A Fidesz és a Tisza Párt között zajló kommentháború apropóján a G7 utánanézett, mennyi pénz jutott kórházakra az elmúlt másfél évtizedben. Az adatok alapján nem az uniós pénzek visszatartása miatt maradtak el a fejlesztések: az egészségügyi beruházások már korábban is alacsony szinten álltak.

2010 óta sportcsarnokokra és stadionokra rendre több pénz ment, mint kórházépítésekre vagy -felújításokra. 2018 és 2023 között évente átlagosan 100 milliárdnál is többet költöttek sportlétesítményekre, miközben a kórházak 40–50 milliárd forint körül kaptak.

A KSH szerint a legnagyobb növekedést a lakó- és ipari épületek mellett a sportlétesítmények hozták, nem pedig az egészségügyi vagy oktatási épületek. A sportcsarnokok fejlesztéseit jellemzően az állam finanszírozta, többek között tao-támogatásokból.

A számok alapján a kormány már jóval az EU-s pénzek blokkolása előtt is inkább sportberuházásokra koncentrált, nem kórházfejlesztésekre.