Ugye emlékeznek még Sándor Pál kultikus filmjére, amelyben a mosodást alakító Garas Dezső mániákusan ismételgette: "Kell egy csapat!" Mára ez már szállóigévé vált! Igen, kell egy csapat! A mosodás arról álmodozott, hogy a kis vidéki együttesből egy elsőosztályú társaságot varázsol.

Egerben mindig van, több mint száz éve. Emlegettük már, hogy a vízilabda úgyanúgy hozzátartozik a város történelméhez mint a Dobó tér, vagy éppen a törököket verő hősök. Volt amikor Európa legjobbjai között vitézkedtünk, de többnyire a szűkös anyagiak miatt nem egyszer a sportág létéért harcoltak a résztvevők. Viszont nem adták fel soha! Mert mindig voltak, akik a mosodáshoz hasonlóan mániákusan ismételgették: kell egy csapat!

Az anyagiakban most sem dúskálunk. Sőt! Mondhatjuk a sportágunk léte van veszélyben. Akkor jött a gondolat, hogy visszatérve a gyökerekhez, az egri értékekre, a fiatalokra támaszkodva mentjük meg a jövőnket. Ha majd ők felnőnek, akkor lehet újra a kiscsapatból világverőket alkotni. 

Az elmúlt idényben a sportágat jól ismerők csak azért nem fogadtak az Eger OB-I-ből való kiesésére, mert mint köztudott úriember a biztosra nem fogad. Ezt talán csak néhány fanatikus, Tóth Kálmánnal az élén gondolta úgy, hogy hülyeség. Mi lett belőle? Felső ház! Az idei szezonkezdetkor is hangosak voltak a károgók. Még akkor sem halkultak el, amikor négygólos előnyről, az utolsó negyedben döntetlent játszottunk az OSC-vel. Aztán Szivós Márton  a Honvéd edzője fogalmazta meg először: " örülök, hogy nyertünk, mert Egerben mindig nehéz." Jött a BVSC, akikkel nagyot küzdöttünk, de szintén elvitték a három pontot. Az olimpiai bajnok edzőjük, Varga Dániel nyilatkozta a mérkőzés után, hogy rendkívül fusztrálta őket, hogy még a harmadik negyed végén is az Eger vezetett. Majd hozzátette, hogy nemcsak most, hanem már mérkőzések óta bizonyítják, jó vízilabda van Egerben. Becsúszott jónéhány "majdnem megvolt" mérkőzés, mire eljutottunk az elmúlt szombathoz, a tabellán második helyen tanyázó Szolnok ellen. Hagy idézzük következetesen az ellenfél edzőjét, a négygólos győzelmünk után. "Fantasztikusan jól játszottak, gratulálok az Egernek!"

Nem tudom, mikor fordult elő utoljára, hogy a forduló csapatába két egri játékos, Salamon Ferenc és Bikki-Petró Nimród is bekerült. Nem ismerve a többi mérkőzés történéseit, de elfogultság nélkül mondhatjuk, Borbély Sándort is szívesen láttuk volna a díszes társaságban. Mindezek után még egy szurkolói idézet a Facebook hozzászólói közül: "Sokáig azt gondoltam évek telnek majd el, mire újra a vízilabda közelébe megyek, de nem bírok a véremmel! Remélem sok közös siker vár a fiúkra és rám. Az első már megvan! SZÉP VOLT FIÚK!"

Egy kiscsapat nagy hőstettei ezek, miközben büszkén kiáltjuk világgá, hogy Moldisz Milán az U 20-as, Melegh Máté az U 18-as, Aggod Balázs az U 16-os, Ipacs Barnabás, Gömöri Levente, Pelyhe Szabolcs az U 15-ös válogatottak tagjai lettek. 

Mit is mondott Tóth Kálmán a Szolnok legyőzése után? Mi minden mérkőzésre készülünk alázattal, szorgalommal, tisztességgel. 

Ez az egri vízilabda titka! Amitől egy kiscsapat nagyon szerethetővé válik. Mert a szűkös lehetőségek ellenére is valljuk, a mosodás után szabadon: Kell egy csapat! Hétről, hétre bizonyítanak: Egerben van!

Kis Szabó Ervin írása az egriviziladba.hu oldalról

indexkép: Balla Bence

Az alkotmánybíráskodás iránti bizalom helyreállítását és az európai kapcsolatok újjáépítését tartja legfontosabb feladatának az Alkotmánybíróság új elnöke. Sonnevend Pált hétfőn, titkos szavazással választotta meg a testület.

Az Alkotmánybíróság november 2-i teljes ülésén Sonnevend Pált választották a testület új elnökévé. A döntés titkos szavazással született meg, az új elnök pedig megválasztásával azonnal hivatalba is lépett. Megbízatása három évre szól – derül ki az Alkotmánybíróság hivatalos közleményéből.

Sonnevend elnöki pályázatában három kiemelt célkitűzést fogalmazott meg: az alkotmánybíráskodás iránti bizalom helyreállítását, az Alkotmánybíróság belső egységének megerősítését, valamint az európai alkotmánybíróságokkal és más hasonló intézményekkel fenntartott kapcsolatok újjáépítését.

Az új elnök viszonylag rövid ideje tagja a testületnek. A Tisza Párt parlamenti frakciója idén júliusban, Hende Csaba alkotmánybírói megbízatásának megszűnését követően jelölte a tisztségre. Az Országgyűlés július 27-én, titkos szavazáson, 138 igen és 6 nem szavazattal választotta alkotmánybíróvá.

Sonnevend Pál jelentős alkotmányjogi és egyetemi tapasztalattal rendelkezik. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, korábban pedig a kar dékáni tisztségét is betöltötte.

Szakmai pályafutása során már korábban is dolgozott az Alkotmánybíróságon, Sólyom László mellett. Később alkotmányjogi tanácsadóként Mádl Ferenc és Sólyom László köztársasági elnökök munkáját is segítette.

Az új elnök megválasztása azért is figyelemre méltó, mert programjában hangsúlyos szerepet kapott a testület iránti közbizalom megerősítése. Az Alkotmánybíróság a magyar alkotmányos rendszer egyik legfontosabb intézménye, amelynek feladata többek között a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata és az alkotmányos jogok védelme.

Sonnevend Pál elnökségének egyik meghatározó kérdése lehet, hogy a következő három évben milyen eredményeket tud elérni az intézmény működésébe vetett bizalom erősítésében és a nemzetközi szakmai kapcsolatok fejlesztésében.

Hálózati hibaelhárítás miatt átmeneti vízhiány és nyomáscsökkenés várható november 3-án, kedden Egerben, a Kodály Zoltán és a Hell Miksa utcákban – tájékoztatott a Heves Megyei Vízmű Zrt.

A vízszolgáltató közleménye szerint november 3-án, kedden 14:30 és 19:00 között ivóvízhálózati hibaelhárítási munkálatokat végeznek a Kodály Zoltán utca 20. szám előtt.

A munkavégzés ideje alatt a Kodály Zoltán és a Hell Miksa utcákban élőknek víznyomáscsökkenésre, illetve időszakos vízhiányra kell számítaniuk.

Az érintett lakosok számára az ideiglenes ivóvízellátást a Kemény Ferenc Sportiskola előtt elhelyezett lajtos kocsival biztosítják.

