Tusványoson kemény hangvételű beszédet mondott Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter, aki arról beszélt: szerinte egy esetleges Tisza-kormány nemcsak a korábbi politikai vezetőkkel, hanem később a társadalom szélesebb köreivel szemben is fellépne. A fideszes politikus ugyanakkor azt is kijelentette, hogy ha egyszer véget érne a Tisza-kormányzása, akkor felelősségre vonnák mindazokat, akik szerinte részt vettek az „önkény” működtetésében – köztük bírákat és ügyészeket is.

A HVG beszámolója szerint Tuzson egy tusványosi panelbeszélgetésen arról beszélt, hogy a politikusok ellen indított eljárások után „a kisemberekre is sor kerül”, ezért szerinte nemcsak a korábbi kormány tagjainak, hanem vállalkozóknak és magánszemélyeknek is lehet okuk az aggodalomra. A politikus külön bírálta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, amelyet a Fidesz több alkalommal is élesen kritizált.

Tuzson kijelentette, hogy a Fidesz minden rendelkezésére álló jogi eszközzel fellép a jelenlegi kormány intézkedései ellen, és továbbra is az Alkotmánybírósághoz fordul azokban az ügyekben, amelyeket alkotmányellenesnek tart. A párt korábban már több törvény miatt is kezdeményezett alkotmányossági vizsgálatot.

A beszéd legnagyobb visszhangot kiváltó része az volt, amikor Tuzson azt mondta: szerinte a Tisza-kormány időszaka egyszer véget ér, és akkor felelniük kell azoknak a politikusoknak, bíráknak és ügyészeknek, akik – megfogalmazása szerint – részt vesznek „a bosszúállásban és a jogtalanságban”.

A panelbeszélgetésen többen is történelmi párhuzamokat vontak, és többször bírálták a jelenlegi kormány intézkedéseit. Tuzson beszédét azzal zárta, hogy a Fidesz kitart az ellenállás mellett, és meggyőződése szerint végül „ők fognak nyerni”.

Magyar Péter kormányfő nem hagyta annyiban Tuzson kijelentéseit, a közösségi oldalán így válaszolt:

Tuzson Bence bukott igazságügyi miniszter most éppen ügyészeket, nyomozókat és bírókat fenyeget, ahelyett, hogy egy jó védőügyvédet keresne…

indexkép: MTI, Kocsis Zoltán

Rekordot jelentő létszámmal indul a 2026/2027-es tanév az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen. Az intézménybe az idei általános felvételi eljárás során 3180-an nyertek felvételt, ami még a tavalyi csúcsot is felülmúlja. Az örömhírt az Eszterházy téren megrendezett Pont Ott Partin ünnepelték a leendő hallgatók.

A felvettek közül 1170-en nappali tagozaton kezdik meg tanulmányaikat, ami mintegy 10 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Levelező és távoktatási képzésre több mint 2018 hallgató nyert felvételt. Az új hallgatók közül 2184-en alapképzésen, közel 900-an mesterképzésen, míg 141-en felsőoktatási szakképzésen tanulhatnak szeptembertől. A felvettek 80 százaléka állami ösztöndíjas képzésben kezdheti meg tanulmányait Egerben vagy Jászberényben.

Az intézmény tájékoztatása szerint intézményi hatáskörben további nyolc hallgató nyert felvételt az Egri Hittudományi Főiskolával közös kántor alapszakra, így az összes felvett hallgató száma 3188-ra emelkedett.

Új szakok és növekvő érdeklődés

Az idei év egyik újdonsága a Művészeti Karon elinduló vizuális művészet alapszak, amelyre 11 hallgató nyert felvételt. Jelentős fejlődést mutat a jászberényi campus is, ahol 63 százalékkal nőtt a nappali tagozatra felvettek száma. Itt idén először indul műszaki menedzser alapszak, amelyet a térség vállalkozóinak kezdeményezésére indított el az egyetem.

Továbbra is a pedagógusképzés a legnépszerűbb képzési terület, de sokan választották a gazdaságtudományi, informatikai, sporttudományi és művészeti szakokat is. A bölcsészettudományi képzések közül a pszichológia bizonyult a legnépszerűbbnek.

