Magyarország és Ukrajna teljes körű megállapodásra jutott a kárpátaljai magyar közösség nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogainak rendezéséről – jelentette be szerdán Magyar Péter miniszterelnök egy Facebook-videóban.

A kormányfő közlése szerint az egyezség többhetes intenzív szakértői tárgyalássorozat eredménye, amelyben magyar és ukrán szakemberek mellett részt vettek a kárpátaljai magyarság politikai szervezetei, valamint egyházi képviselői is.

„Óriási öröm, hogy egy nappal a nemzeti összetartozás napja előtt jelenthetem be, hogy az ukrán kormány vállalta: a kitárgyalt intézkedéseket a közeljövőben átülteti saját jogrendjébe, és ezzel a kárpátaljai honfitársaink az eddigieknél jóval szélesebb oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogokkal rendelkezhetnek majd” – fogalmazott Magyar Péter.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a megállapodásban szereplő vállalások várhatóan bekerülnek Ukrajna Európai Unió felé tett reform- és cselekvési tervébe is. Magyarország ennek teljesülése esetén támogatni fogja az ukrán uniós csatlakozási folyamat következő szakaszának megnyitását, vagyis az első tárgyalási klaszter elindítását.

Magyar Péter szerint az elmúlt három hétben sikerült olyan előrelépést elérni a kisebbségi jogok ügyében, amelyre az előző kormányoknak az elmúlt évtizedben nem volt lehetőségük.

A kormányfő ugyanakkor jelezte, hogy Magyarország továbbra sem támogatja Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozását. Kijelentette: amennyiben Ukrajna a következő 10–15 évben sikeresen lezárja az uniós tagsághoz szükséges mind a 33 tárgyalási fejezetet, a magyar kormány jogilag kötelező erejű, ügydöntő népszavazást kíván tartani a csatlakozás támogatásáról.

A bejelentés időzítése szimbolikus jelentőségű, hiszen a megállapodásról a nemzeti összetartozás napját megelőző napon számolt be a miniszterelnök. A kormány szerint az egyezség új fejezetet nyithat a magyar–ukrán kapcsolatokban, és hosszú távon javíthatja a kárpátaljai magyar közösség helyzetét.

Barna medve jelenlétét erősítette meg a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Pásztó térségében. Az igazgatóság tájékoztatása szerint 2026. június 3-án, a délelőtti órákban érkezett bejelentés arról, hogy a várostól délre egy medvét észleltek. A megfigyelést vadkamera rögzítette, a felvétel alapján pedig egy kisebb termetű, feltehetően fiatal barna medve (Ursus arctos) jelenléte nyert megerősítést.

Az állat egy erdős-cserjés, viszonylag zavartalan területen tartózkodott, ugyanakkor az észlelés helyszínétől néhány száz méterre lakott területek is találhatók. A szakemberek szerint nagy valószínűséggel egy kóborló egyedről van szó, amely rövid időn belül továbbhaladhat a térségből.

A nemzeti park ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a környéken élők és a természetjárók fokozott körültekintéssel közlekedjenek. A barna medve alapvetően kerüli az embereket, azonban váratlan találkozás esetén kiszámíthatatlanul viselkedhet.

A szakemberek azt javasolják, hogy az erdőben kirándulók lehetőség szerint ne egyedül induljanak útnak, beszélgetéssel vagy más hangjelzéssel jelezzék jelenlétüket, valamint kerüljék a sűrű bozótos területeket. Amennyiben valaki medvét lát, ne közelítse meg az állatot, ne próbáljon fényképezkedni vele, és semmiképpen ne etesse.

Az utóbbi években egyre több alkalommal bukkantak fel kóborló medvék Magyarország északi területein. A szakértők szerint ezek az egyedek jellemzően a szlovákiai állományból érkeznek, és hosszabb vándorlásuk során időnként hazánk területén is megjelennek.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet, és szükség esetén további tájékoztatást ad a lakosság számára.

indexkép: Getty Images, illusztráció

Péntektől jelentős forgalmirend-változás lép életbe Eger egyik legforgalmasabb csomópontjában. Vágner Ákos polgármester közösségi oldalán jelentette be, hogy az Egri úton, az áruházak kereszteződésében található jelzőlámpákat munkanapokon reggel 7 és 9 óra között kikapcsolják.

A változtatás célja, hogy csökkentsék a reggeli csúcsforgalomban kialakuló torlódásokat. A döntést az önkormányzat a kivitelezővel és a Magyar Közút szakembereivel egyeztetve hozta meg.

A jelzőlámpák kikapcsolásával egyidejűleg a keresztirányú közlekedést is ideiglenesen megszüntetik ebben az időszakban. Ez azt jelenti, hogy a csomópontban a főirányú forgalom folyamatosabb haladását kívánják biztosítani, míg az oldalirányból érkezők számára korlátozások lépnek életbe.

A városvezetés arra kéri a közlekedőket, hogy a következő napokban fokozott figyelemmel közlekedjenek a környéken, és lehetőség szerint számoljanak az új forgalmi renddel. Az intézkedés tapasztalatait várhatóan folyamatosan értékelik majd, és szükség esetén további módosításokról is dönthetnek.

A reggeli csúcsidőszakban közlekedőknek érdemes előre tájékozódniuk az esetleges kerülőutakról és a megváltozott elsőbbségi viszonyokról, hogy elkerülhessék a fennakadásokat.

indexkép: Getty Images

Pop testté lesz  |  Kikötő rovat

Hajnali úton kamionok hajtanak el. Viszik a hangfalat, a fényt, a díszletet. Egy turné csontváza utazik bennük. Beyoncé a „16 Carriages” című dalban ezt nézi végig. Nem ünnepel. Leltároz.

A dal 2024 februárjában szólalt meg, a Cowboy Carter album egyik vezérkislemezeként. Beyoncé ekkor lépett be a countryba. Maga mondta el, hogy az album egy élményből nőtt ki, amelyben nem érezte magát szívesen láttnak. Sértődés helyett a country fekete történetét kezdte kutatni. A bendzsó fekete hangszer volt, mielőtt fehér homlokzatot kapott. Az albumon külön szám idézi Linda Martellt, az első fekete énekesnőt, aki betört a country fellegvárába. Beyoncé erre emlékeztetett. Beállt egy kapuba, ahol sokakat megállítottak, és átment rajta.

A „16 Carriages” önéletrajz. Tizenöt évesen elmegy benne a gyerekkor, és jön a teher. Otthon hagyott szoba, küzdő szülők, korai munka. A tizenhat szekér kettős kép. Turnékamion és elhajtó álom egyszerre. Aki tudja a hátteret, annak beszédes a szám: Beyoncé tizenhat éves volt, amikor a Destiny's Childdal leszerződött a Columbiához. A gyerekkor egy aláírással ért véget.