A Heves Megyei Vízmű Zrt. arra kéri az érintetteket, hogy a kellemetlenségek miatt legyenek türelemmel. Az esetleges észrevételeket, hibabejelentéseket a folyamatosan hívható 06 36 412-126-os telefonszámon fogadják.

A szolgáltatás kimaradásával érintett háztartásoknak érdemes a munkálatok megkezdése előtt gondoskodniuk a szükséges ivóvíz tartalékolásáról.

A korábban az M1-nél dolgozó, nyáron elbocsátott riporter a parlamenti meghallgatásán arról beszélt, hogy szerinte nem létezik független újságírás és média. A Művelődési Bizottság végül nem támogatta a jelölését.

Császár Attilát, az M1 hírcsatorna korábbi riporterét jelölte a Fidesz a Független Közmédia Testületbe (FKT). A jelöltet hétfő délelőtt hallgatta meg az Országgyűlés Művelődési Bizottsága, amely végül 4 igen és 7 nem szavazattal elutasította a jelöltség támogatását.

A bizottság ülésén az ellenzéki pártok által delegált tagjelöltek meghallgatása szerepelt napirenden. Szentkirályi Alexandra, a testület elnöke elsőként a Fidesz által jelölt Császár Attilának adott szót.

A volt közmédiás riporter bemutatkozásában többek között arról beszélt, hogy nem hisz a független újságírás és a független média létezésében. Kijelentése különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy éppen a Független Közmédia Testületbe kívánt bekerülni.

Császár Attila hosszú ideig dolgozott a kormányközeli médiában, majd az M1 hírcsatorna riportereként vált szélesebb körben ismertté. A közmédia 2026 júliusában végrehajtott személyi átalakításai során azonban elbocsátották. A Telex akkori beszámolója szerint biztonsági őrök kíséretében kellett elhagynia a köztévé Kunigunda úti székházát.

A riporter korábban több vitatott tudósításával is felhívta magára a figyelmet. Egy alkalommal a repülőtéren a Tisza Párthoz kötődő embereket arról kérdezgette, hogy agyhalottak-e. Egy 2023-as tüntetésen pedig azt állította, hogy Hadházy Ákos országgyűlési képviselő fia megütötte őt, miközben a felvételek alapján a fiatalember csak bemutatott neki.

Császár korábban a Hír TV munkatársaként állami kitüntetésben, lovagkeresztben részesült, később pedig a közmédiánál végzett munkájáért is újságírói elismerést kapott.

A hétfői bizottsági szavazás eredményeként a Fidesz jelöltje nem kapta meg a szükséges támogatást. A bizottság döntése ugyanakkor önmagában nem feltétlenül jelenti a jelölési folyamat végleges lezárását.

Technikai hiba miatt az OTP Bank egyes ügyfeleinek számláját kétszer is megterhelték ugyanazokkal a bankkártyás vásárlásokkal. A pénzintézet elismerte a problémát, és azt ígérte, hogy hétfőn rendezik a téves levonásokat.

Több OTP-s ügyfél is arra lett figyelmes a hétvégén, hogy korábban már kifizetett vásárlásainak összegét ismét levonták a bankszámlájáról - számolt be a Telex.

A lap egyik olvasója november 1-jén vette észre, hogy egy október 29-én délután, drogériában történt bankkártyás vásárlásának összegével ismét megterhelték a számláját. A mobilbanki alkalmazásban mindössze egy narancssárga figyelmeztetés jelezte, hogy technikai hiba miatt dupla terhelés történt.

A Telexhez több hasonló bejelentés is érkezett, ezért megkeresték az OTP Bankot. A pénzintézet megerősítette, hogy valóban rendszerhiba okozta a problémát.

„Technikai hiba miatt bizonyos ügyfélkörnél előfordult, hogy 2026. október 29-én délután történt vásárlásaikat a rendszer duplán terhelte” – közölte a bank.

Az OTP tájékoztatása szerint a hibás tranzakciók korrekcióját november 2-án, hétfőn végzik el.

A bank elnézést kért az érintett ügyfelektől, akiket az InternetBank és a MobilBank belépési felületén, valamint a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül tájékoztattak a történtekről.

Nem ez az első hasonló eset az OTP-nél. Idén áprilisban egyes VISA bankkártyákkal végrehajtott vásárlásoknál fordult elő ugyanez a probléma. A pénzintézet akkor is utólag rendezte a tévesen levont összegeket.

Az érintett ügyfeleknek érdemes ellenőrizniük az elmúlt napok számlatörténetét, különösen az október 29-én délután végrehajtott bankkártyás vásárlásokat. Amennyiben a dupla terhelés korrekciója nem jelenik meg a számlájukon, célszerű felvenniük a kapcsolatot a bank ügyfélszolgálatával.

indexkép: Getty Images

Súlyos sérüléseket szenvedett egy kerékpáros Egerben, miután egy parkoló autóból kiszálló férfi figyelmetlenül rányitotta a jármű ajtaját. Az ügyben közvetítői eljárás indul, amelynek eredményeként akár büntetés nélkül is lezárulhat az ügy.

Az Egri Járási Ügyészség tájékoztatása szerint a baleset 2026 júniusában, a kora esti órákban történt Eger egyik kerékpárútján. A sértett szabályosan közlekedett kerékpárjával, amikor egy autós megállt a kerékpárút melletti parkolóhelyen.

A férfi kiszállás közben figyelmetlenül nyitotta ki az autó ajtaját, éppen a közeledő biciklis elé. A kerékpáros már nem tudta kikerülni az akadályt, ezért nekiütközött az ajtónak, majd leesett a kerékpárról és az úttestre zuhant.

A baleset következtében a sértett karja eltört, emellett több zúzódást és horzsolást is szenvedett. Sérüléseinek várható gyógyulási ideje körülbelül három hónap.

Az ügyészség megállapítása szerint az autós megszegte a KRESZ azon előírását, amely szerint a jármű ajtaját csak akkor szabad kinyitni, ha az nem veszélyezteti a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot.

A Büntető Törvénykönyv alapján aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével gondatlanságból másnak súlyos testi sértést okoz, közúti baleset gondatlan okozásának vétségét követi el, amely alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A gyanúsított ugyanis beismerte a bűncselekmény elkövetését, és mindkét fél hozzájárult a közvetítői eljáráshoz. Erre tekintettel az Egri Járási Ügyészség hat hónapra felfüggesztette a büntetőeljárást.

A közvetítői eljárást a Heves Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztályának Igazságügyi Osztálya folytatja le. Ennek során a felek megállapodhatnak a sértettnek nyújtandó jóvátételről.

Az ügyészség álláspontja szerint jó esély van arra, hogy a jóvátétel és a közvetítői eljárás elősegítse a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását, így megfelelő feltételek teljesülése esetén a büntetőeljárás folytatása is elkerülhető.

November 2. és 5. között kiképzési repüléseket hajt végre a Magyar Honvédség, ezért Eger és környékének lakói is a megszokottnál erősebb repülőgépzajra számíthatnak. A gyakorlatok a délutáni és esti órákban zajlanak.