Az Informatikai Karra 23 százalékkal, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karra pedig 13 százalékkal több hallgató nyert felvételt, mint egy évvel korábban. A gazdaságtudományi alapképzések állami ösztöndíjas helyeire legalább 400 pontot kellett elérni, míg a legmagasabb ponthatár a pszichológia alapszakon alakult ki, ahol 424 pont volt a bejutási küszöb.

Közös ünneplés az Eszterházy téren

A ponthirdetést megelőző Pont Ott Parti ünnepi köszöntővel kezdődött, ahol Csáfor Hajnalka általános és oktatási rektorhelyettes üdvözölte a leendő hallgatókat. A programot zenei fellépések, Kahoot!-vetélkedő, az EKKE Cheerleaders bemutatója, valamint a gólyatábor hangulatát bemutató kisfilm színesítette.

Az este csúcspontját a 20 órakor kezdődő ponthirdetés jelentette. A jelenlévők együtt követték az eredmények kihirdetését, amelyet öröm, ölelések és közös ünneplés követett.

Július végén indul a pótfelvételi

Azok számára is maradt lehetőség, akik most nem jutottak be, vagy csak később döntöttek a továbbtanulás mellett. A pótfelvételi eljárás július 30-án indul, jelentkezni augusztus 7-ig lehet az E-felvételi rendszerben.

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem a felvételt nyert hallgatókat arra biztatja, hogy a tanévkezdéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat a felvetteknek létrehozott információs oldalon kövessék, és készüljenek az első közös élményre, a gólyatáborra.

fotók: Nagy adri

Jelentős tűzesethez riasztották péntek kora reggel a tűzoltókat Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Szentistván határába, ahol több ezer szalmabála kapott lángra.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint a tűz oltásán nagy erőkkel dolgoznak a mezőkövesdi, a mezőcsáti, az egri, a füzesabonyi és a tiszafüredi hivatásos tűzoltók, valamint a tiszabábolnai önkéntes tűzoltók. A beavatkozást a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítja.

A lángok megfékezése mellett a szakemberek munkagépek segítségével bontják szét a kazlakat, hogy megakadályozzák a tűz továbbterjedését, miközben igyekeznek megmenteni a még épségben maradt bálákat.

A katasztrófavédelem közlése szerint a tűzesetben senki sem sérült meg. Az oltási munkálatok a délelőtti órákban is folyamatosan zajlottak.

A hatóságok egyelőre nem közöltek információt arról, mi okozhatta a tüzet.

{source}<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fbmokf.hivatalos%2Fposts%2Fpfbid037w9nnHqo6bPpJrV6CDwdGLHiFTArqRcULxYUMKgCSoVmTyQXBjx5i4iSWnUEvmH8l&show_text=true&width=500" width="500" height="767" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share"></iframe>{/source}

Az Erste Bank ügyfeleinek érdemes előre megtervezniük pénzügyeiket, ugyanis péntek este hosszabb rendszerfejlesztés kezdődik, amelynek idején több fontos banki szolgáltatás is elérhetetlenné válik.

A bank tájékoztatása szerint 2026. július 24-én 22:00 órától július 25-én 10:00 óráig rendszerkarbantartást végeznek, amely közel 12 órán át tart. Ez idő alatt nem lesz elérhető többek között:

• a George App és a George Web,
• az azonnali átutalások indítása,
• az internetes bankkártyás vásárlás,
• az Erste TeleBank,
• a Vállalati NetBank,
• az Electra,
• az Erste Business MobilBank,
• az SMS-szolgáltatások,
• az API-csatorna,
• valamint az online termékigénylés.

Emellett július 25-én 0:00 és 4:00 óra között az azonnali átutalások fogadása is korlátozott lesz.

A bank ugyanakkor kiemelte, hogy a legfontosabb alapfunkciók továbbra is működni fognak. A karbantartás idején is lehet majd:

• készpénzt felvenni és befizetni az ATM-eknél,
• bankkártyával fizetni a boltokban POS-terminálokon,
• MobilePay szolgáltatást használni,
• valamint szükség esetén letiltani a bankkártyát.