Itt köszön vissza a rovat címe. A pop testté lesz, mert van mögötte egy test, amely majdnem nem bírta. 2018-ban a Vogue-ban írta le. A szülés napján kilencvenkilenc kilót nyomott. Toxémia, több mint egy hónap ágynyugalom, sürgősségi császármetszés, hetek a koraszülött-osztályon. Az ikrek, Rumi és Sir, így jöttek a világra. A színpadon a túlélés győzelemnek látszik. A kórteremben csak túlélés volt.

A teher mellé páncél is kell. Beyoncé ezt korán megtanulta. 2015-ben fellépett egy Uber-rendezvényen, és készpénz helyett részvényt kért. Hatmillió dollár értékben. A net később háromszázmilliós nyereséget mesélt erről. Az a szám legenda. A lényeg sosem az összeg volt. A lényeg a fej, amelyik részvényben gondolkodik, miközben a többiek gázsiban. Aki gyerekként tanult túlélni, az felnőttként sem ad ingyen semmit.

És most jön a fordulat. Könnyű azt hinni, hogy egy milliárdos sóhajt egy szép dalban. Pedig a „16 Carriages” a korai munkáról szól. Arról a tizenöt évesről, aki egy egész család helyett is dolgozni kezd. Ismerős. A pultnál hajnali műszak, a tanév mellett. A futószalag a nyári szünetben. A szekér nem csak Beyoncéé. Sokunké.

A teher nem mindig nyom le. Néha visz. Ez a dal erről beszél. A szekér megy tovább, és visz minket is, amíg bírjuk. Beyoncé nem mentegetőzött a countryért. Beállt a szekér elé, és húzni kezdte.

Erre írtam egy verset. Saját válasz, a dal magyar mása nélkül.

Igavonó

Tizenöt évesen rám pakolták a reggelt.

A gyerekkor lekászálódott, és gyalog ment tovább.

Maradt a test. Igavonó. Csendes.

Visz, amíg a kerék bírja a követ.

Egy hajnalon kilencvenkilenc kiló fájás,

és benne két szív, amelyik nem kért engedélyt.

A kórterem nem tapsol. A kórterem számol.

Ki marad, ki megy. Aztán marad mind.

Azt mondják, álom hajt el a szekereken.

Lehet. De a szekeret valaki húzza.

A test nem hős. A test leltár.

Reggelente kiállítja a számlát, és megy.

Ami elhajt, az visz. Ami marad, az húz.

A szekér nem hazaér. A szekér úton van.

Ez nem panasz. Ez munkanap.

Holnap is befogják, mert van mit vinni.

Tetszett ez az olvasat? Három irány innen:

1. Olvass tovább a Kikötőben — heti négy cikk kultúráról, versről, popról. Kikötő rovatoldal
2. Kérd a hírlevelet — kéthetente egy vers és egy dekódolás, közvetlenül. Feliratkozás
3. A vers testté lesz — ha a fenti vers megfogott, a kötetben több van belőle. hu/vers

indexkép: Getty Images

Új lendületet kapott az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem autonómiájáról szóló vita, miután az intézmény Történelemtudományi Intézete és Doktori Iskolája kezdeményezést indított az egyetemi önállóság helyreállítására. A kérdés nem előzmény nélküli: az Egri Ügyek korábban foglalkozott azzal, hogy az egyetem oktatói szerint az egyházi fenntartásba kerülés óta jelentősen szűkült az intézmény mozgástere.

A kezdeményezés hátterében az áll, hogy az egyetem 2021-es egyházi fenntartásba kerülése után a korábban ígért autonómia nem valósult meg maradéktalanul. Az oktatók egy része szerint a fenntartó Egri Főegyházmegye fokozatosan olyan jogosítványokat szerzett, amelyek jelentősen befolyásolják az egyetemi döntéshozatalt.

A 444.hu szerdán megjelent cikke szerint az egyetem történész oktatói úgy látják, hogy a szenátus szerepe mára nagymértékben alárendelődött a fenntartónak, és számos kérdésben csak egyházi jóváhagyással születhet döntés. A kezdeményezők szerint ez sérti az akadémiai szabadság és az intézményi autonómia elveit. A dokumentum megfogalmazása szerint a 2026-os parlamenti választások után lehetőség nyílhat arra, hogy a felsőoktatásban kialakult viszonyokat újragondolják.

A vita nem csupán az egyetemi irányításról szól. A 444 cikke szerint az oktatók egy része a tanárképzés átalakítását célzó korábbi reformokat is bírálja. A kritikák szerint a pilotprogramként Egerben is bevezetett modell túlzottan központosított, és csökkenti a szakmai önállóságot. A kezdeményezők ezért a program országos kiterjesztésének leállítását javasolják.

A riport külön kitér Takaró Mihály irodalomtörténész szerepére is. Több, név nélkül nyilatkozó oktató azt állította, hogy a kormányzati tanácsadó rendszeresen részt vett az új tanárképzési rendszer kialakításában, és személyesen is megjelent az egyetemen. A beszámolók szerint egyes irodalmi szerzők és irányzatok háttérbe szorítását szorgalmazta, ami további vitákat váltott ki az intézményen belül. Ezeket az állításokat a 444 több egyetemi forrásra hivatkozva közölte.

• Takaró Mihály egyetemi tanárok előtt zsidózott, vizsgákra akart beülni, tantárgyakat vetetett ki a tantervből Egerben - tudtuk meg az egyetemről.
• Orbán Viktor tanácsadója arra is felhatalmazást kapott, hogy az egész tanárképzést átformája ideológiailag, ennek Eger volt a kísérleti helyszíne.
• Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen most forronganak az oktatók, április 12. után a tudományos autonómia helyreállítását követelik.
• Bár azzal az ígérettel mentek egyházi fenntartásba, hogy az intézmény autonómiája megmarad, azóta az érsekség leuralta az egyetemet.
• A fideszes, DPK-alapító rektor, aki Pajtók Gábor, volt országgyűlési képviselő felesége is, azt kéri, ne politizáljanak, de közben a Takaró-féle neresített oktatási modellt próbálja átmenteni.

Az Egri Ügyek korábbi cikke szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyházi fenntartásba kerülés után több oktató és kutató úgy érezte, csökkent az intézmény szakmai önállósága. Az akkori megszólalók szerint az autonómia kérdése nem pusztán szervezeti ügy, hanem meghatározza az oktatás és a kutatás szabadságát is.