Lakossági tájékoztatást adott ki az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülődandár, amely szerint 2026. november 2-től november 5-ig, hétfőtől csütörtökig mindennap 13 és 20:30 között kiképzési repüléseket hajtanak végre.

A katonai repülések miatt Eger, Mezőkövesd és Miskolc térségében is megnövekedett zaj- és hanghatásokra kell számítani. A gyakorlatok emellett Kecskemét, Szolnok, Debrecen, Tiszafüred, Szigetvár, Nagyatád, Kadarkút és Kaposvár környékét is érinthetik.

A repülődandár közleménye szerint az esti és éjszakai kiképzések az éves kiképzési terv részét képezik. Céljuk a pilóták képzettségének fenntartása, valamint a légtérvédelem folyamatos biztosítása.

A honvédség hangsúlyozta, hogy a repülések tervezett kiképzési feladatok, és a lakosság megértését, illetve türelmét kérte az esetleges zajhatások miatt.

A tájékoztatás alapján tehát november 5-ig Egerben és környékén is előfordulhat, hogy a délutáni és esti órákban a megszokottnál hangosabb katonai repülőgépek zaját hallják a lakók.

indexkép: hiros.hu

Hétfőn erősen felhős, borongós időre van kilátás, időnként az eső is eleredhet. Mérsékelt marad az északi, északkeleti szél. Kora reggel 8, délután 10 fok körül alakul a hőmérséklet.

Kedden kezdetben az ország nagy része fölött sok lesz a felhő, majd főként délután keleten, északkeleten és az Északi-középhegység térségében már jelentősen csökken szakadozik a felhőzet, pár órára kisüt a nap. A Dunántúlon és délen helyenként még gyenge eső előfordulhat. Marad a szeles idő, élénk, nyugaton és északkeleten erős északi-északkeleti irányú széllökésekkel. Kora reggel 2 és 7, napközben 8 és 15 fok között alakul a hőmérséklet, keleten lesz enyhébb az idő.

idokep.hu

Jogi útra terelte a választási kampány során ellene folytatott, általa lejáratónak és jogsértőnek tartott támadások ügyét Kürtös László államtitkár. Bejelentése szerint elsőként Szabó Róbert, a Heves Vármegyei Közgyűlés fideszes alelnöke ellen indított eljárást a bíróság előtt. 

Kürtös László közösségi oldalán számolt be arról, hogy a múlt héten hivatalosan is megtette a korábban kilátásba helyezett jogi lépéseket a személyét érintő választási kampány miatt.

„A választási kampány április 12-én véget ért, a magyar nép világosan döntött a jövőjéről. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindaz, ami a kampány során történt, következmények nélkül maradhat” – fogalmazott az államtitkár.

Bejegyzésében közölte, hogy keresetet nyújtott be a személye ellen politikai célból folytatott, álláspontja szerint jogsértő lejárató kampány miatt. Elsőként Szabó Róbertet, a Heves Vármegyei Közgyűlés fideszes alelnökét nevezte meg az eljárás érintettjeként.

Kürtös szerint korábban lehetőséget biztosított arra, hogy az érintettek önként vállalják a felelősséget, illetve bocsánatot kérjenek, ez azonban nem történt meg.

„Időt és lehetőséget adtam az önkéntes felelősségvállalásra és a bocsánatkérésre. Egyik sem történt meg. Az önreflexió hiánya azonban nem mentség” – írta.

Az államtitkár bejegyzésében a korábbi kormányzati időszak politikai felelősségét is szóba hozta. Hosszan idézte Ruff Bálint választás estéjén elmondott beszédét, amelyben a politikai elemző arról beszélt, hogy nem szabad megfeledkezni azokról, akiknek az életét szerinte az előző 16 év hatalomgyakorlása és politikai lejárató kampányai tették tönkre.

Ruff az idézett beszédben arra is figyelmeztetett, hogy a politikai változás nem jelentheti automatikusan a korábbi visszaélések következmények nélküli lezárását.

Kürtös László az idézethez saját, határozott üzenetet fűzött:

„Én pontosan emlékszem és emlékezni is fogok. Kérlelhetetlenül.”

Az államtitkár szerint az ügy következő szakaszában már a bíróságnak kell döntenie.

„Mostantól tehát a független igazságszolgáltatásé a szó. Természetesen a folytatásról is átlátható módon tájékoztatást fogok adni” – zárta bejegyzését.

indexkép: handballeger.hu

Januártól valamennyi nyugdíj három százalékkal emelkedik, az alacsonyabb ellátásban részesülők azonban ennél nagyobb növelésre számíthatnak. A TISZA-kormány sávos nyugdíjemelést vezet be, amely mintegy 455 ezer embert érint. Emellett megmarad a 13. havi nyugdíj, és jövőre már nyugdíjas SZÉP-kártyát is kapnak az arra jogosultak.

A kormány közzétette a 2027 januárjától életbe lépő nyugdíjemelések részleteit. A kabinet a jövő évi költségvetésben háromszázalékos inflációval számol, ezért valamennyi nyugdíjat egységesen három százalékkal emelik. Az alacsonyabb összegű ellátások esetében azonban további, sávosan meghatározott emelést is bevezetnek.

A kormány honlapján megjelent tájékoztatás szerint az intézkedés célja, hogy a legkisebb nyugdíjból élők kapják a legnagyobb arányú segítséget.

Így változnak a nyugdíjak januártól

A sávos emelés alapja minden esetben a már három százalékkal megemelt nyugdíj összege. Az egyes kategóriákban a következő változásokra lehet számítani:

• 108 ezer forint alatt: a nyugdíjat egységesen havi 120 ezer forintra egészítik ki.

• 108–125 ezer forint között: további havi 12 ezer forintos emelés jár.

• 125–130 ezer forint között: további 10 ezer forinttal nő az ellátás.

• 130–135 ezer forint között: havi 8 ezer forintos kiegészítés érkezik.

• 135–140 ezer forint között: további 6 ezer forinttal emelkedik a nyugdíj.

• 140–146 ezer forint között: az ellátást egységesen 146 ezer forintra egészítik ki.

Ez azt jelenti, hogy például egy jelenleg 100 ezer forintos nyugdíj a háromszázalékos általános emeléssel 103 ezer forintra nőne, a kiegészítésnek köszönhetően azonban januártól már 120 ezer forintot folyósítanak az érintettnek.

Egy jelenleg 120 ezer forintos nyugdíj először 123 600 forintra emelkedik, majd a további 12 ezer forintos kiegészítéssel havi 135 600 forintra nő.

A kormány számításai szerint a nyugdíjminimum megemelése és a sávos kiegészítések összesen mintegy 455 ezer nyugdíjast érintenek.

Marad a 13. havi nyugdíj, és érkezik a 14. havi nyugdíj egy része is

A kabinet tájékoztatása szerint 2027-ben is teljes egészében kifizetik a 13. havi nyugdíjat. Emellett megmarad a 14. havi nyugdíj első heti részletének folyósítása is.

Ez utóbbi a havi nyugdíj egynegyedének megfelelő további juttatást jelent az érintettek számára.

Nyugdíjas SZÉP-kártyát is bevezetnek

A jövő évi intézkedések között szerepel a nyugdíjasok számára létrehozott SZÉP-kártya bevezetése is.