Az Erste arra kéri ügyfeleit, hogy a fontos átutalásokat és az internetes vásárlásokat még a péntek esti leállás előtt intézzék el. A pénzintézet szerint a karbantartás időszaka jogi értelemben bankszünnapnak minősül, így az ekkor kezdeményezett tranzakciók feldolgozása csak a szolgáltatások helyreállítása után történhet meg.

indexkép: fintechzone.hu

Élesen bírálta Hankó Balázst pénteki Facebook-bejegyzésében Magyar Péter miniszterelnök. A kormányfő szerint a Fidesz „szétesése exponenciálisan gyorsul”, miközben úgy fogalmazott: a „Tisztítótűz művelet” még csak most kezdődött.

Bejegyzésében külön kitért az Orbán-kormány korábbi kulturális és innovációs miniszterére is.

„Hankó Balázs néhány napig még megpróbálhat bebújni az általa utasított beosztottjai mögé, de a tettei következményét senki nem kerülheti el” – írta Magyar Péter.

A kijelentés előzménye, hogy csütörtökön a Kecskeméti Járásbíróság egy hónapra elrendelte az NKA-ügy hetedik gyanúsítottjának letartóztatását. Az ügyészség nem nevezte meg az érintettet, ugyanakkor a Telex információi szerint Hankó Balázs korábbi kabinetfőnökéről, Konczos Nóráról van szó.

A volt kabinetfőnököt a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt hallgatta ki gyanúsítottként. A bíróság a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítás befolyásolásának veszélyére hivatkozva rendelte el egy hónapos letartóztatását. A döntés ellen fellebbezés érkezett.

Ugyanezen a napon a Kecskeméti Járásbíróság felülvizsgálta a korábban letartóztatott hat gyanúsított kényszerintézkedését is. A bíróság négy ember esetében fenntartotta a letartóztatást, míg két gyanúsított bűnügyi felügyelet mellett szabadlábra kerülhetett. Ezek a döntések szintén nem jogerősek.

Az ügyészség gyanúja szerint a Nemzeti Kulturális Alap pályázati forrásait úgy osztották szét választókerületenként, hogy azok a Fidesz választási kampányának érdekeit szolgálják. A nyomozás továbbra is folyamatban van.

indexkép: Hankó Balázs facebook

Weil Zoltán, az Egriszín főszerkesztője véleménycikkében úgy fogalmaz, hogy szerinte az egri városfejlesztési stratégia társadalmi egyeztetése komoly legitimációs kérdéseket vet fel. A szerző úgy véli, hogy „olyanok kérik az egriek véleményét, és akarnak majd dönteni évtizedes fejlesztésekről, akik mögött már gyakorlatilag semmilyen társadalmi támogatottság nem tapintható.”

A publicisztika ezt a helyzetet országos politikai folyamatokba helyezi. A szerző állítása szerint „április 12-én valóban forradalom tört ki”, amely szerinte gyökeresen átrendezte a politikai viszonyokat. Ennek nyomán úgy fogalmaz: „a forradalomnak nem ellenzéke van, hanem ellenforradalmárok küzdenek az eltiprásáért.”

Külön fejezet foglalkozik a Fidesz önkormányzati politikájával is. A szerző szerint Orbán Viktor „kijelölte az önkormányzatokat fideszes végváraknak, a polgármestereket megtette kapitánynak”, ami szerinte megnehezíti a helyi politikai konszolidációt. Ez tapasztalható Egerben is.

A fideszes önkormányzatok szerkezete országosan hasonló. Léteznek a masszív kontraszelekció termékei, a kirobbanthatatlan Orbán-hitű pártkatonák, akik az elmúlt évtizedekben bátran exponálták magukat mindenféle központi eszementség mellett. Rettegtek a migránsoktól, szidták Sorost, követelték a Tisza nemlétező programjától az elhatárolódást, és fenyegetődztek az átműtött ukrán óvodások támadásával. És vannak azok, akik egyszerűen tudomásul vették, hogy „az van, ami van”, és megpróbáltak abban a rendszerben boldogulni. Egerben is ez a kettősség jellemzi a Fidesz többségét.

Az egri helyzetet értékelve a publicisztika úgy fogalmaz, hogy „Vágner Ákos polgármester úr láthatóan próbál úgy tenni, hogy nincs itt semmiféle politikai determináció”, ugyanakkor a szerző szerint a városvezetés hitelességi problémákkal küzd.