Az egyetem vezetése ugyanakkor korábban és most is hangsúlyozta, hogy az intézmény működése törvényes keretek között zajlik, és nyitott a szakmai párbeszédre. A rektori vezetés visszautasította azokat a véleményeket, amelyek szerint politikai vagy felekezeti szempontok befolyásolnák az egyetemi döntéseket. A fenntartó Egri Főegyházmegye szintén a párbeszéd fontosságát emelte ki.

A Professzorok Tanácsa a napokban tárgyalja az autonómia helyreállítását célzó javaslatcsomagot. Az ülés eredménye meghatározó lehet abban, hogy milyen irányba indul tovább az egri felsőoktatási intézmény, és sikerül-e olyan kompromisszumot találni, amely egyszerre biztosítja az egyházi fenntartás kereteit és az akadémiai szabadság érvényesülését.

Az egyház egri és környkbeli szerepét erősíti, hogy számtalan ingatlant szerzett meg az egri közvagyonból illetve arról is beszámoltunk, hogy nagy létszámú oktatói létszámleépítésre készülnek az egri főegyházmegye területén.

indexkép: Eszterházy Károly Katolikus Egyetem facebook

Az egri önkormányzat újabb lakossági fórumot szervez a Ráchegy közlekedési problémáinak megoldása érdekében. A június 5-én, pénteken 17 órakor, a Balassi Bálint Általános Iskolában kezdődő egyeztetésen a városvezetés ismét várja az érintett lakosokat, hogy közösen alakítsák ki a városrész jövőbeli forgalmi rendjét.

Az első fórumot áprilisban tartották meg, amelyen részt vett Vágner Ákos polgármester, Gál Judit alpolgármester, a körzet önkormányzati képviselője, valamint Dobi Attila közlekedéstervező mérnök. Az esemény után azonban több lakó jelezte, hogy nem értesült időben a fórumról, ezért az önkormányzat úgy döntött, ismét lehetőséget biztosít a véleménynyilvánításra.

A fórum célja, hogy olyan közlekedési megoldások szülessenek, amelyek a lehető legtöbb helyi lakos számára elfogadhatók. A városvezetés különösen a Kertalja, Szalapart, Könyök, Ráchegy és Harangláb utcákban élőket, valamint az Alma és a Fenstherm lakópark lakóit és dolgozóit várja az egyeztetésre.

A tervezett változtatások hátterében az áll, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt az átmenő forgalom a sűrűn lakott városrészben. Az egyre nagyobb járműforgalom nemcsak zajterhelést okoz, hanem számos közlekedésbiztonsági problémát is felvet.

A legfontosabb javaslatok között szerepel a Harangláb utca egyirányúsítása északi irányba. A változtatás célja, hogy csökkenjen az elkerülő útként használt szakasz forgalma, és biztonságosabbá váljon a helyiek számára a garázsok megközelítése. A Könyök utca szinte teljes hosszában egyirányúvá válhat, míg a Szalapart utcában a forgalmat a Viadukt irányába terelnék. Utóbbi esetében fontos szempont, hogy a jelenlegi forgalmi helyzet gyakran nehezíti a közeli mentőállomás járműveinek közlekedését.

A Kertalja utcában is jelentős változás várható: az érintett szakaszt egyirányúsítanák, és a területet a Ráckapu tér, illetve az Iskola utca felől lehetne megközelíteni. A Ráckapu téren emellett módosulna az elsőbbségi rend is.

A fórumon korábban szó esett az utak állapotáról is. Több lakó kifogásolta a Ráchegy utca burkolatának romló állapotát, valamint a besüllyedt csatornafedeleket. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a TOP Plusz Programból még rendelkezésre álló mintegy 2 milliárd forintot a Szalapart és a Kőkút utcák teljes rekonstrukciójára fordítanák.

Az áprilisi egyeztetésen még az hangzott el, hogy a forgalmi rend módosításait augusztusban próbaüzem jelleggel bevezetnék. Azóta azonban számos új észrevétel érkezett az önkormányzathoz, ezért a városvezetés szükségesnek tartja az újabb párbeszédet a helyi közösséggel.

A Parlament elé került az a törvényjavaslat, amely jelentősen átalakítaná a politikai reklámok és közterületi hirdetések szabályozását Magyarországon. A javaslatot közösen jegyzi Bódis Kriszta, Csontos Bence és Tárkányi Zsolt, és célja a vizuális környezetszennyezés, valamint a gyűlöletkeltő propaganda visszaszorítása- számolt be Vitézy Dávid miniszter a közösségi oldalán.

A kezdeményezésről közösségi oldalán számolt be Vitézy Dávid, aki szerint az elmúlt években az ország lakói kénytelenek voltak hozzászokni ahhoz, hogy közterületeken és városképi szempontból értékes helyszíneken is tömegesen jelennek meg politikai plakátok és reklámfelületek.

• A javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy tiltott politikai reklámnak minősülhetnének azok a tartalmak, amelyek sértik az emberi méltóságot, közösségeket bélyegeznek meg, gyűlöletet keltenek, ellenségképet építenek vagy valótlan módon használják fel mások képmását. Az ilyen esetekben a Médiatanács dönthetne a bejelentések alapján.
• A tervezet emellett szigorítaná a választási plakátok elhelyezésének szabályait is. A jövőben nem lehetne kampányplakátokat villanyoszlopokra, közlekedési táblákra vagy fákra kihelyezni. A politikai hirdetések továbbra is megjelenhetnének az erre kijelölt reklámfelületeken, ugyanakkor megszűnhetne a választási időszakokban gyakran tapasztalható, az egész településeket elborító plakátözön.
• A törvényjavaslat nemcsak a politikai reklámokat érintené. A közterületi reklámozás egész rendszerét átalakítaná azzal, hogy megszüntetné a reklámhálók és városi óriásplakátok kihelyezésének lehetőségét, valamint szélesebb körű lehetőséget biztosítana a helyi korlátozások bevezetésére.
• Jelentős változás lenne az önkormányzatok szerepének erősítése is. A települések – Budapesten a Fővárosi Közgyűlés – ismét dönthetnének arról, hogy hol engedélyezik vagy tiltják a reklámeszközök elhelyezését. Emellett hatósági jogköröket kapnának a szabálytalan hirdetések eltávolítására, a kiszabott bírságokból származó bevételek pedig az önkormányzatokat illetnék meg.

