáris Telepítési Csúcstalálkozóján a Microsofttal közösen informális megállapodást kötöttek a Duke Energy-vel az atomenergia-termelés előmozdítására Észak-Karolinában. Emellett együttműködnek a Kairos Power vállalattal, amely atomreaktorokat fejleszt, hogy végül 500 megawatt energiát biztosítsanak adatközpontjaik számára.

Kritikus Hangok

James Browning, az F Minus nevű szervezet képviselője bírálta a technológiai vállalatokat, amiért nem tartják be saját zöld ígéreteiket. Browning szerint „a Big Tech mindent megtesz, hogy zöldként tüntesse fel magát, de a lobbistratégiája mást mutat.”

Konkrétan azt állítja, hogy az Amazon egyik lobbicége egy 2021-es törvényjavaslatot támogatott Ohióban, amely lassította volna a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást. A Microsoftot azzal vádolja, hogy egy olyan lobbistát alkalmaz, aki az ExxonMobil nevű olajipari óriásvállalat érdekeit is képviseli. Ami a Google-t illeti, Browning szerint a vállalat olyan lobbicégekkel dolgozik, amelyeket fosszilis tüzelőanyag-termelő vállalatok, például az American Petroleum Institute és a Kinder Morgan is megbízott.

Záró Gondolatok

Látható, hogy a Big Tech vállalatok felismerik az atomerőművek újjáépítésének vagy újak építésének szükségességét a növekvő energiaigény kielégítése érdekében. Valójában a már meglévő atomerőművek gyakran nagyobb teljesítményt nyújtanak, mint az új létesítmények, és egyes cégek tudatosan ezek közelében telepednek le, hogy kihasználják az ott termelt energiát. Az új atomerőművek előnye viszont az, hogy könnyebben építhetők előre gyártott elemekkel.

A Goldman Sachs egyértelműen rámutat, hogy „a földgáz, a megújuló energia és az akkumulátortechnológia is szerepet fog játszani” a mai adatközpontok villamosenergia-igényének kielégítésében. Ezek az energiaforrások tehát fontos elemei lehetnek az AI által vezérelt olcsó energiakeresésnek. Ugyanakkor a világ egyre inkább felismeri, hogy az atomenergia kulcsszerepet játszhat a jövő társadalmaiban. Svájc például nagyobb nukleáris beruházásokat szorgalmazhat, míg az Egyesült Államokban mind a demokraták, mind a republikánusok támogatják az atomenergia jövőjét.

(Szponzorált tartalom)