Összességében hitelességi válságba kerültek a helyi önkormányzatok. Amelyek vezetése eddig is „nőverő-magyarpéterezett”, azok simán maradtak önazonos szarháziak gyülekezete, míg a normalizálódás útját választani akarók szembe kerültek azzal a dilemmával, hogy rájuk égett a zsarnokság egyenruhája. Bármit tesznek, az az áprilisi forradalom szemüvegén át nézve a bukott rendszer vergődésének hat. Bennük a többség Rogánt, Szijjártót, Lázárt és Orbánt és a többi rémséget látja.

A cikk végkövetkeztetése szerint „mára kristálytisztán látszik, hogy a Fidesznek nincs visszaút”, ezért a helyi politikai szereplőknek is döntést kell hozniuk saját jövőjükről.

Ebből aztán az következik, hogy ha Eger vezetése nem áll át (szakad ketté) a demokratikus Magyarország pártjára, akkor osztozik a megsemmisülő Fidesz-KDNP sorsában. Igen, a rossz hír az, hogy a KDNP sem menekülőút. Főleg nem Egerben.

A szerző zárásként arra figyelmeztet: „Na, ezért érdemes civilbe öltözni, a civileknek meg résen lenni.”

indexkép: Orbán Viktor facebook

Pénteken sok napsütésre számíthatunk az ország nagy részén, de napközben egyre többfelé képződhetnek gomolyfelhők, melyekből elsősorban az Északi-középhegység térségében, valamint az Alföldön futó záporok, zivatarok kialakulhatnak. Továbbra is sokfelé kísérik majd élénk, erős lökések az északnyugati, északi szelet. A legalacsonyabb hőmérséklet 10 fok, míg a legmagasabb hőmérséklet 22 fok között alakul a térségben.

Mérsékelten meleg idő, elszórtan záporokkal, zivatarokkal

Pénteken sok napsütésre számíthatunk az ország nagy részén, de napközben egyre többfelé képződhetnek gomolyfelhők, melyekből elsősorban az Északi-középhegység térségében, valamint az Alföldön futó záporok, zivatarok kialakulhatnak. Továbbra is sokfelé kísérik majd élénk, erős lökések az északnyugati, északi szelet. A legalacsonyabb hőmérséklet 10 fok, míg a legmagasabb hőmérséklet 22 fok között alakul a térségben.

Vasárnap napközben már többfelé megnövekszik a felhőzet, és nyugat felől helyenként záporok, zivatarok alakulhatnak ki. Élénk, erős lesz a déli, délnyugati szél. Hajnalra 10 és 18 fok közé csökken a hőmérséklet. A legmelegebb órákban 25-32 fokra van kilátás, de a csapadék megérkeztével jelentősebb mértékben visszaeshet a hőmérséklet.

idokep.hu

Új, modern ultrahangkészülékkel gazdagodott a Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet nőgyógyászati ambulanciája. Az új berendezés a pontosabb és gyorsabb diagnosztikát szolgálja, ezzel tovább javítva a betegek ellátásának színvonalát.

A kórház tájékoztatása szerint a korszerű ultrahangkészülék részletgazdagabb képet biztosít a vizsgálatok során, így a szakorvosok még megbízhatóbban ismerhetik fel a nőgyógyászati elváltozásokat. Az eszköz emellett a várandósgondozásban is jelentős előrelépést jelent, hiszen hozzájárul a magzati fejlődés pontosabb nyomon követéséhez és a kezelések, valamint a betegkövetés hatékonyabb megtervezéséhez.

A modern technológia nemcsak az egészségügyi szakemberek munkáját könnyíti meg, hanem a páciensek számára is előnyöket kínál. Az új készüléknek köszönhetően a vizsgálatok gyorsabban elvégezhetők, kényelmesebbek és még biztonságosabbak lehetnek.

A Markhot Ferenc Kórház bízik abban, hogy az új ultrahangkészülék hosszú távon is hozzájárul ahhoz, hogy a nőgyógyászati ambulancián a lehető legmagasabb színvonalú ellátásban részesüljenek a betegek.