A tervek szerint az új juttatás első részletét már 2027-ben megkapják azok, akiknek a havi nyugdíja nem éri el az 500 ezer forintot.

A kártyán rendelkezésre álló összeget nemcsak pihenésre és rekreációra, hanem élelmiszer és gyógyszer vásárlására is fel lehet majd használni.

A juttatás pontos összegéről és részletes felhasználási szabályairól a közölt tájékoztatás nem tartalmaz további adatokat.

A változtatások legnagyobb nyertesei az alacsony nyugdíjból élők lehetnek, akiknél a háromszázalékos általános emelésen felüli kiegészítés érdemben növelheti a havi bevételt. A magasabb nyugdíjjal rendelkezők ugyanakkor az általános, inflációhoz igazodó emelésre számíthatnak.

indexkép: Getty Images

Szerdán délelőtt bárki ingyenesen hozzáférhet az egykori állambiztonsági ügynökök nyilvántartásaihoz. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója ugyanakkor arra figyelmeztet: az iratok hiányosak, és a bennük szereplő állítások nem feltétlenül felelnek meg a valóságnak.

November 4-én, szerdán délelőtt mintegy 50–60 ezer egykori állambiztonsági ügynök neve és adatai válnak nyilvánosan hozzáférhetővé a nyitottaktak.hu oldalon – számolt be a 24.hu Cseh Gergő Bendegúznak, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) főigazgatójának az MTI-nek adott nyilatkozata alapján.

A szeptemberben elfogadott törvény értelmében elsőként háromféle nyilvántartást tesznek közzé. A 6-os kartonok az ügynökök személyazonosító adatait és tevékenységük legfontosabb információit tartalmazzák, a B-naplók a beszervezési dossziékhoz kapcsolódó neveket sorolják fel, míg a H-adattárban az 1970-es évektől mágnesszalagokon rögzített hálózati adatok és fedőnevek találhatók.

A különböző nyilvántartások között átfedések is lehetnek, így a közzétett bejegyzések száma nem feltétlenül egyezik meg az érintett személyek számával.

A részletesebb, úgynevezett B-dossziék közzététele később várható, legkésőbb 2027. február 25-éig. Ezekből több mint kilencezer kerülhet fel az oldalra. A dokumentumok jellemzően 20–50 oldalasak, de akadnak több száz oldalas iratok is. Ezek az ügynökök tevékenységét elsősorban az őket irányító tartótisztek szemszögéből mutatják be.

Nem mindenki volt önkéntes besúgó

Cseh Gergő Bendegúz hangsúlyozta, hogy az állambiztonsági dokumentumokat megfelelő forráskritikával kell kezelni. Az iratokban szereplő információk ugyanis nem minden esetben pontosak, és önmagukban nem feltétlenül adnak teljes képet az érintettek tevékenységéről.

A főigazgató szerint a diktatúra működésének egyik sajátossága volt, hogy az áldozati és az elkövetői szerepek gyakran összemosódtak. Sokakat fenyegetéssel vagy zsarolással szerveztek be, így előfordulhatott, hogy valaki előbb maga is az állambiztonsági rendszer áldozatává vált, mielőtt másokról jelentéseket adott volna.

A levéltárhoz már számos kérés érkezett bizonyos adatok visszatartására, a hatályos törvény azonban erre nem biztosít lehetőséget. Az érintettek ugyanakkor helyesbítést, illetve kiegészítő nyilatkozatot fűzhetnek a róluk szóló dokumentumokhoz.

Az egykori ügynökök többségéről nincsenek teljes adatok

A Rákosi- és a Kádár-korszakban a becslések szerint összesen mintegy 150 ezer ember működhetett együtt az állambiztonsági szervekkel. Közülük azonban csak valamivel több mint egyharmaduk neve ismert, részletes információ pedig hozzávetőleg minden tizedik érintettről maradt fenn.

Az iratanyag jelentős része megsemmisült vagy eltűnt az elmúlt évtizedekben.

A legnagyobb iratveszteség 1956-ban történt, amikor a forradalom idején több helyen feldúlták az ÁVH irattárait. Később maguk az állambiztonsági szervek is semmisítettek meg dokumentumokat.

A rendszerváltás idején szintén jelentős mennyiségű irat tűnhetett el. Egyes tartótisztek későbbi zsarolási lehetőséget láttak a dokumentumokban, mások pedig korábbi ügynökeiket igyekeztek megvédeni az iratok megsemmisítésével.

Mindez azt jelenti, hogy egy személy nevének hiánya a nyilvántartásból önmagában nem bizonyítja, hogy az illető soha nem működött együtt az állambiztonsággal. Ugyanakkor egy név szerepeltetése sem feltétlenül bizonyítja, hogy az érintett ténylegesen jelentéseket adott, vagy önként vállalta az együttműködést.

Családi titkokra is fény derülhet

A főigazgató szerint a nyilvánosságra kerülő adatok sok család számára hozhatnak váratlan felismeréseket. Előfordulhat, hogy valaki egykori rokonát, ismerősét vagy munkatársát találja meg az ügynöknyilvántartásokban.

Az ÁBTL szakemberei az iratok történeti értelmezésében tudnak segítséget nyújtani, az esetleges személyes és erkölcsi következmények feldolgozása azonban ennél összetettebb feladat lehet.

Az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvényt szeptember közepén fogadta el az Országgyűlés. Az első dokumentumokat eredetileg október 23-áig tervezték közzétenni, az iratok átvizsgálása és előkészítése azonban a vártnál hosszabb időt vett igénybe.

Az adatbázis november 4-étől a nyitottaktak.hu oldalon lesz elérhető, ingyenesen.

A ONE-Eger 13–9-re legyőzte a bajnoki tabella második helyén álló Szolnoki Dózsát a férfi vízilabda OB I hatodik fordulójában. A hazai csapat már az első negyedben háromgólos előnyt szerzett, és végig kézben tartotta a mérkőzést.

A találkozó előtt a Szolnoki Dózsa számított esélyesebbnek, hiszen a vendégek a bajnokság második helyéről érkeztek a Bitskey Aladár Uszodába. Az egri csapat azonban már a mérkőzés elején magához ragadta a kezdeményezést, és végül magabiztos győzelmet aratott.

A Szolnok mindössze egyszer, a találkozó legelején vezetett 1–0-ra. Ezt követően az Eger átvette az irányítást, és az első negyedet 4–1-re, a másodikat 4–2-re nyerte meg, így a nagyszünetben már 8–3-as hazai előnyt mutatott az eredményjelző.

A harmadik játékrész kiegyenlített küzdelmet hozott, mindkét csapat két-két gólt szerzett. Az egriek a mérkőzés során 12–6-ra is vezettek, a Szolnok azonban a zárónegyedben csökkenteni tudta hátrányát. A vendégek az utolsó nyolc percet 4–3-ra nyerték, de a hazai győzelmet már nem tudták veszélyeztetni. A találkozó 13–9-es egri sikerrel zárult.

A hazaiaknál Salamon Ferenc három góllal járult hozzá a győzelemhez, annak ellenére, hogy a mérkőzést megelőző napokban lázas betegséggel küzdött. Rádli, Berényi és Bikki-Petró egyaránt kétszer volt eredményes. A kapuban Borbély Sándor nyújtott kiemelkedő teljesítményt, több mint 60 százalékos védési hatékonysággal.