Vitézy Dávid szerint a kezdeményezés olyan fordulatot jelenthet a településképi szabályozásban, amely „egy rendszerváltozáshoz méltó változást” hozhat a városképek védelmében és a közterületek rendezettebbé tételében. A javaslatról a következő időszakban az Országgyűlés dönthet.

indexkép: Fidelitas facebook

Új részleteket közölt a Telex arról a március 5-i akcióról, amelynek során a Terrorelhárítási Központ (TEK) az M0-s autóút alacskai pihenőhelyén megállított egy Ukrajnába tartó pénzszállító konvojt. A szállítmány Ausztriából indult, és az ukrán állami tulajdonú Oscsadbank központjába tartott. A járművekben a hatóságok mintegy 27 milliárd forint értékű készpénzt és befektetési aranyat találtak.

A kormányközeli média az esetet akkor „ukrán aranykonvojként” emlegette, és több helyen politikai összefüggéseket is próbáltak keresni az ügy és a Tisza Párt között. A Telex most megjelent oknyomozó cikke azonban azt állítja, hogy a rajtaütés már a kezdetektől politikai döntés eredménye volt.

Évekig zavartalanul közlekedtek a szállítmányok

A lap szerint az ukrán pénzszállító járművek a háború kitörése óta rendszeresen haladtak át Magyarországon, éves szinten akár több ezer milliárd forintnyi készpénzt mozgatva. Az útvonal ismert volt a hatóságok előtt, és a logisztikai folyamatokban korábban szerepet játszott egy olyan vállalkozás is, amely Garancsi István üzleti érdekeltségeihez köthető.

A Telex információi szerint csak 2025-ben kezdtek fokozottabban érdeklődni a magyar szolgálatok a tranzitok iránt. A figyelmet nem elsősorban a pénzmozgás ténye, hanem Hennagyij Ivanovics Kuznyecov személye keltette fel, aki korábban az ukrán titkosszolgálatoknál dolgozott, korrupciós ügyekkel is kapcsolatba hozták, és jó kapcsolatot ápolt Andrij Jermakkal, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik legfontosabb tanácsadójával.

A Telex szerint Orbán Viktor döntött

A cikk legfontosabb állítása, hogy a rajtaütés időzítéséről nem szakmai, hanem politikai döntés született. A lap több forrásra hivatkozva azt írja: a kormányzat március elején határozta meg, hogy pontosan mikor kell végrehajtani az akciót.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal a Telexnek adott válaszában megerősítette, hogy a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkárság irányából érkezett az utasítás, amely szerint a pénzszállító járművek elleni rajtaütést március 5-én kellett végrehajtani.

A lap forrásai szerint a műveletet a kormányzaton belül Orbán Viktor kezdeményezte és szorgalmazta. A miniszterelnök állítólag úgy vélte, hogy Ukrajna politikai okokból akadályozza az orosz Barátság kőolajvezetéken keresztüli olajszállítást Magyarország felé, ezért „erőből” kívánt reagálni Kijevnek.

A Telex értesülése szerint Orbán Viktort a rajtaütés napján folyamatosan tájékoztatták az akció fejleményeiről.

Látványos fellépés, bilincsben tartott sofőrök

A lap szerint az akciót tudatosan tették látványossá. Bár hasonló ügyekben jellemzően a NAV Merkúr bevetési egysége jár el, ezúttal a TEK hajtotta végre a műveletet.

A pénzszállító járművek személyzetét ugyan nem gyanúsították meg semmilyen bűncselekménnyel, mégis bilincsben tartották őket az intézkedés során. Az ügyészség emiatt jogellenes fogva tartás és más bűncselekmények gyanújával indított eljárást.

A vádhatóság ugyanakkor tagadta, hogy az akció megszervezésével kapcsolatban bármilyen utasítást vagy információt kapott volna a kormánytól.

indexkép: Magyarország Kormána, /Facebook

A képviselői fizetések és juttatások csökkentéséről szóló parlamenti vitában szólalt fel Bódis Péter országgyűlési képviselő, aki támogatásáról biztosította a politikusi juttatások mérséklését célzó javaslatot. A politikus szerint a közélet hitelességének alapfeltétele, hogy a döntéshozók ne szakadjanak el az emberek mindennapi valóságától.

„A közpénz nem a politikusoké. Azoknak az embereknek a pénze, akik minden nap dolgoznak, adót fizetnek és joggal várják el tőlünk a józan mértéktartást” – fogalmazott.

A képviselő által ismertetett javaslat több ponton is jelentős megszorításokat tartalmazna az országgyűlési képviselők számára.

{source}<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=314&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Freel%2F1983195765898424%2F&show_text=false&width=560&t=0" width="560" height="314" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share" allowFullScreen="true"></iframe>{/source}

A tervezet szerint a képviselői tiszteletdíjakat a betöltött tisztségtől függően 10 és 35 százalék közötti mértékben csökkentenék. Megszűnne a mobiltelefon-költségtérítés is, így a jövőben minden képviselőnek saját fizetéséből kellene fedeznie telefonszámláját.

A javaslat emellett jelentősen visszavágná a különböző működési kereteket is. Az irodabérleti keret 52 százalékkal, a lakhatási támogatás 31 százalékkal, míg a munkatársi keret 30 százalékkal csökkenne.

Változás érintené az üzemanyag-támogatási rendszert is: a budapesti lakóhellyel rendelkező képviselők a jövőben nem lennének jogosultak ingyenes üzemanyag-keretre.

A javaslat egyik fontos eleme, hogy megszüntetné azt a gyakorlatot, amely lehetővé teszi a fel nem használt képviselői keretek pártokhoz történő átirányítását. A megmaradt összegeket minden esetben vissza kellene fizetni az állami költségvetésbe.

A csomag környezetvédelmi szempontokat is tartalmaz: ösztönözné a hibrid és elektromos járművek használatát, valamint a közösségi közlekedés igénybevételét.

Bódis Péter szerint a tervezett intézkedések nem tekinthetők szélsőségesnek, hanem a közélet iránti bizalom helyreállításához szükséges minimumot jelentik. A politikus úgy véli, a választók joggal várják el, hogy a közpénzek felhasználásában a képviselők is ugyanazt a takarékosságot gyakorolják, amelyet az állampolgároktól gyakran megkövetelnek.

Szerdán nyugat felől egyre többfelé megnövekszik a felhőzet, beborul az ég a térségben, és esőre, záporokra, zivatarokra is számítani kell, helyenként hevesebb zivatarok is kialakulhatnak felhőszakadás, illetve abróbb szemű jég kíséretében. A déli, délnyugati, majd késő délutántól egyre inkább a nyugatira, északnyugatira forduló szelet kísérhetik élénk, zivatarok környezetében erős, viharos széllökések. Hajnalban 15, napközben pedig 26 fok körül alakul a hőmérséklet.