{source}<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=476&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Freel%2F897685599525656%2F&show_text=false&width=267&t=0" width="267" height="476" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share" allowFullScreen="true"></iframe>{/source}

Jelentős mérföldkőhöz érkezett a 25-ös főút egri felújítása: július 24-én, pénteken a munkanap végén feloldják a forgalomkorlátozást a Régi Cifrakapu úton és a Tetemvár utcai kereszteződésben, így ismét zavartalanul lehet közlekedni Noszvaj irányába - tájékoztatott az egri önkormányzat.

A kivitelező tájékoztatása szerint ezen a szakaszon már csak az utómunkálatok maradtak hátra, például az útburkolati jelek felfestése és a területrendezés.

Több helyen folytatódik az aszfaltozás

A 25-ös főút teljes egri szakaszán ugyanakkor továbbra is zajlanak a munkálatok. A kivitelezés ütemezését részben a Heves Megyei Vízmű Zrt. párhuzamos beruházásai miatt módosították, ezért a III. ütem egyes részein is megkezdődött a munka.

A következő napok legfontosabb forgalmi változásai:

• Tesco–OBI csomópont és a felsőtárkányi kereszteződés között július 27-28-án a belső sávokat aszfaltozzák. A Tesco–OBI csomópontban reggel 7 és 10 óra között a keresztirányú forgalmat lezárják.
• Augusztus 3-án kezdődik a felsőtárkányi csomópont rekonstrukciója, amely várhatóan még két hétig okoz majd forgalmi fennakadásokat. Ezzel az első ütem befejezettnek tekinthető.
• A Cifrakapu utca és a Kővágó tér között tovább folytatódik az aszfaltozás. Július 30-án a belső sávok is új burkolatot kapnak, míg a Kővágó téri csomópontot július 29-én aszfaltozzák.
• A Sertekapu utca–Dr. Nagy János utca, valamint a Deák Ferenc út–Szvorényi út térségében továbbra is terelések mellett dolgoznak a szakemberek. Ezen a részen a Vízmű is folytatja a vezetékrekonstrukciót várhatóan július végéig.
• Az OMV-kút és a Fadrusz utca között szegély- és víznyelőépítési munkák zajlanak.
• A Vincellériskola utca és a Galagonyás utca között újabb ütem kezdődött: kiépítették a tereléseket, aszfaltmarás és szegélybontás következik.

Augusztusban is lesznek lezárások

A Heves Megyei Vízmű Zrt. augusztus 20. környékén újabb néhány napos munkát végez a Sas út és a Deák Ferenc utca térségében. Ez érinti majd a Mátyás király út belváros felé vezető külső sávját, valamint a Deák Ferenc útra kanyarodó egyik sávot is.

Ideiglenes buszmegállók és villogó sárga jelzőlámpák

A felújítás miatt több autóbusz-megálló ideiglenesen áthelyezve vagy lezárva működik.

Július 23-tól lezárták:

• a Tompa utcai megállót Kerecsend felé,
• valamint az Aradi utcai megállót a belváros irányába.

A kivitelezés idejére a lajosvárosi szakaszon minden jelzőlámpát villogó sárga üzemmódra állítottak, hogy a forgalom folyamatosabban haladhasson.

November végéig munkaterület marad

Bár egyes szakaszokon már elkészültek a főbb munkák, a 25-ös főút Egeren átvezető szakasza tervek szerint november végéig munkaterületnek számít. A kivitelező augusztusban külön brigáddal tér vissza a kisebb helyreállítási feladatok – például járdák, kapubejárók és zöldfelületek rendezése – elvégzésére.

indexkép: Eger város Hivatalos Oldala facebook

Szeptember 1-jétől megszűnik az áfa a vényköteles gyógyszereken – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön a közösségi oldalán.

„Döntött a kormány: ahogy vállaltuk, szeptember 1-től áfamentessé tesszük a vényköteles gyógyszereket” – írta bejegyzésében.

A döntés előzménye, hogy júliusban parlamenti vita alakult ki a gyógyszerek áfájának csökkentéséről. Takács Péter, a Fidesz képviselője azt kifogásolta, hogy a TISZA a kampányban minden gyógyszer áfájának eltörlését ígérte, ugyanakkor szerinte ennek nem volt nyoma a kormány intézkedéseiben.

Erre reagálva Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter hangsúlyozta: a választási kampányban kizárólag a vényköteles gyógyszerek áfamentességét vállalták, nem pedig az összes készítményét.