Tóth Kálmán vezetőedző a mérkőzés után a felkészülés és a kemény munka jelentőségét hangsúlyozta.

„Ezeknek a fiatalembereknek ki kell lépni a komfortzónájukból, amit az egész heti felkészülés, a kemény munka jelent. Egy ilyen mérkőzés után elhiszik, hogy megéri. Nagy boldogságot okoztak nekem ezzel a remek győzelemmel, de ne felejtsük el, hogy nagy feladatok várnak még ránk!” – értékelt a szakvezető, aki hozzátette, hogy két hét múlva az UVSE lesz a csapat ellenfele.

Az egri klub további kedvező hírről is beszámolt: hivatalos értesítést kaptak arról, hogy a Debrecen ellen, a debreceniek technikai hibája miatt elmaradt mérkőzést 5–0-s eredménnyel az Eger javára írták jóvá.

A mérkőzés adatai

Férfi vízilabda OB I, 6. forduló

ONE-Eger – Szolnoki Dózsa 13–9 (4–1, 4–2, 2–2, 3–4)

Helyszín: Eger, Bitskey Aladár Uszoda

Játékvezetők: Kun György, Csanádi Zsolt

Egri gólszerzők: Salamon 3, Rádli 2, Berényi 2, Bikki-Petró 2, Almási 1, Bright Sean Thomas 1, Klebovicz 1, Mihál Marko 1.

Szolnoki gólszerzők: Kovács G. 3, Szabó B. 3, Krasznai 1. A rendelkezésre álló jegyzőkönyvi felsorolás két szolnoki gólszerzőt nem azonosít.

Emberelőnyök kihasználása: Eger 5/9, Szolnok 6/15.

Kipontozódott: Klebovicz és Mihál Marko.

Forrás: Egri Vízilabda Klub, indexkép: Balla Bence

Megszűnik a területfejlesztési alapba történő önkormányzati befizetés, csökken a szolidaritási hozzájárulás, és több támogatás jut a közösségi közlekedésre a kormány bejelentése szerint. A megyei jogú városok – köztük Eger – összesen 29 milliárd forintos többletforrással számolhatnak 2027-ben az ágazati emeléseken felül.

A kormány kivezeti az önkormányzatok területfejlesztési alapba történő befizetési kötelezettségét, ami a közlés szerint mintegy 30–35 milliárd forintos könnyítést jelent a településeknek. Lőrincz Viktória terület- és vidékfejlesztési miniszter korábban azt is bejelentette, hogy 62 milliárd forinttal csökken a szolidaritási hozzájárulás összege, és megszűnik az iparűzési adó növekményének elvonása.

A tárcavezető szerint minden település jól jár a 2027-es költségvetéssel. A megyei jogú városok az ágazati emeléseken túl összesen 29 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhatnak. A többlet felhasználásáról a helyi önkormányzatok dönthetnek, saját feladataik és beruházási igényeik alapján.

Eger számára is lényeges lehet az elvonások csökkentése és a szabadon felhasználható források növelése, a városra jutó konkrét összeget azonban a bejelentés nem tartalmazza.

A vidéki városoknak 25 milliárd, a községeknek pedig az ágazati emeléseken felül 37 milliárd forintos többletet ígér a kabinet. A kormány tájékoztatása szerint ezekből a forrásokból út- és intézményfelújításokra, infrastruktúra-fejlesztésekre, valamint a helyi szolgáltatások javítására is lehetőség nyílhat.

A közösségi közlekedés működtetésére és fejlesztésére a városok 10 milliárd forintos állami segítséget kapnak. A budapesti közlekedést a szervezés átalakításával további 50 milliárd forinttal támogatná a kormány jövőre. A közlés Budapest és a fővárosi kerületek pénzügyi helyzetében összességében legalább 84 milliárd forintos javulást vetít előre.

A kabinet azt is vállalja, hogy a korábbi emelések beépítése mellett biztosítja az önkormányzatok oktatási, szociális és egészségügyi feladataihoz kapcsolódó béremelések fedezetét.

indexkép: Getty Images

Újabb szakaszokon készül el a végső aszfaltréteg Egerben, miközben a város több pontján a járdák, gyalogátkelőhelyek és kapubehajtók helyreállításán dolgoznak. A következő napokban két buszmegálló is újra megnyílhat, az autósoknak azonban különösen figyelniük kell az ideiglenes forgalmi rendre.

Október 29-én visszatértek a kivitelezők a Sas úti csomóponthoz, ahol folytatták a kopóréteg építését. A tervek szerint péntekre a Kerecsend felé vezető oldalon a Magyar Közút telephelyének bejáratáig, a belváros felé vezető oldalon pedig a Mol benzinkútig készül el a végső aszfaltréteg.

A Mátyás király úton ugyanakkor az új útburkolati jelek felfestéséig ideiglenes közúti jelzőtáblák mutatják a sávok rendjét. A közlekedőket arra kérik, hogy a hétvégén fokozottan figyeljenek ezekre a jelzésekre, és ne megszokásból vezessenek.

Ezeken a szakaszokon dolgoznak november 2. és 8. között

Felsővárosban, a Kisasszony temető és a felsőtárkányi csomópont között elsősorban a befejező munkálatok zajlanak. Folytatódik a járdák, gyalogátkelőhelyek és kapubehajtók helyreállítása, ami helyenként kisebb forgalomkorlátozásokkal járhat. Jó hír viszont, hogy ezen a szakaszon már valamennyi buszmegálló a végleges helyén használható.

A belvárosi szakaszon, a Sas út és a Sertekapu utca között szintén a helyreállítási munkák kerülnek előtérbe. A kivitelezők a járdákon, gyalogátkelőhelyeken és kapubehajtókon dolgoznak. A vasútállomásnál található buszmegálló várhatóan november 4-én ismét megnyílik.

A déli városrészben, a Mátyás király úton a fennmaradó aszfaltozási munkák befejezése következik. Elkészül a végső aszfaltréteg a Kerecsend felőli kezdőszakasz és a Magyar Közút telephelye között, valamint a csatlakozó utcákban is. Emellett megkezdik az útburkolati jelek felfestését.

A járdák és kapubehajtók helyreállítása itt is folytatódik, ezért kisebb forgalomkorlátozások továbbra is előfordulhatnak. A Nagyváradi úti, Kerecsend irányába vezető buszmegálló várhatóan november 4-től ismét használható lesz.

December közepéig tart a kivitelezés

A helyreállítási munkákon jelenleg több munkacsoport dolgozik. A következő héttől az északi és a belvárosi szakaszokon is felgyorsulhat a térkőburkolatok és kapubehajtók helyreállítása. Elsőbbséget a buszmegállók és a gyalogátkelőhelyek kapnak.

A tájékoztatás szerint az útfelújítás az eredeti ütemtervnek megfelelően halad. A kivitelezés szerződés szerinti határideje 2026. december 15., amikor megkezdődik a műszaki átadás-átvételi eljárás.

