Röviddel azután, hogy Polt Péter legfőbb ügyészi tisztségét elhagyva alkotmánybíróvá vált, az Országgyűlés szerdán már meg is választotta őt az Alkotmánybíróság új elnökének. A döntés titkos szavazással született: 134 képviselő támogatta kinevezését, 13-an ellene voksoltak. Az ülésen jelen volt Sulyok Tamás köztársasági elnök is, aki elsőként gratulált Poltnak. Az új elnök letette esküjét, és aláírta a kinevezését igazoló dokumentumot.

A május eleji figyelmeztetés nyomán – miszerint az Alkotmánybíróság létszáma nem éri el a törvényileg előírt 15 főt – Kövér László házelnök kezdeményezésére három új alkotmánybíró-jelöltet neveztek meg: Polt Pétert, Hende Csaba korábbi honvédelmi minisztert és Kozma Ákost, az alapvető jogok biztosát. Az alkotmánybírói mandátum 12 évre szól.

Polt a parlamenti bizottsági meghallgatáson úgy nyilatkozott: „Mindig is érdekelt az alkotmányjog, különösen az alkotmányos identitás kérdése, a hatalmi ágak megosztása és a szuverenitás.”

Polt politikai pályafutása az 1994-es választásokon kezdődött, amikor még a Fidesz színeiben indult képviselőjelöltként. 2000-ben, az első Orbán-kormány idején nevezték ki először legfőbb ügyésszé, majd 2010-ben – a Fidesz kétharmados parlamenti többsége után – újra megerősítették ebben a pozícióban. Ügyészségi tevékenysége alatt több nagy visszhangot kiváltó korrupciós ügy, például az Elios-botrány vagy a trafikügy sem jutott el a bíróságig.

A kinevezését ért bírálatokra reagálva Gulyás Gergely kormánytag méltánytalannak nevezte, hogy Poltot elfogultsággal vádolják egykori párttagsága miatt, miközben korábbi ügyészek – például Györgyi Kálmán vagy Kovács Tamás – a rendszerváltás előtt szintén párttagok voltak, mégsem érték ilyen kritikák.

Az alkotmánybírói kinevezés miatt Poltnak le kellett mondania legfőbb ügyészi posztjáról, amelyre legutóbb 2019-ben erősítette meg az Országgyűlés. Mandátuma eredetileg 2028-ig tartott volna. Utódját, Nagy Gábor Bálintot szintén szerdán választották meg, így a kormányzó többség akár 2035-ig is biztosíthatja pozícióját. A kormány álláspontja szerint a személyi változások nem politikai kalkuláció eredményei, és nem kapcsolódnak a 2026-os országgyűlési választások kimeneteléhez.

indexkép: Beliczay László / MTI