Az Egészségügyi Minisztérium korábban azt közölte, hogy az áfamentességről az Országgyűlés dönt az egyes termékkörök áfakulcsának csökkentéséről szóló törvényjavaslat keretében.

Érdekesség, hogy Takács Péter időközben olyan törvényjavaslatot is benyújtott, amely a vényköteles és a recept nélkül kapható gyógyszerek áfáját is 0 százalékra csökkentette volna. A kormány azonban végül az eredeti vállalás mellett maradt, így szeptembertől kizárólag a vényköteles készítmények lesznek áfamentesek, míg a recept nélkül kapható gyógyszerek esetében továbbra is az 5 százalékos áfakulcs marad érvényben.

indexkép: Getty Images

Az idei ősszel ismét a gyermekvédelmi ellátórendszer részeként működhetnek a javítóintézetek. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) megerősítette, hogy a kormány tervei szerint 2026 őszétől a javítóintézetek kikerülnek a büntetés-végrehajtás irányítása alól, és visszakerülnek a gyermekvédelmi rendszerbe.

A változás lényegében visszafordítja azt az átszervezést, amelyet még az Orbán-kormány hajtott végre a Szőlő utcai gyermekvédelmi botrány után. Akkor a javítóintézetek fenntartását a büntetés-végrehajtás vette át.

A BVOP tájékoztatása szerint a visszaadás előkészítése már zajlik. A szakmai koncepciót jelenleg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, valamint a javítóintézetek parancsnokai és nevelési vezetői véleményezik. Az egyeztetéseket a Szociális- és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára, Gyurkó Szilvia irányításával készített tervezet alapján folytatják.

Gyurkó Szilvia a HVG-nek nyilatkozva hangsúlyozta: nem egyszerű szervezeti visszarendezésről van szó.

„Nagyobb odafigyeléssel, több támogatással, sokkal komplexebb segítségnyújtással kell készülni fenntartói oldalon a gyermekvédelmi rendszernek, ha azt szeretnénk, hogy a gyerekek és az értük felelős felnőttek egyaránt jól legyenek a javítóintézetekben.”

Az államtitkár szerint a javítóintézetek ismét a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásába kerülnek, ugyanakkor nem a korábbi működési modell tér vissza. A cél egy korszerűbb, a gyermekek szükségleteire jobban reagáló rendszer kialakítása, amely nagyobb hangsúlyt helyez a nevelésre, a rehabilitációra és a szakmai támogatásra.

A kormányzat szerint az átalakítás célja, hogy a javítóintézetek ismét elsősorban gyermekvédelmi intézményként működjenek, miközben biztosított marad a megfelelő biztonság és a fiatalok sikeres társadalmi reintegrációjának támogatása.

indexkép: dr. Kátai-Németh Vlmos facebook

Átmenetileg nem lehet hamvasztásos temetés során a Tiszába szórni az elhunytak hamvait, mivel a folyó rendkívül alacsony vízállása miatt a víz öntisztuló és sodró képessége jelentősen lecsökkent.

A KÖTIVIZIG tájékoztatása szerint a korlátozás Szolnok Megyei Jogú Város belterületi Tisza-szakaszára, valamint a teljes Tisza-tóra, beleértve a folyó tározói szakaszát is, érvényes.

A döntés hátterében az áll, hogy ilyen hidrológiai helyzetben a folyó nem képes megfelelően biztosítani azokat a természetes folyamatokat, amelyek a hamvak biztonságos és környezetkímélő elszórásához szükségesek.

A vízügyi szakemberek folyamatosan figyelik a Tisza állapotát és a vízminőségi, valamint hidrológiai paramétereket. A korlátozás határozatlan ideig marad érvényben, és csak akkor oldják fel, amikor a vízjárás ismét kedvezővé válik.

Az elmúlt időszak csapadékszegény időjárása miatt a Tisza több szakaszán is rendkívül alacsony vízállást mértek, ami nemcsak a hajózásra és a vízgazdálkodásra, hanem a folyóhoz kapcsolódó egyes kegyeleti szertartásokra is hatással van. A hatóságok arra kérik az érintetteket, hogy a hamvak vízbe szórásának tervezése előtt minden esetben tájékozódjanak az aktuális előírásokról.