Addig az autósoknak és a gyalogosoknak egyaránt számítaniuk kell kisebb, időszakos korlátozásokra az érintett útszakaszokon.

indexkép: Eger város Hivatalos Oldala

Gájer Bálint, Karácsony János és Szűcs Gabi is fellép az Eger Advent december 14. és 24. közötti programsorozatában. A Dobó téren koncertek, betlehemes előadások és látványos tűzzsonglőrshow várja a látogatókat, a legkisebbeknek pedig mesékkel és kézműves foglalkozásokkal készülnek.

Koncertek és ünnepi előadások a Dobó téren

December 15-én, kedden 17.45-kor a Vocalissimo Énekegyüttes lép fel a Kis Dobó téri hídon, majd 18.30-tól a Minorita templomban Sebestyén Márta és Andrejszki Judit Örvendezzünk! című koncertjét hallgathatja meg a közönség.

December 17-én, csütörtökön elsősorban az egri oktatási intézmények és közösségek kapnak főszerepet. A Dobó téri színpadon 15.30-kor az Egri Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium tehetséggondozós csoportjai mutatják be közös erdélyi betlehemes előadásukat. Őket 16 órakor az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Barkóczy utcai gyermekkara követi, majd 16.30-kor az Epreskert utcai tagóvoda eredeti gyűjtésű felnémeti betlehemese lesz látható.

16.45-kor az EKKE Gyakorló Gimnázium zenei tagozata, 17.15-kor a Vár Tanoda, 18 órakor pedig a Keresztények Egerért közösség lép színpadra.

December 18-án, pénteken már a látványosabb produkcióké lesz a főszerep. 17.30-kor a Lobbanáspont karácsonyi tűzzsonglőrshow-ja szórakoztatja a közönséget, 19 órától pedig Gájer Bálint Szép karácsony vár című koncertje következik.

Szombaton, december 19-én 10.30-kor a Hahota Gyermekszínház Betlehemi kis jászolnál című előadása várja a családokat. 17 órakor Schindl Gabriella és Kovács Sándor lép fel, 19 órától pedig Karácsony János és Bérces Viktor adventi estje zárja a napot.

December 20-án, advent negyedik vasárnapján 16 órakor meggyújtják a negyedik adventi gyertyát. Ezt 16.45-kor az Egri Érseki Fiúkórus fellépése követi, majd 18 órától a Szűcs Gabi Quintet karácsonyi koncertje teremti meg az ünnepi hangulatot.

Mesék, manóműhely és kézműves foglalkozások a gyerekeknek

A Városháza Üvegtermében kialakított Varázslatos Jégpalota a legkisebbeket várja különleges adventi programokkal.

December 18-án, pénteken 16 és 17 óra között Lovász Gabriella vezetésével karácsonyi nemezelésen vehetnek részt a gyerekek az Adventi Manóműhelyben.

December 19-én, szombaton 14 és 17 óra között arcfestés és csillámtetoválás várja az érdeklődőket, 15 órától pedig a Meseláda Társulat mutatja be Hokkedli és Nokkedli karácsonya című zenés-mesés előadását.

December 20-án, vasárnap 10 és 13 óra között a Hóvarázs Kézműves Kuckóban alkothatnak a gyerekek, 15 órától pedig Király Júlia vezetésével interaktív Gárdonyi-mesék elevenednek meg.

A Varázslatos Jégpalota nyitvatartása:

• Péntek: 15.00–18.00

• Szombat és vasárnap: 10.00–18.00

Jótékonykodni is lehet az adventi forgatagban

Az Eger Advent idén sem csupán a szórakozásról szól: a szervezők több jótékonysági kezdeményezéssel is készülnek.

Folytatódik az Egy bögre szeretet elnevezésű akció, amelynek keretében az egyedi tervezésű adventi bögrék megvásárlásával a BEN – Autista Gyermekekért Egyesületet támogathatják a látogatók. Minden eladott bögre után 500 forintot különítenek el az egyesület javára, amely az autizmussal élő gyermekek és családjaik támogatásáért dolgozik.

December 18. és 20. között az Ökumenikus Segélyszervezet is adománypontot működtet a Dobó téren. A szervezet munkatársai pénzbeli felajánlásokat fogadnak, amelyeket az önkéntesek által díszített mézeskalácsszívekkel köszönnek meg.

A segélyszervezet idén már 31. alkalommal szervezi meg országos adventi adománygyűjtését, amelynek célja, hogy a nehéz helyzetben élő családoknak ne csak karácsonykor, hanem egész évben segítséget nyújthassanak.

Az Eger Advent december 14–24. közötti időszakának közzétett részletes programjai december 15-re, valamint 17–20-ra koncentrálódnak. A koncertek, családi rendezvények és jótékonysági akciók mellett a karácsonyi vásár ünnepi hangulata is várja azokat, akik az év utolsó heteiben ellátogatnak Eger belvárosába.indexkép: egeradvent.hu

Első fokon öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte pénteken a Fővárosi Törvényszék Boldog István volt fideszes országgyűlési képviselőt. A bíróság szerint rendszerszintű korrupciós hálózatot működtettek az uniós támogatások és közbeszerzések befolyásolására.

A bíróság Boldog Istvánt bűnsegédként elkövetett, kétrendbeli hivatali vesztegetés elfogadásában, kétrendbeli vesztegetés elfogadásában, valamint kétrendbeli, közbeszerzési eljárásban történő versenykorlátozó megállapodásban mondta ki bűnösnek. Az ötéves szabadságvesztés mellett 6,6 millió forintos vagyonelkobzást is elrendeltek vele szemben.

Az ügy másodrendű vádlottja, Fehér Petra, Boldog egykori közeli munkatársa szintén öt év börtönbüntetést kapott, míg K. Pétert három év szabadságvesztésre ítélték.

A bíróság megállapítása szerint a korrupció nem elszigetelt esetekből állt, hanem szervezett, rendszerszintű működés jellemezte. A hálózat célja az európai uniós támogatások elosztásának befolyásolása volt. Az eljárás ugyanakkor csak azokra az esetekre terjedt ki, amelyeknél a bűncselekményeket bizonyítani lehetett. Ez két közbeszerzéshez kapcsolódóan összesen 20 millió forint visszaosztott pénzt jelentett.

A vádirat szerint Boldog és Fehér Petra már 2015 körül elhatározták, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatainál előnyben részesített vállalkozóktól pénzt kérnek a támogatások és megbízások megszerzéséért. A rendszert 2017 és 2019 között működtették, és abban K. Péter is szerepet vállalt.

Az ítélet indoklásában a bírónő hangsúlyozta, hogy a vádlottak megsértették a közbeszerzések tisztaságára, átláthatóságára és a közpénzek felelős felhasználására vonatkozó alapelveket. Boldog politikai befolyását felhasználva segítette az együttműködő településeket és az előre kiválasztott vállalkozókat.

A korrupciós rendszer működésére a lehallgatási jegyzőkönyvek is bizonyítékot szolgáltattak. Ezekből kiderült, hogy nem bonyolult, alvállalkozókon és túlárazott szerződéseken keresztül működő konstrukciót alkalmaztak, hanem közvetlenül, készpénzben osztották vissza a pénzt. A szereplők között az elszámolások miatt konfliktusok is kialakultak, amelyek szintén nyomon követhetők voltak a lehallgatásokban.