Csütörtökön a Dunántúlon több napsütésre számíthatunk, de napközben fátyolfelhők szűrhetik a napfényt, a Dunától keletre viszont gyakran zavarhatják felhők a napsütést, és ott többfelé eső, zápor, zivatar is kialakulhat. Keleten és nyugaton a déli, délnyugati, az ország középső harmadán pedig a nyugati, északnyugati szelet kísérhetik élénk, néhol erős széllökések. Hajnalra 10 és 17 fok közé csökken a hőmérséklet, majd délutánra 21 és 28 fok közé melegszik a levegő.

Pénteken egy újabb hidegfront érkezik északnyugat felől. Emiatt erősebben megnövekszik a gomolyfelhőzet, és többfelé kialakulhatnak záporok, helyenként zivatarok. A délies szél egyre többfelé északnyugatira fordul, melyet élénk, erős széllökések kísérhetnek. Hajnalra északon és északkeleten sokfelé pára, köd képződhet. A minimumok 9 és 16 fok között alakulnak. Napözben 19-29 fokot mutathatnak a hőmérők, nyugaton, északnyugaton mérhetjük majd az alacsonyabb maximumokat.

idokep.hu

Jelentős változások várhatók az elektromos rollerek használatában az új KRESZ részeként – jelentette be Vitézy Dávid. A tervezett szabályozás célja, hogy egyértelmű keretek közé terelje az elmúlt években robbanásszerűen elterjedt mikromobilitási eszközök használatát, és növelje a közlekedésbiztonságot.

Az új KRESZ egyik legfontosabb újdonsága, hogy végre külön kategóriába sorolja az elektromos rollereket. A tervezet megkülönbözteti a kisebb teljesítményű és a nagyobb teljesítményű járműveket. A könnyebb, legfeljebb 25 km/órás sebességre képes modellekre alapvetően a kerékpáros közlekedés szabályai vonatkoznának, míg az erősebb eszközökre szigorúbb előírások érvényesek lehetnek.

A tervezet szerint a kisebb teljesítményű elektromos rollereket csak 12 év felett lehetne vezetni, kötelezővé válna a bukósisak használata, és szeszes ital fogyasztása után egyáltalán nem lehetne ilyen járművel közlekedni. A járdán legfeljebb 10 km/órás, másutt pedig 20 km/órás sebességgel lehetne haladni. Utasszállítás és vontatmány húzása szintén tilos lenne.

Vitézy ugyanakkor több ponton is kritikával illette a korábbi KRESZ-tervezetet. Szerinte a kötelező sisakhasználat különösen a közösségi, bérelhető elektromos rollerek elterjedését nehezítheti meg, hiszen a felhasználóknál jellemzően nincs mindig bukósisak. A szakpolitikus úgy véli, hogy a szabályozásnak egyszerre kell szolgálnia a biztonságot és a fenntartható városi közlekedés fejlődését.

A változtatások hátterében az áll, hogy az elektromos rollerekkel kapcsolatos balesetek száma az elmúlt években jelentősen emelkedett. A jogalkotók szerint ezért elengedhetetlen a járművek egyértelmű besorolása és a használatukra vonatkozó szabályok pontosítása. Az új rendszer a rollereseket a védtelen közlekedők közé sorolná, így az autósoknak nagyobb oldaltávolságot kellene tartaniuk mellettük előzéskor.

A tervek szerint az új KRESZ 2026 őszén léphet hatályba, addig pedig folytatódik a szakmai és társadalmi egyeztetés a részletszabályokról.

indexkép: Getty Images

Van valami egészen abszurd abban, amikor egy város vezetője egy több évtizedes szakmai pályafutást, egy intézmény eredményeit és egy vezető munkáját végül azon a szűrőn keresztül kezdi vizsgálni, hogy mennyibe került egy laptop. Hónapokkal a beszerzés után.

{source}<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=476&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Freel%2F2050436102218576%2F&show_text=false&width=267&t=0" width="267" height="476" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share" allowFullScreen="true"></iframe>{/source}

A Bródy Sándor Könyvtár igazgatójának újabb kinevezése körül kialakult vita során ugyanis nem a könyvtár szakmai eredményei kerültek a figyelem középpontjába. Nem az, hogy az intézmény milyen szolgáltatásokat nyújt az egrieknek. Nem az, hogy sikerült-e pályázati forrásokat bevonni. Nem az, hogy a könyvtár országosan elismert szakmai műhelynek számít. Hanem az, hogy a könyvtár néhány millió forint értékben technikai eszközöket vásárolt, köztük laptopokat és telefonokat. A vita egyik legkülönösebb mozzanata pedig az volt, hogy a polgármester számára állítólag különösen érzékeny pontot jelentett: az igazgató számítógépe drágább volt, mint az övé.

Ez a történet azonban valójában nem a laptopokról szól hanem arról, hogyan tekint egy városvezető a saját intézményeire és azok vezetőire.

Egy modern könyvtár ma már nem poros könyvraktár. Informatikai központ, közösségi tér, digitális szolgáltatóhely, pályázatkezelő intézmény és kulturális műhely egyszerre. A XXI. században egy könyvtár működéséhez számítógépek, szerverek, hálózati eszközök és korszerű technológia szükséges. A kérdés nem az, hogy egy intézmény vásárol-e ilyen eszközöket, hanem az, hogy miből vásárolja őket és milyen céllal.

A könyvtár vezetője szerint a vitatott beszerzések jelentős része nem a város költségvetését terhelte, hanem pályázati és állami támogatásokból valósult meg, amelyek felhasználására szigorú határidők vonatkoztak. Állítása szerint a támogatásokat elveszítették volna, ha nem költik el azokat a fejlesztésekre.

Lehet vitatkozni a gazdálkodási filozófiáról. Lehet vitatkozni a város pénzügyi helyzetéről. Lehet vitatkozni arról is, hogy Eger intézményrendszerének milyen jövője legyen. Sőt még akár a városvezetői fizetésekről is lehet vitatkozni, ha már a kiadásokat nézzük. De amikor egy szakmailag elismert vezetőt a nyilvánosság előtt olyan módon kérnek számon, mintha személyes luxuskiadásokról lenne szó, miközben az érintett szerint intézményi fejlesztésekről és pályázati pénzek felhasználásáról beszélünk, akkor valami félresiklik.

A legnagyobb probléma talán mégsem az, hogy mi történt a közgyűlésen hanem az üzenet.

Mert milyen üzenetet kapnak azok az intézményvezetők, akik sikeresen pályáznak? Akik fejleszteni próbálnak? Akik modernizálni szeretnék a rájuk bízott szervezetet? Hogy jobb, ha nem túl feltűnőek? Hogy jobb, ha nem túl sikeresek? Hogy jobb, ha véletlenül sem lesz korszerűbb eszközük, mint a városházán?