{source}<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fkotivizig1%2Fposts%2Fpfbid0bCWsrtvX55UVecf7iPEyqhJQyoE7dZzs9y17TwfN74d7ZHS2SL83MpVfC5VKGjHnl&show_text=true&width=500" width="500" height="246" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share"></iframe>{/source}

Az Egerben zajló útfelújítások miatt egyre több lakossági megkeresés érkezett, ezért dr. Bódis Péter, a TISZA képviselője egyeztetést kezdeményezett a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Heves vármegyei igazgatójával, valamint a beruházásokban részt vevő kivitelezőkkel és műszaki szakemberekkel.

A megbeszélésen részt vett Szabó Zoltán, a Magyar Közút Heves Vármegyei Igazgatóságának vezetője is. Az egyeztetés középpontjában az aktuális útfelújítások állása, a kivitelezés ütemezése és a lakosságot érintő közlekedési problémák szerepeltek.

Bódis Péter tájékoztatása szerint a kivitelezők vállalták, hogy felgyorsítják a munkálatokat: további munkacsoportokat vonnak be annak érdekében, hogy a beruházások a tervezett határidőre elkészüljenek.

A képviselő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a gyorsabb kivitelezés nem történhet a minőség rovására. Mint fogalmazott, a Cifrakapu úton szerzett tapasztalatok is azt mutatták, hogy a kapkodás, a párhuzamos munkavégzés, valamint a szervezési és ellátási problémák olyan helyzeteket teremthetnek, amelyek sem a lakosság, sem a közlekedők érdekeit nem szolgálják.

Bódis szerint olyan beruházásokra van szükség, amelyek mögött megfelelő szakmai felelősségvállalás, szigorú minőségbiztosítás és hosszú távú szemlélet áll.

Az egyeztetésen szóba kerültek a városszerte tapasztalható forgalomkorlátozások is. A képviselő kiemelte: az ideiglenes forgalomtereléseknek és a forgalomirányításnak biztonságosnak, átláthatónak és professzionálisan megszervezettnek kell lennie, hiszen a jelenlegi lámpás terelések és torlódások jelentősen megnehezítik az egriek mindennapjait.

A tájékoztatás szerint az önkormányzat szakemberei továbbra is heti rendszerességgel adnak tájékoztatást a közösségi felületeken az aktuális és a következő időszakban várható munkálatokról.

Dr. Bódis Péter közölte: továbbra is figyelemmel kíséri az útfelújítások előrehaladását, és szükség esetén újabb egyeztetéseket kezdeményez annak érdekében, hogy a beruházások minél hamarabb, megfelelő minőségben és a lehető legkisebb kellemetlenség mellett készüljenek el.

Az érintettek egyúttal a lakosság türelmét és megértését is kérték arra az időszakra, amíg Eger több pontján egyszerre zajlanak az útépítési munkák.

{source}<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Ftisza.hevesmegye.01oevk%2Fposts%2Fpfbid0LVFt1TBMitaUU5rFGXWf42bnuobZDk6qVyMxZr4ciZ6Zjg6zft2UxLrNvhu2eZhkl&show_text=true&width=500" width="500" height="576" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share"></iframe>{/source}

Eger is bekerült a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv kiemelt projektjei közé – hívta fel a figyelmet közösségi oldalán Dr. Bódis Péter, a TISZA egri politikusa. A program részeként megkezdődik az egri vasútfejlesztés előkészítése, amelynek célja a város és a térség közlekedési kapcsolatainak korszerűsítése.

Bódis Péter szerint működő Magyarországot csak működő közlekedéssel lehet építeni, ezért különösen fontos, hogy a most bemutatott fejlesztési terv egyik alapvetése a gyors és versenyképes vasúti eljutás biztosítása minden megyeszékhelyre.

Az előkészítési szakasz részeként több jelentős fejlesztési cél is megfogalmazódott Eger számára. A tervek szerint javulhat a belváros vasúti elérhetősége és az átszállási kapcsolatok, előkészítik az Eger-Felnémet vonalszakasz elővárosi fejlesztését, valamint hosszabb távon a Budapest és Debrecen felől érkező vonatok közvetlenül Eger belvárosába, az Egri Vár közelébe érkezhetnének. A fejlesztés a városon belüli és az elővárosi vasúti közlekedést is érintené.

