Félmillió magyar kerülhet bajba az új kriptós szabályozás miatt

Július 1-jén hatályba lépett az a törvénymódosítás, amely a jogosulatlan kriptokereskedelmet bűncselekményként határozza meg Magyarországon. A változás akár félmillió magyar állampolgárt is érinthet, akik az elmúlt években legálisan vásároltak kriptoeszközöket. A szakma döbbenten és teljes bizonytalanságban fogadta a lépést, amely úgy kriminalizál egy egész befektetési szektort, hogy nincsenek hozzá végrehajtási szabályok. A változásokat és a helyzetet a telex.hu írta meg.

Két új bűncselekmény a Btk.-ban

A parlament június 17-én fogadta el a T/11922/13. számú salátatörvényt, amely többek között két új tényállással egészítette ki a Büntető Törvénykönyvet:

• Kriptoeszközzel visszaélés
• Jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása

A törvény értelmében akár öt év szabadságvesztés is kiszabható azokra, akik nagy értékben vesznek igénybe engedély nélküli kriptoszolgáltatást. A szolgáltatók esetében a büntetés akár nyolc évig terjedő börtön is lehet, ha nem rendelkeznek hivatalos engedéllyel.

Nincs végrehajtási rendelet – nincs világos útmutatás

Bár a törvény már életbe lépett, a szabályozás végrehajtásához szükséges részletszabályokat még nem dolgozták ki. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke kapott felhatalmazást a részletek kidolgozására, de a piac szereplői szerint így jogbizonytalanság keletkezett. A „jogosulatlan” fogalma például máig értelmezésre szorul.

Startup-exodus és innovációellenes hatás

A kriptoszektort érintő szabályozási szigorítás ráadásul egy időben érkezik más befektetőellenes intézkedésekkel – például a külföldi vállalatfelvásárlások akadályozásával –, ami már most az innovatív hazai startupok tömeges kivonulásához vezethet. A szektorban tevékenykedők egy része úgy látja, hogy ez a szabályozás gyakorlatilag ellehetetleníti a működésüket.

Véletlen vagy politikai szándék?

Bár hivatalos magyarázat nincs, piaci szereplők és jogi szakértők szerint a törvénymódosítás hátterében politikai motivációk is állhatnak. Egyes vélemények szerint a kormány célja az lehet, hogy koncessziós rendszerben baráti szereplők kezébe játssza a piacot, mások szerint a döntéshozók a kriptót adóelkerüléshez, bűncselekményekhez, vagy nemkívánatos civil szervezetek finanszírozásához kötik.

Uniós ellentmondás: a MiCA indul, Magyarország szigorít

Különösen visszás, hogy mindezzel egy időben az EU is bevezeti a saját kriptoszabályozását, a MiCA-t (Markets in Crypto-Assets), amely egységes keretet biztosítana a szektor szabályozására. Magyarország ezzel szemben saját, szigorúbb, de egyelőre átláthatatlan szabályokat hozott. A kérdés: egy MiCA-engedéllyel rendelkező külföldi szolgáltató használata Magyarországról börtönbüntetést von maga után?

Piaci káosz, aggódó befektetők

A magyar kriptós cégek – például a CoinCash – és több tízezer hazai befektető nem tudja, hogyan alkalmazkodjon az új jogszabályhoz. Többen felfüggeszthetik a működésüket, mások folytatják tevékenységüket abban bízva, hogy joghézag miatt egyelőre nem lesznek szankcionálva.

Külföldre menekülés?

Egyre többen keresnek megoldást külföldön, különösen a balti országokban, ahol digitális támogatás és jogbiztonság várja az innovatív vállalkozásokat. Ez azonban egyértelmű versenyhátrányba hozza a magyar cégeket, és hosszú távon jelentősen gyengítheti a hazai fintech és kriptoszektort.

Következtetés: szabályozás helyett káosz

A szakmai szervezetek és jogi szakértők egyhangúan úgy vélik, hogy az új szabályozás előzetes egyeztetés és hatástanulmány nélkül született, és súlyos kockázatokat jelent a teljes magyar befektetői közösség számára. Egyértelmű, hogy nem a szabályozás szükségessége a vita tárgya, hanem az, hogy ez a mostani törvény gyors, átgondolatlan és veszélyes.

indexkép: Getty Images