Egyelőre nem tudni, vannak-e kivételes esetek.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) lényegében megtiltotta az oktatási intézmények számára, hogy digitális munkrarendre álljanak át azokban az osztályokban, ahol a diákok számára már elérhető a védőoltás – számolt be róla a Népszava.

A lap többször is kereste a minisztériumot, hogy megtudják, vannak-e kivételek a főszabály alól, azaz például bizonyos mértékű fertőzöttség felett lehetséges-e rendkívüli szünetet vagy digitális munkarendet elrendelni, de nem kaptak választ megkereséseikre.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter ugyanakkor megerősítette, hogy hatodik osztály felett nincs tanügyi intézkedés. Járványügyi viszont lehetséges: ha egy vagy több diák megbetegszik, számukra a népegészségügyi hivatal elrendelhet karantént. Azonban – mint írja a lap –, mára már a karantén- és a kontaktkutatás szabályain is lazítottak.

A lap értesülései szerint az iskolák olyan intézkedési tervet kaptak kézhez, melyben az áll, hogy bárki (tanár, diák vagy más iskolai dolgozó), aki megkapta a védőoltást vagy az elmúlt hat hónapban átesett a koronavírus-fertőzésen, nem minősül kontaktszemélynek, még akkor sem, ha például egy közvetlen családtagja betegszik meg. Tehát a karanténkötelezettség sem vonatkozik rá.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) több témába vágó megkeresésről is beszámolt: tudnak egy tanárról, aki úgy jár be dolgozni, hogy férje igazoltan fertőzött. A PDSZ választmányi tagja, Nagy Erzsébet elmondta, hogy megkeresték a Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK), ahol azt mondták neki, jelenleg valóban ez az eljárás, de azt nem tudták megindokolni, milyen szakmai ajánlások alapján döntöttek erről. Nagy Erzsébet érthetetlennek nevezte a döntést: szerinte nem enyhébb, hanem szigorúbb intézkedésekre lenne szükség, hiszen a 12 év alattiakat eleve nem lehet még oltatni, és a delta variáns az oltottak között is terjedhet.

Figyelemre méltó, hogy a legutóbbi kormányzati információk szerint eddig 225 ezer 12-17 év közötti diák vette fel az oltást, ami még mindig csak az érintett korosztály 38 százaléka.

Címlapfotó: MTI/Komka Péter