A beruházás előkészítésére a tervek szerint 1,6 milliárd forint áll rendelkezésre IKOP Plusz forrásból.

Bódis Péter hangsúlyozta: az egri vasút korszerűsítése nem csupán a városnak, hanem az egész térségnek komoly előrelépést jelenthet.

„Eger megérdemli a XXI. századi közlekedést. Minden olyan fejlesztés mellett ki fogok állni, amely közelebb visz egy működőbb és emberségesebb Magyarországhoz” – fogalmazott a politikus.

A fejlesztés egyelőre az előkészítési szakaszban jár, a konkrét kivitelezési ütemezésről és a beruházás részleteiről később várhatók további bejelentések.

{source}<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Ftisza.hevesmegye.01oevk%2Fposts%2Fpfbid068riGib9gx1suwPMnic55QPMidR8wwz7LZngaeKyvvTskoARWNm9MuoY1eApg9Bol&show_text=true&width=500" width="500" height="513" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share"></iframe>{/source}

A magyar vasút történetének egyik legnagyobb fejlesztési programját jelentette be szerdán Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. A tíz évre tervezett, mintegy 3500 milliárd forintos Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv célja, hogy gyorsabb, megbízhatóbb és korszerűbb vasúti közlekedést biztosítson az országban – ami Eger és a térség utasai számára is jelentős változásokat hozhat.

A kormány szerint a program nem csupán közlekedési beruházás, hanem gazdaságfejlesztési stratégia is, amely javítja a munkaerő mobilitását és az ország versenyképességét. A tervek között szerepel, hogy minden megyeszékhely versenyképes vasúti kapcsolatot kapjon Budapesttel, fejlesztik a regionális vasúthálózatot, összehangolják a busz- és vonatközlekedést, valamint új járműveket állítanak forgalomba.

Mit jelenthet ez Egernek?

Bár a szerdai tájékoztatón nem jelentettek be külön, konkrét egri beruházást, a program célkitűzései alapján Eger is a fejlesztések nyertese lehet. Vitézy Dávid külön említette az egri vasútállomás problematikus eljelyezkedését valamint azt, hogy vizsgálják, hogy az IC járatok egészen Felnémetig tudjanak közlekedni vagyis egy egri átfogó vasútfejlesztés is tervben van.

A Budapest–Eger vasútvonal az egyik legfontosabb kapcsolat Észak-Magyarországon, amelyet naponta több ezren használnak. Az utasok régóta panaszkodnak a menetidőre, a járműpark korára és a pályán érvényben lévő sebességkorlátozásokra.

Ha a program megvalósul, az egriek számára is előnyökkel járhat:

• korszerűbb InterCity-kocsik és motorvonatok,
• megbízhatóbb menetrend,
• rövidebb menetidő Budapest felé,
• jobb csatlakozások a térség települései között,
• kényelmesebb és akadálymentesebb utazás.

Jelentős elmaradást kell ledolgozni

A sajtótájékoztatón Vitézy Dávid ismertette a magyar vasút jelenlegi helyzetét is. Elmondása szerint a MÁV és a HÉV járműveinek átlagéletkora 43 év, a vasúti pályák több mint 40 százalékán sebességkorlátozás van érvényben, a vasúti férőhelyeknek pedig csupán harmada akadálymentes.

A cél az, hogy a következő évtizedben jelentősen fiatalodjon a járműpark, növekedjen a vonatok sebessége és javuljon a szolgáltatás színvonala.

Uniós pénzből is finanszíroznák

A fejlesztési csomag finanszírozása több forrásból történne. A kormány tájékoztatása szerint a kohéziós forrásokból mintegy 1100 milliárd, a Helyreállítási Alapból (RRF) 700 milliárd forint érkezhet, emellett európai beruházási banki hitel és egyéb konstrukciók is szerepet kapnak.

Bár az egri vasútvonal konkrét fejlesztéseiről egyelőre nem hangzott el részletes bejelentés, a Baross Gábor Program országos céljai alapján a megyeszékhelyek közötti gyorsabb és korszerűbb vasúti kapcsolat kiemelt prioritás lesz. Ez hosszú távon Eger közlekedését, turizmusát és gazdasági versenyképességét is erősítheti.

indexkép: MTI, Kacsúr Tamás