Egernek ma számos valódi problémával kell szembenéznie. Gazdasági kihívásokkal, fejlesztési kérdésekkel, infrastruktúrával, munkahelyteremtéssel. Ezek között nehéz elképzelni, hogy a legfontosabb közügy valóban az lenne: kinek mennyibe került a laptopja.

Egy város jövőjét nem a számítógépek ára dönti el. Sokkal inkább az, hogy megbecsüli-e azokat az embereket, akik évtizedek óta dolgoznak érte.

Ez most a szokásosnál is rosszabbul sikerült.

indexkép: Vágner Ákos facebook

Lehullt a lepel a Harlekin Bábszínház következő évadának újdonságairól: a 2026–2027-es szezonban a legkisebbektől a középiskolásokig minden korosztály találhat magának izgalmas előadásokat. A társulat a klasszikus meséktől a történelmi kalandokon át egészen az interaktív tantermi színházi produkciókig széles repertoárral várja a közönséget.

Az új évad egyik különlegessége a „Folt hátán folt” című csecsemőszínházi előadás, amely a 0–3 éves korosztálynak kínál első színházi élményeket. A nagyobb gyerekeket többek között a Grimm-mesék nyomán készült „Holle anyó”, valamint a szovjet meseirodalomból merítő „Kispipi és Kisréce kalandjai” várja.

Szintén újdonság lesz „A boldogságárus meséje”, amely népszerű állatmesék alapján készül a Harlekin Bábszínház és a kecskeméti Ciróka Bábszínház közös produkciójaként.

A 6 évesnél idősebb nézők számára érkezik a „Mátyás, a hős”, amely játékos történelemóraként idézi meg Mátyás király alakját. A bábszínház Hősképző sorozatának első darabja a múlt és a színház találkozására épít.

A fiatalabb és idősebb diákokat célozza meg az „Odüsszeia” című tantermi színházi nevelési előadás, amely Homérosz klasszikus művét dolgozza fel interaktív formában.

Az új bemutatók mellett több közönségkedvenc produkció is műsoron marad. Visszatér az „Ágas-bogas” családi koncertszínház, a „Téli mese”, valamint „A kockásfülű nyúl – A kezdetek” című előadás is.

A színház a bejelentést egy nyereményjátékkal is összekötötte. A résztvevőknek csupán annyi a dolguk, hogy megnézzék az új évad bemutatóit, majd kommentben megírják, melyik előadást várják a legjobban. A szerencsés nyertes egy pihe-puha Prézlee párnával gazdagodik.

A sorsolást 2026. június 16-án tartják.

A teljes repertoárban gyermekelőadások, csecsemőszínházi produkciók, valamint ifjúsági és felnőtt előadások egyaránt helyet kaptak, így a Harlekin Bábszínház a következő évadban is a családok egyik kedvelt kulturális találkozóhelye lehet Egerben.

indexkép: visiteger.hu

(Kultúrsokk)

Latinovits Zoltán veszélyesen jelen volt. Ez ritka tulajdonság, mert hangos emberből sok akad, a kulturális élet tele van velük. Latinovits mást csinált. Úgy tudott nézni, hogy a kamera hirtelen kihallgatószobának tűnt. Úgy tudott verset mondani, mintha a költő élő ember mellkasából kérne számon valamit. Megtöltötte a teret, amikor alig mozdult. Olyankor is, amikor mindenki más a díszletre figyelt. Írta: Barna Krisztián

Június 4-én ötven éve lesz, hogy meghalt Balatonszemesen.

Egy gyengébb színészből ennyi idő alatt emléktábla lesz, koszorúzási alkalom, tiszteletteljes mondat a művelődési házban. Latinovitsból ez nem lett. Ő még mindig zavar. Még mindig túl erős. Nehéz úgy beszélni róla, hogy az ember ne fogalmazzon óvatosan, mintha a halott színész bármelyik pillanatban visszakérdezhetne: ezt most komolyan gondoltad?

Eredetileg építészmérnöki diplomát szerzett. Sportolt, dolgozott, és csak később lépett be igazán a színház világába. Ez valahogy látszik is rajta. Volt benne valami szerkezeti. Tartógerenda. Vasbeton és repedés egyaránt. Abból az anyagból készült, amelyik elbírja a terhet, de időnként reccsen.

Debrecen, Miskolc, újra Debrecen. Aztán a Vígszínház, a Thália, Veszprém. Közben filmek, szerepek, színházi ütközések, díjak, botrányok, kimerülések. A pálya kívülről sikertörténetnek látszik. Belülről állandó súrlódás. Olyan, mint aki nagyobb helyet foglal el, mint amekkora a színpad.

Kicsiben működni képtelen volt. (A cikk szerzőjének verseskötete:) Barna Krisztián: A vers testté lesz A magyar kultúra sokszor szereti az erős embereket, amíg a berendezést békén hagyják. Latinovits viszont nem porcelánoroszlánnak volt erős. A jelenléte munkát követelt mindenkitől: a nézőtől, a rendezőtől, a partnertől, néha az egész rendszertől. Aki vele dolgozott, az hőfokot kapott. Mellette a levegő sem maradt szobahőmérsékleten.

A Szindbád ma már külön latinovitsi bolygó. Huszárik filmje Krúdy világából készült, de Latinovits arca nélkül az a lebegő, érzéki, halálközeli mozgás aligha lenne ugyanaz. Ott úgy van jelen, mint egy ember, aki már félig emlék lett volna, mégis eszik, néz, kíván, él. A tányér előtte, a nő mellette, a fény az arcán. Mégis valami más köti le: egy hely, ami lehet, hogy csak belül létezik.

Az Isten hozta, őrnagy úr! a másik irány. A hatalom, az alkalmazkodás, a félelem groteszk magyar pokla. Itt is nagyon pontos. Beleáll abba a világba, ahol az ember lassan saját gerincét is átadja használatra, csak legyen valami rend a ház körül.

És pláne így van a verssel is.

Sok színész mond verset. De nála a vers esemény volt. József Attila, Ady, Illyés szavai életveszélyként szólaltak meg. Mintha a magyar vers visszakapta volna eredeti funkcióját: emberi vészjelzés. Aki hallotta élőben, az nem előadásra emlékszik. Arra emlékszik, hogy valaki a színpadon komolyan vette a saját mondatát. Ma ez furcsa teljesítménynek hangzik. Talán azért, mert ritka.

A párhuzam József Attilával a haláluk miatt később még sötétebb lett. József Attila 1937-ben Balatonszárszón, vonat alatt. Latinovits 1976-ban Balatonszemesen. A hasonlóság túl erős ahhoz, hogy a magyar emlékezet ne kapaszkodjon bele. Ettől lett a halála legendává, vitává, sebhellyé. A hivatalos verzió öngyilkosságot mond, mások balesetre gyanakodnak. A biztos tény kevesebb, mint a köré nőtt történet. Ezért kell óvatosnak lenni. A halála nem rejtély, amit kulturális krimiként lehet csócsálni.

