Komoly szabálytalanságra derült fény egy állami hatóság működésében. A botrány középpontjában egy - a szerkesztőségünkhöz eljuttatott - megbízási szerződés áll, amelyet a hivatal egy külsős ügyvéddel kötött – holott a törvény szerint bizonyos jogi feladatokat csak saját, kormányzati szolgálati jogviszonyban álló alkalmazott láthat el.

A vitatott szerződést 2025 márciusában írta alá az NKFH képviseletében Dr. N-W. L. és Dr. K. B. ügyvéd, havi 500 ezer forint plusz áfa díjazás ellenében. Az ügy pikantériája, hogy a megállapodást visszamenőlegesen, január 1-jétől hatályosnak nyilvánították – miközben akkor még a hivatal saját jogásza járt el a közigazgatási perekben.

Mi értelme volt egyáltalán?

A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény egyértelműen kimondja: a közhatalmi, ellenőrzési és felügyeleti feladatokhoz közvetlenül kötődő tevékenységeket – beleértve a közigazgatási perekben való képviseletet is – csak közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban szabad ellátni. A hatóságnak ráadásul saját jogi és perképviseleti főosztálya is működik, amelynek épp ez a feladata. Felmerül tehát néhány kézenfekvő kérdés:

• Ha a belső jogász januártól ellátta a feladatot, miért volt szükség külső ügyvédre egyáltalán?
• Ha mégis szükség volt rá, miért csak március végén kötötték meg a szerződést?
• És ha csak márciusban írták alá, akkor mi alapján fizettek januártól?

A visszamenőleges hatály: jogi fikció vagy valami más?

A szerződés egyik legsúlyosabb pontja a visszamenőleges hatály. Egy közjogi szerv esetében a kifizetés jogalapja csak érvényes szerződés lehet – márpedig egy március végén aláírt dokumentum január 1-jére visszadatálva komoly kérdéseket vet fel. Vajon a szerződés tartalma hűen tükrözi a valóságot, vagy egy korábban nem létező jogviszonyt kísérel meg utólag igazolni? Amennyiben a visszadatálás nem felel meg a tényleges állapotnak, szakértők szerint felmerülhet a közokirat-hamisítás vagy a magánokirat-hamisítás törvényi tényállásának vizsgálata.

Közpénz valós teljesítés nélkül?

Ha bebizonyosodik, hogy az ügyvéd olyan időszakra kapott díjazást, amelyben nem végzett munkát, az önmagában is aggályos. Az ilyen konstrukciók – ahol közpénzt folyósítanak igazolható teljesítmény nélkül – azok, amelyek alapján a hatóságoknak általában vizsgálni szokták: megvalósult-e a költségvetési csalás törvényi tényállása. A kérdés egyszerű: mi volt a tényleges ellenszolgáltatás januárban és februárban, és ezt milyen dokumentumok támasztják alá?

Mi fér bele egy „megbízásba"?

Szintén tisztázatlan, hogy egy külső ügyvéd egyáltalán elláthat-e jogszerűen olyan feladatokat, amelyek a törvény szerint kizárólag közszolgálati jogviszonyban végezhetők. Ha nem, akkor a szerződés tárgya eleve jogszabályba ütközik – ami azt is jelenti, hogy az egész konstrukció érvénytelen lehet. Egy érvénytelen szerződés alapján teljesített kifizetés pedig újabb kérdéseket nyit meg a közpénzek felhasználásának jogszerűségéről.

Az eset végső soron egy alapkérdést tesz fel: ha minden rendben volt, miért nem lehet egyszerűen, átláthatóan megválaszolni, hogy ki, mikor, mit és miért csinált?

Szerkesztőségünk több kérdést is feltett pár nappal ezelőtt a hatóságnak, amint válaszolnak, a cikkünket frissítjük.

FRISSÍTÉS

Cikkünk megjelenése után az NKFH a következő állásfoglalást sajtóhelyreigazítási kérelmet juttatta el szerkesztőségünkhöz:

Valótlan a cikk azon állítása és sugalmazása, amely szerint a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (a továbbiakban: NKFH) jogszabálysértő módon szervezett volna ki hatósági feladatokat vagy törvénysértő módon járt volna el a cikkben hivatkozott ügyvédi megbízási szerződés megkötése során. Az NKFH minden esetben a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el. A cikkben hivatkozott ügyvéd 2009 óta lát el ügyvédként szakmai feladatokat a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény hatálya alá tartozó ügyekben. Mivel ezen feladatok 2025. január 1. napjától átkerültek az NKFH-hoz, az NKFH oldalán is ő látja el a perképviseletet a peres eljárásokban. Az ügyvédi megbízási szerződés alapján a 2025. január 1-jét követő időszakban ugyanazon speciális szakjogi területhez kapcsolódó, már folyamatban lévő ügyek és közigazgatási perek továbbvitele történt meg. Az ügyvéd hatósági döntéshozatalban, kiadmányozásban, hatáskörgyakorlásban, szankciók meghatározásában vagy közhatalmi döntések meghozatalában nem vett részt. A közigazgatási perekben történő ügyvédi képviselet általánosan elfogadott és bevett gyakorlat, különösen speciális szakjogi tudást és nagy ügyismeretet igénylő ügycsoportok esetén. A 2025. január 1-jei hatásköri változás értelemszerűen nem függesztette fel a folyamatban lévő bírósági eljárásokat, a folyamatban lévő perekben már 2025 januárjában és februárjában is kitűzött tárgyalások voltak, így a jogi képviselet és a feladatellátás folyamatosságának biztosítása indokolt és jogszerű volt. Erre tekintettel került sor az adott ügyeket már korábban ismerő és az érintett szakterületen kiemelkedő szakmai tapasztalattal rendelkező ügyvéd megbízására. Mindezek alapján jelen ügyben nem történt törvénysértés vagy más jogszabálysértés, a cikkben közölt téves információk és szóhasználat pedig a valóságnak nem megfelelő tájékoztatást nyújtanak az olvasók részére.

FRISSÍTÉS 2.

Időközben az egerhirek.hu közadatkéréssel fordult a hatósághoz. A portál is foglalkozott az üggyel, a következőkket írták a cikkükbe:

"Az elnökasszony válaszát nagyon szépen köszönjük. A rendelkezésünkre álló információk szerint, valamennyi peres dokumentum azt igazolja, hogy a hatóság érdekében nem a nevezett ügyvéd járt el, ezért közérdekű adatigénylés keretében kértük a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság tájékoztatását arról, hogy

– 2025. január 1. napjától 2025. március 24. napjáig,
– 2025. március 25. napjától 2025. december 31. napjáig, valamint
– 2026. január 1. napjától 2026. május 31. napjáig

a hatóság összesen hány közigazgatási perben vett részt felperesként vagy alperesként, továbbá a hatósággal megbízási jogviszonyban álló egyéni ügyvéd ezen időszakokban hány ügyben látta el a hatóság jogi képviseletét.

Kértük továbbá annak megjelölését is, hogy a jogi képviselet ellátása mely bíróságok előtt folyó eljárásokat érintette."

Portálunk - amint a hatóság válaszol az egerhirek.hu kérdéseire - közreadja a válaszokat.

indexkép: Egri Ügyek MI