A bíróság szerint az ítéletnek visszatartó erőt kell képviselnie a hasonló korrupciós ügyekben.

Az ítélet nem jogerős. Boldog Istvánnak a jogerős döntésig elektronikus nyomkövetőt kell viselnie, és lakóhelyét, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kétpót települést csak külön engedéllyel hagyhatja el.

A volt képviselő mentelmi jogának felfüggesztését még 2020 áprilisában kezdeményezte Polt Péter akkori legfőbb ügyész. A vádirat 2021 januárjára készült el, az ügyben pedig több mint öt évvel később született meg az elsőfokú ítélet.

indexkép: MTI, Balogh Zoltán

Alig két hét alatt négy helyre is betört egy 25 éves egri férfi, aki akkumulátort, napszemüveget és különböző műszaki cikkeket is zsákmányolt. A rendőrök elfogták, a gyanúsított pedig beismerő vallomást tett.

Az Egri Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának nyomozói október 29-én vették őrizetbe azt a 25 éves helyi férfit, akit többrendbeli lopás bűntettével gyanúsítanak.

A rendőrség tájékoztatása szerint a férfi október 17. és 29. között egy egri telephelyre és egy ingatlanba is betört, emellett két parkoló autót is feltört. A különböző helyszínekről akkumulátort, napszemüveget és műszaki cikkeket tulajdonított el.

Az egyik autó feltörése közben azonban megzavarták, így az ott talált táskát már nem tudta magával vinni.

A nyomozók a férfit gyanúsítottként hallgatták ki, aki beismerő vallomást tett. A rendőrség őrizetbe vette, és kezdeményezte a letartóztatását.

Három különböző városi elismerésre várja a jelöléseket Eger önkormányzata a 2027-es Magyar Kultúra Napja alkalmából. A díjakra bárki javasolhat olyan művészeket, kulturális szakembereket, akik munkájukkal hozzájárultak a város kulturális életének gazdagításához. A felterjesztéseket november 15-ig lehet benyújtani.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata közzétette felhívását, amelyben a 2027. január 22-i Magyar Kultúra Napja alkalmából adományozható városi kitüntetésekre várja a lakosság ajánlásait.

A felhívás három elismerést érint:

• „Pro Agria” szakmai díj: azoknak az alkotóknak, előadóknak és kulturális szakembereknek adományozható, akik a művészet, a közművelődés vagy a közgyűjtemények területén kiemelkedő, illetve tartósan magas színvonalú tevékenységet végeznek.

• „Gárdonyi Géza Díj”: olyan Egerben élő, egri lakóhellyel rendelkező művészek részesülhetnek benne, akik legalább 25 éve sikeresen és magas színvonalon folytatják művészeti tevékenységüket, bármely művészeti ágban.

• „Kiváló Munkáért” kitüntetés: azoknak szól, akik a kultúra vagy a művészet területén kimagasló eredményeket értek el, és munkájukkal kivívták munkáltatójuk, munkatársaik vagy mások megbecsülését.

A jelölés lehetősége mindenki előtt nyitva áll. A felterjesztéshez a hivatalos adatlapot kell kitölteni, és legalább féloldalas, részletes indoklást kell mellékelni arról, hogy a javasolt személy miért érdemli meg az elismerést.

A dokumentumokat Eger Megyei Jogú Város jegyzőjéhez kell eljuttatni.

A jelölések benyújtásának határideje 2026. november 15.

A szükséges dokumentumok az önkormányzat honlapjáról tölthetők le:

• Kitüntetési rendelet

• Felterjesztő lap – Word-formátum

• Felterjesztő lap – PDF-formátum

A Magyar Kultúra Napját minden évben január 22-én ünnepeljük, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát.

indexkép: MTI, Komka Péter

November 1-jétől Horváth László fideszes országgyűlési képviselő irodájaként működhet tovább az egri Polgárok Háza. A Rákóczi úti, önkormányzati tulajdonú ingatlant eddig maga a Fidesz bérelte, a jövőben azonban az Országgyűlés Hivatala fizetne érte havi bruttó 878 840 forintot. A helyiséget továbbra is használhatná a Fidesz.

Érdekes ingatlanügy került az egri közgyűlés elé október 29-én. Vágner Ákos fideszes polgármester előterjesztése szerint megszüntetnék a Fidesz és az önkormányzati EVAT Zrt. között fennálló bérleti szerződést a Rákóczi Ferenc utca 45. szám alatti ingatlanra, hogy azt november 1-jétől az Országgyűlés Hivatala bérelhesse Horváth László országgyűlési képviselő számára.

Az ingatlanban 2012 novembere óta működik az Egri Polgárok Háza, amelyet annak idején a Fidesz helyi közösségi központjaként és ügyfélszolgálati irodájaként nyitottak meg.

A mostani változtatás lényege, hogy a korábban közvetlenül a Fidesz által bérelt ingatlan költségeit a jövőben egy állami költségvetési szerv viselné.

Júliusban még a Fidesz kötött szerződést 2030-ig

Az előterjesztésből kiderül, hogy a Fidesz alig néhány hónappal ezelőtt, 2026. július 8-án kötött új bérleti szerződést az EVAT Zrt.-vel, egy július 1-jei versenyeztetési eljárás eredményeként.

A megállapodás a 2030-as országgyűlési választást követő 60. napig szólt, havi nettó 502 810 forintos bérleti díjjal, amelyhez még a rezsiköltségek is hozzájöttek. A bérleti díj évente az infláció mértékével emelkedett volna.

Most azonban a Fidesz maga kezdeményezte a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését, miközben az Országgyűlés Hivatala új szerződés megkötését kérte.

Közel 879 ezer forintot fizetne havonta az Országgyűlés Hivatala

Az új konstrukcióban az Országgyűlés Hivatala havi nettó 692 ezer, azaz bruttó 878 840 forintot fizetne az ingatlanért. Ez évente bruttó 10,55 millió forintos kiadást jelentene.

A korábbi és az új bérleti díj között nettó 189 190 forint a különbség havonta, ugyanakkor fontos eltérés, hogy az új díj már a közüzemi költségeket is tartalmazza. Emiatt nem állapítható meg pusztán a bérleti díjak összehasonlításából, hogy az önkormányzati cég ténylegesen mennyivel járna jobban.

Az előterjesztés szerint ráadásul az új szerződés két évre kizárná a bérleti díj emelését, ezt követően pedig csak közös megegyezéssel lehetne változtatni az összegen. Az Országgyűlés Hivatala a jelenlegi szerződéshez képest rövidebb felmondási idővel is kiléphetne a megállapodásból.

A Fidesz továbbra is használhatná az irodát

Az előterjesztés egyik figyelemre méltó részlete, hogy az új bérleti jogviszony céljaként nem kizárólag Horváth László képviselői irodájának működtetését jelölik meg.

A dokumentum szó szerint így fogalmaz:

„A tervezett használat a képviselői iroda működtetése, valamint a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség ehhez kapcsolódó, előzetesen tisztázott irodai használata.”

Vagyis miközben a bérleti díjat már az Országgyűlés Hivatala fizetné, a Fidesz tovább használja az ingatlant.