A „színészkirály” elnevezés egyszerre találó és veszélyes. Király, legenda, zseni. Szép szavak. Csak közben elfedik a konkrét embert: a túlfeszített idegrendszert, a depresszív sötétséget, a szakmai ütközéseket és a napi harcot azért, hogy a színpad ne hamisítson. Elfedik a kezet, amelyik cigarettát gyújt a próba előtt, a tekintetet, amelyik nem engedi el a partnert, a csöndet, amelyik a mondat előtt nagyobb, mint maga a mondat. (Várlak a verses oldalamon.)

Latinovits azért érdekes ma, mert ő elhitte, hogy a szó kimondása erkölcsi cselekedet. Egy verssor nála felelősségvállalás volt. Egy szerep nála tét. Ebből a hitből élt, és tényleg beleroppant.

Ma mindenki beszél. Posztol, válaszol, reagál, beleszól. Latinovits sűrűn beszélt, ami egészen más. A hangja mögött nem tartalomgyártás volt. Tét volt. És ezt a tétet az idő felerősíti, mert közben minden más körülötte elvékonyodik.

Ötven év után sem halkul.

Vannak, akik szerint ez a nosztalgia beszél. Lehet. De próbálj meg mutatni egy embert, akiről biztosan tudod, hogy a saját mondatát komolyan gondolja. Ha találsz, nézd meg jól. Valószínűleg ő is zavar.

www.barnakrisztian.hu

A Kikötő rovatot a lapostetők szigetelésének specialistája támogatja. www.tritanium.hu

Élesen bírálta a szívhangrendeletet Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, aki szerint a szabályozás nem szakmai bizonyítékokra épült, hanem politikai döntés eredményeként született meg. A tárcavezető arról írt, hogy a kormány társadalmi párbeszédet kezdeményezne a kérdésről.

{source}<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fdrhegeduszsolt%2Fposts%2Fpfbid02gfQzaJ3gMdaMBMySr7PmT3HDpXbFU25gfFdfUBzY5MoqrQyXuMyExMDFdZ2MK2rSl&show_text=true&width=500" width="500" height="665" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share"></iframe>{/source}

A szívhangrendelet 2022-ben lépett hatályba, és előírja, hogy abortusz előtt a várandós nőnek meg kell hallgatnia a magzati szívhangot. A szabályozás már elfogadásakor komoly vitákat váltott ki szakmai és társadalmi körökben egyaránt.

Hegedűs Zsolt szerint a rendelet nem egészségügyi szakmai megfontolásokból született. Úgy fogalmazott, hogy „nem szakmai evidenciából nőtt ki”, hanem politikai döntésként vezették be. Hozzátette, hogy az ilyen, az élet kezdetét és végét érintő kérdések – így az abortusz vagy akár az eutanázia – széles körű társadalmi egyeztetést igényelnek.

A miniszter korábban is kritikus hangot ütött meg a rendelettel kapcsolatban. Májusi parlamenti meghallgatásán arról beszélt, hogy a politika „megerőszakolta a szakmát”, amikor ilyen kérdésekben megfelelő szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül hozott döntéseket. Akkor azt is jelezte, hogy a kormány első száz napjában megkezdődhetnek a szívhangrendelet felülvizsgálatát előkészítő egyeztetések.

Hegedűs hangsúlyozta: a kabinet célja továbbra is az, hogy minél több gyermek szülessen Magyarországon és csökkenjen az abortuszok száma, ugyanakkor ezt nem ideológiai vagy politikai eszközökkel, hanem szakmai alapokon nyugvó intézkedésekkel kívánják elérni.

A szívhangrendelet jövője egyelőre nem dőlt el, azonban a miniszter nyilatkozatai alapján várható, hogy a következő hónapokban újra napirendre kerül a szabályozás sorsa, amely továbbra is az egyik legmegosztóbb egészségpolitikai és társadalmi kérdés Magyarországon.

indexkép: Hegedűs Zsolt facebook

Új országos tisztifőorvost nevezett ki Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter: a tisztséget ezentúl Oroszi Beatrix orvos, epidemiológus, járványszakértő tölti be. A kinevezést a miniszter hétfő este jelentette be közösségi oldalán.

Hegedűs Zsolt beszámolója szerint a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központban már meg is kezdődött az átadás-átvétel folyamata. A minisztert elkísérte Szepezdi Zsuzsanna, aki a jövőben a független háttérintézményként működő Országos Gyógyszerészeti Intézet vezetője lesz, valamint Vokó Zoltán, a népegészségügyért felelős államtitkár is.

Oroszi Beatrix a poszton Surján Orsolya utódja lesz, aki 2025. május 31. óta töltötte be a tisztséget. Az új kinevezésről már hónapokkal ezelőtt is érkeztek sajtóértesülések: a Népszava és a Válasz Online egyaránt arról írt tavasszal, hogy egy kormányváltás esetén Oroszi lehet az egyik legesélyesebb jelölt az országos tisztifőorvosi posztra.

A szakember jelentős tapasztalattal rendelkezik a járványügy és a népegészségügy területén. Korábban az Országos Epidemiológiai Központ megbízott vezetőjeként dolgozott annak 2017-es megszűnéséig, majd a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai munkájában vett részt. A koronavírus-járvány idején a kormány mellett működő Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport tagjaként vált szélesebb körben ismertté.

Oroszi Beatrix az elmúlt években a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának vezetőjeként tevékenykedett. A járvány időszakában több alkalommal is kritikusan értékelte a magyarországi védekezési intézkedéseket és a járványkezelés egyes elemeit.

indexkép: Bornemissza Péter / ÁNTSZ

Kérdések és vizsgálat a Kepes Központ fogadópultjának megsemmisítése ügyében.

Újabb kérdések merültek fel az egykori Ifjúsági Ház, későbbi nevén Kepes Központ épületének átadásával kapcsolatban. Az épületet 2025. szeptember 10-én adta át az önkormányzat az egyháznak, azonban az átadást megelőző napon egy jelentős értékű belsőépítészeti elem, a fogadópult megsemmisítésére került sor.

A nyilvánosságra került dokumentumok szerint a fogadópult bontását az egyház kérésére végezték el. A pultot – amelyet egyes források műtárgyként említenek – szétvágták, majd hulladékként elszállították. A bontás költségeiről egy számla is előkerült, amely szerint az EVAT Zrt. részére az Egri Fém Kft. 30 600 forint értékben számlázott „más cikk vasból és acélból” megnevezéssel 510 kilogramm fémanyag átvételéről.

{source}<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fdomandanieleger%2Fposts%2Fpfbid0GJzzoBKVM9tQes54y48sEo2QY7UYzQ2S9mP9kDnaMF1QQdKq6zxXJB1bmF6zABSrl&show_text=true&width=500" width="500" height="737" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share"></iframe>{/source}

Az ügy azért vált különösen vitatottá, mert a fogadópult értékét korábban mintegy 4 millió forint volt a leltári értéke.. A rendelkezésre álló információk szerint a műtárgy megsemmisítését javasolták, a döntést pedig Vágner Ákos polgármester aláírásával hagyták jóvá.

A bontás körülményeit és a döntési folyamatot több kérdés is övezi. Az ügyben korábban megjelent részletes összefoglaló rámutatott arra, hogy nem egyértelmű, milyen szakmai vagy vagyonkezelési szempontok alapján döntöttek a pult eltávolítása mellett, illetve történt-e értékbecslés vagy más hasznosítási lehetőség vizsgálata a megsemmisítés előtt. Az ügyet feldolgozó cikk szerint az is kérdés, hogy a közvagyon részét képező berendezés selejtezése megfelelt-e minden vonatkozó szabálynak. A témáról korábban részletesen mi is írtunk.

Az ügyet tovább bonyolítja, hogy Domán Dániel bejelentése alapján jelenleg az Állami Számvevőszék is vizsgálódik. Tájékoztatása szerint azt ellenőrzik, keletkezhetett-e pénzügyi vagy törvényességi szabálytalanság az önkormányzati vagyonelemként nyilvántartott, mintegy 4 millió forint értékű műtárgy megsemmisítése során.

A vizsgálat eredménye választ adhat arra, hogy a bontás és az elszállítás megfelelt-e a közvagyon kezelésére vonatkozó előírásoknak, illetve indokolt volt-e egy jelentős értékű, közpénzből létrehozott építészeti elem végleges megsemmisítése közvetlenül az ingatlan átadását megelőzően. Az ügyben egyelőre több kérdés vár még hivatalos tisztázásra.

A vidéki közlekedés problémái kerültek a figyelem középpontjába az Országgyűlés hétfői ülésnapján, amikor Bódis Péter egriképviselő Szihalom példáján keresztül beszélt arról, hogy a helyi embereket sokkal inkább a mindennapi életüket érintő kérdések foglalkoztatják, mint az országos politikai vitákba beemelni kívánt genderkérdés.

A felszólalóképviselő elmondta, hogy gyermeknap alkalmából Szihalmon járt, ahol a helyiek arról érdeklődtek, milyen ügyek kerülnek napirendre a Parlamentben. A beszélgetések során azonban hamar kiderült: a település lakóit elsősorban nem az országos politikai konfliktusok, hanem a gyakorlati problémák érdeklik.

Kétórás út Egerbe

A képviselő szerint a szihalmiak egyik legnagyobb gondja a közösségi közlekedés. Mint fogalmazott, miközben autóval körülbelül húsz perc alatt elérhető Eger, tömegközlekedéssel akár két-két és fél órát is igénybe vehet ugyanaz az út.

A felszólalásban elhangzott, hogy Szihalom kedvező földrajzi helyzetben van, közel található Mezőkövesdhez, és az infrastruktúra adottságai is jók, mégis komoly nehézséget jelent a közlekedési kapcsolatok szervezése. A probléma a térségben élők munkába járását, ügyintézését és mindennapi életét is jelentősen befolyásolja.

Eger térségét is érinti

A felvetés nem csupán Szihalomról szól. Az Eger környéki települések lakói közül sokan naponta ingáznak a vármegyeszékhelyre munka, oktatás vagy egészségügyi ellátás miatt. A rosszul összehangolt járatok, a hosszú átszállási idők és a ritka közlekedési kapcsolatok számos településen okoznak nehézséget.

A felszólaló szerint ezek olyan problémák, amelyek több száz vagy akár több ezer ember életére vannak hatással, és megoldásuk nem feltétlenül igényel jelentős anyagi ráfordítást, sokkal inkább hatékonyabb szervezést és a közlekedési hálózat újragondolását.

{source}<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=314&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Freel%2F1695120218192257%2F&show_text=false&width=560&t=0" width="560" height="314" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share" allowFullScreen="true"></iframe>{/source}

A parlamenti hozzászólás egyik fő üzenete az volt, hogy a kormányzásnak a hétköznapi emberek valós problémáira kell koncentrálnia. A képviselő szerint a vidéki közösségek számára a közlekedés, az elérhető szolgáltatások és az életminőség javítása sokkal kézzelfoghatóbb kérdés, mint a politikai kampányokban gyakran előtérbe kerülő ideológiai viták.

A Heves Megyei Vízmű Zrt. tájékoztatása szerint meghibásodott tűzcsapok cseréjét végzik Egerben június 2-án és 3-án, amely ideiglenes vízhiánnyal és forgalmi korlátozásokkal jár az érintett területeken.

Június 2-án, kedden a Farkasvölgy utca 53. szám előtt cserélik ki a meghibásodott tűzcsapot. A munkálatok ideje alatt szünetel az ivóvíz-szolgáltatás a Farkasvölgy utca 41–53., valamint 54–66. szám alatti ingatlanokban, továbbá a Pacsirta utca 53–55. és 62–68. számú házaknál.

Az érintett lakók számára a Vízmű a Farkasvölgy utca 43. szám előtt elhelyezett lajtos kocsiból biztosít ideiglenes ivóvízellátást.

A munkavégzés forgalmi változásokat is eredményez: a Szalóki útról nem lehet majd bekanyarodni a Farkasvölgy utcába. A környék, köztük a Koszorú utca megközelítése a Kapás és a Pacsirta utcák felől lesz lehetséges.

Június 3-án, szerdán a Rákóczi Ferenc út 21. szám előtt, az útpályában található meghibásodott tűzcsapot cserélik ki. A munkálatok miatt vízhiány várható a Rákóczi Ferenc út páratlan oldalán az 1. és a 43. szám közötti ingatlanokban.

Az ideiglenes ivóvízellátást ezen a napon a Rákóczi Ferenc út 21. szám előtt kihelyezett lajtos kocsi biztosítja.

A Heves Megyei Vízmű Zrt. kéri az érintett lakosok türelmét és megértését a karbantartási munkálatok idejére. A társaság hangsúlyozta, hogy a beavatkozások célja a tűzivíz-hálózat üzembiztonságának fenntartása és a szolgáltatás megbízhatóságának javítása.