Az előterjesztés ugyanakkor nem részletezi, hogy pontosan milyen pártpolitikai tevékenységre, milyen időtartamban és milyen feltételekkel lenne lehetőség a helyiségekben.

Pályáztatás nélkül adnák bérbe

Az új bérleti szerződés megkötéséhez nem írnának ki újabb versenyeztetési eljárást.

A polgármester előterjesztése szerint ezt az teszi lehetővé, hogy az Országgyűlés Hivatala az államháztartás körébe tartozó költségvetési szerv, amelynek javára a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján mellőzhető a versenyeztetés.

A Fidesz korábbi szerződését egyébként úgy szüntetnék meg, hogy a 2030-ig szóló megállapodás idő előtti lezárásáért egyik fél sem fizetne kártérítést, kötbért vagy más kompenzációt.

A párt által korábban befizetett 1 508 430 forintos óvadékkal elszámolnának, és az esetleges tartozások levonása után fennmaradó összeget visszafizetnék.

Az előterjesztés arra is kitér, hogy a tényleges kiköltözés elmaradhat, ha a felek megfelelően dokumentálják a régi bérleti jogviszony megszűnését és az új szerződés szerinti birtokbaadást.

November 1-jén indulhat az új konstrukció

A tervezet szerint a Fidesz jelenlegi bérleti jogviszonya október 31-én szűnne meg, az Országgyűlés Hivatala pedig november 1-jétől venné át a bérlő szerepét. Az új szerződés Horváth László képviselői megbízatásának megszűnéséig, illetve a szerződésben meghatározott egyéb megszűnési okok bekövetkeztéig tarthatna.

A dokumentum alapján tehát az egri Polgárok Háza lényegében ugyanazon a helyen, részben ugyanazzal a használói körrel működhet tovább, ám a bérleti díj fizetője megváltozna: a Fidesz helyett az Országgyűlés Hivatala állná a költségeket.

Több mint 3,3 milliárd forintnyi támogatási igazolást kapott az Egri Vízilabda Klub, de az egri kézilabda, a labdarúgás és több kisebb sportszervezet is százmilliós, illetve milliárdos nagyságrendben szerepel a most nyilvánosságra hozott adatokban. A kormány interaktív térképen tette kereshetővé az Orbán-kormányok idején kiosztott sport-taotámogatásokat. A rendszer jövőre megszűnik.

A Ruff Bálint vezette Miniszterelnökség interaktív térképen mutatta be, hogyan oszlottak meg a társaságiadó-kedvezményen (tao) keresztül nyújtott sporttámogatások az elmúlt tizenegy évben. A hat látvány-csapatsportágra kiterjedő adatgyűjtés országosan 1408 milliárd forintnyi támogatási igazolást azonosított.

Az adatbázisban 3119 kedvezményezett és 28 688 önálló támogatási program szerepel. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az összegek a kiadott támogatási igazolások értékét mutatják, nem feltétlenül a sportszervezetekhez ténylegesen befolyt vagy általuk elköltött pénzt.

Egerben a vízilabda és a kézilabda vitte a prímet

Az egri és környékbeli szervezetek adatait áttekintve jól látszik, hogy a legnagyobb összegek néhány jelentős sportszervezethez kötődnek.

A lista élén az Egri Vízilabda Klub áll 3,37 milliárd forinttal, amelyet az Eger-Eszterházy Szabadidő és Sportegyesület követ 2,20 milliárd forinttal. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Diák- és Szabadidősport Clubja további 1,68 milliárd forinttal szerepel az összesítésben.

Az Egri Városi Sportiskola 1,76 milliárd forintnyi támogatási igazolást kapott, míg az Eger Labdarúgó Sport Kft. neve mellett közel 1,4 milliárd forint szerepel.

A hat legnagyobb egri kedvezményezett adatai:

A felsorolt hat szervezethez összesen mintegy 11,2 milliárd forintnyi támogatási igazolás kapcsolódik.

A listában szerepel még az Egri Vízilabda Kft. közel 494 millió, a Handball-EZSE Kft. 57,9 millió, valamint az Egri Focisuli Sportegyesület közel 44,7 millió forinttal.

Felsőtárkány, Füzesabony és Egerszalók is százmilliókat kapott

Nem csupán az egri egyesületek jutottak jelentős tao-forrásokhoz. A környező települések sportszervezetei között is akadnak kiemelkedő kedvezményezettek.

A Füzesabonyi Sport Club 777,8 millió forintnyi támogatási igazolással szerepel a listán, míg a Felsőtárkány SC Sportegyesület 305,6 millió forinttal.

Egerszalókon két szervezet is jelentősebb összeggel szerepel: az Egerszalók Sportegyesület 240,3 millió, a Plútó Gyermek Foci és Úszó Sportegyesület pedig 71,4 millió forinttal.

Andornaktályán 216,2 millió, Makláron 184,9 millió forintnyi támogatási igazolást találunk a helyi sportegyesületeknél.

A kisebb települések közül Nagytálya 127,98 millió, Poroszló 108,99 millió, Besenyőtelek pedig több szervezeten keresztül összesen mintegy 105 millió forinttal szerepel az összesítésben.

A 29 sportszervezetet tartalmazó egri és térségi listán összesen megközelítőleg 14,5 milliárd forintnyi támogatási igazolás szerepel. Ez jól érzékelteti, milyen jelentős szerepet játszott a tao-finanszírozás a térség sportéletében.

Országosan Felcsút is az élmezőnyben

A kormány országos összesítése szerint a legtöbb támogatás a Magyar Labdarúgó Szövetséghez kötődik, mintegy 120 milliárd forint értékben. A kézilabda- és a kosárlabda-szövetség 56, illetve 49 milliárd forinttal követi.

A negyedik helyen a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát fenntartó Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány áll, amelyhez 45 milliárd forintnyi támogatási igazolás kapcsolódik.

A tao-rendszer hosszú éveken keresztül a magyar sportfinanszírozás egyik meghatározó eszköze volt, ugyanakkor rendszeresen érte kritika az átláthatósága és a támogatások elosztása miatt.

2027-től megszűnik a sport-tao

A Magyar Péter vezette kormány döntése alapján 2027. január 1-jével megszűnik a jelenlegi sport-taorendszer, és közvetlen költségvetési támogatás váltja fel.

A miniszterelnök a 2027-es költségvetés bemutatásakor úgy fogalmazott, hogy a kormány továbbra is támogatja a sportot, de felszámolja a tao-finanszírozás szerinte átláthatatlan és korrupt rendszerét.

A tervek szerint jövőre 150 milliárd forintot biztosítanak közvetlenül a sportszervezeteknek, a teljes állami sportköltségvetés pedig 453 milliárd forint lesz.

Eger szempontjából az egyik legfontosabb kérdés, hogy az új finanszírozási rendszerben milyen forrásokra számíthatnak a helyi sportszervezetek. A vízilabda, a kézilabda, a labdarúgás és az utánpótlás-nevelés működésében ugyanis az elmúlt évtizedben jelentős szerepet játszottak a tao-támogatások.

Az új rendszerben nemcsak az lesz érdekes, hogy összességében mennyi pénz jut a sportra, hanem az is, hogy az országos forrásokból mekkora rész érkezik majd Egerbe és a környező településekre.